Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-176

17e. országos ülés november 27. 1879. 345 sértsük s megrendítsük azon tiszteletét és tartózkodását, mely alaptörvényei megbolygatásától visszariasztja? Mondják meg, mi szükség van ezen hataimas politikai érzést sorvasztani? {Helyeslés a baloldalon.) Uj alkotmányokat könnyelmű megváltoztatás és félremagyarázás ellen ugy iparkodnak biztosítani, hogy a megváltoztatást, vagy magyarázást nehezítő formákhoz kötik. Teszik ezt oly nemzetek, melyek szabadsága, alkotmánya új idők szüleménye, — de oly népeknél, kik nemzedékek hosszú során át építek ki alkotmányukat, őseiktől öröklék szabadságukat, — az ily népeknél, nem a nehezítő formákban, de az alaptörvények tiszteletében, abban a politikai szellemben és érzésben van a főbiztosíték, mely tartózkodik a legnagyobb szükség nélkül hozzájok nyúlni. Mi is abban bírjuk alkotmányunk biztosítékait. Mi indítja tehát önöket arra, hogy szükség nélkül most, midőn már valósíthatják érdemileg határozatjukat a 67-es törvény megbolygatása nélkül, hogy ezen biztosítékot, az alkotmányos érzelmet meggyengítsék és aláássák? Én erre,^ t. ház, sem okot, sem mentséget nem látok. {Elénk helyeslés balfelöl.) Csak egy eshetőséget látok és ez az, ha fennforogna az a czélzat, mint nem akarom feltenni, hogy létezik, ha mondom, léteznék a szándék, a 67-es törvénynek értelmét e javaslat megzavarásával együtt, jövő tervek kedvéért kiforgatni. Ha ez nem szándákuk, a mint felteszem, hogy nem az, akkor azon kéréssel járulok a túloldalhoz, nem hogy határozatukat érdemileg változtassák meg, hanem igyekezzenek határozatuknak oly alakot adni, mely megóv benünket egyéb, szükségkép azzal nem járó alkotmányos hátrányoktól. Ez a legkevesebb, a mit Önöktől kérhetünk, sőt követelhetünk s hogy ezt megtehessék, kell, hogy azon elleplezett szerkezetet elvessék, a melyet a t. előadó ur a bizottság nevében javasol. De, ha ezt nem tennék, ha e szerkezetet nem akarnák elvetni, akkor erre az esetre még az az egy kérésem volna, hogy legalább vágják el azt a fonalat, a mely annyi félremagyarázásnak forrását fogja jövőre képezhetni, a melynek különben is helyes értelme nincs e törvényben s mely önmagában véve teljesen valótlan; hagyják ki ezen törvényjavaslat első §-ából azon szavakat, hogy a megbízás ezen tartományok kormányzatára befolyást gyakorolni, „a monarchia közös ügyeikre nézve fennálló törvényeink érteimében történik" s ha e szavakat kihagyják, érdemileg mindent elrendelhetnek, a mit akarnak, de legalább kevesebb kárt tesznek abban, a minek épentartása mindnyájunk közös érdeke, eddigi alaptörvényeinkben. (Élénk helyeslés baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak igen röviden és pár szóval kívánok azokra KÉFVH. NAPLÓ 1878—81. VIH. KÖTET. reflectálni, a miket az előttem szólott képviselő ur elmondott; röviden annyival is inkább, mert hisz már ő maga megmondotta, hogy a törvényjavaslat általánosságban és többi szakaszaiban elfogadva lévén, nem tartaná ma helyesnek azok ellen szólni, a mik ez által már elfogadtattak, bárha beszédjének egész tartalma s conclusuma mégis nem kivan egyebet, mint azt, hogy az egész alap, a melyen e törvényjavaslat elfogadtatott, megváltoztassék. Én, t. ház, ismételten kifejeztem az iránti nézetemet és nem tehetek róla, a képviselő urnák teljes ékesszólása sem győzött meg az ellenkezőről, hogy azon alkotmány alapján, melyet nekünk az 1867: XII. t. ez. alkotott, Bosznia és Herczegovina közigazgatását másra bizni, mint a kire ezen törvényjavaslat bizta, nem lehet. Ha ennek ellenkezőjéről meggyőződtem volna, igen szívesen lépnék más térre, de erről meggyőződve nem vagyok, nem lehetek ; mert bármint méltóztassanak is alkotmányunkat értelmezni, ily ügyekben — ismételve kijelentem — felfogásom szerint más intézkedési mód nem is ajánítatott, de szerintem nem is lehetséges-! Én főleg azért szólalok fel, mert a t. képviselő ur azt mondja, hogy azon törekvések, melyek a képviselő ur szerint a monarchia másik államában léteznek: a központosító törekvések fognak táplálékot nyerni, a háznak ezen törvényjavaslattal szemben követett eljárásából. Örömmel constalálom t. ház — ismételten ugyan — hogy most már a képviselő ur is elismeri, hogy vannak oly törekvések, a melyekre midőn én utaltam, azzal vádolt, hogy kísértetekkel akarom intimidálni a törvényhozást; de arról az egyről biztosithatom a képviselő urat, hogy a mi központosító törekvések vannak, azok ezen törvényjavaslatból bíztatást és táplálékot nem nyernek, mert azoknál, a kiknél központosító törekvések vannak -— és nem csekély küzdelmembe került ezekkel szemben eljárni — az volt a nézet, hogy nincs szükség törvényre, mert minden törvény nélkül, megvan a közös kormány és delegatiók jogköre. Nem a képviselő ur nézete szerint a centralisatióra törekvőknek kedvéért tehát és azoknak biztosítékot nyújtva hozatott be a törvényjavaslat, hanem épen szemben a centralisationalis törekvésekkel, szemben azokkal, a kik az 1867. XII. t. czikket túl akarták azon terjeszteni, a mi legalább a magyar törvénynek tiszta, határozott értelme és igy e tekintetben nemcsak nem szolgál centralisáló törekvéseknek táplálékul, hanem határozottan merem állítani, hogy éppen az, hogy ezen törvényjavaslat behozatott, biztosítékot nyújt az ellen, hogy nem lehet az 1867: XII. t. cz-ből kimagyarázni olyanokat, a mik benne nincsenek; mert példáját adja, hogy ha szükséges, újabb — akkor részletesen nem láthatott — fejlemények 44