Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-162
162. országos ülés november 8. 1879. 29 ezen önsegélyző egyletek tagjai s látjuk, hogy azok majdnem kivétel nélkül kisiparosok, kisgazdák , kiskereskedők, akkor pénzügyi rendszabályok által megakadályozni e kétségtelenül jótékony intézetek gyarapodását, ezen eljárás, még pénzügyi szempontból sem helyeselhető politika. Én tehát azért szólalok fel, hogy a törvénynek intézkedése nem oly világos, hogy annak csak oly értelmezése állhatna meg, hogy egyedül az 50 frtnyi, több éven át képződött, törzsbetétekre volna az adókedvezmény alkalmazható. Méltóztassanak megengedni, hogy még egy szembeötlő példára utalhassak. Felső-Hámri községben, Barsmegyében fennállott egy ily önsegélyző egylet, melyet a vashámorbeli szegény munkások alapítottak, még pedig nem hetenkiuti, hanem havonkinti 50 kr., tehát évenkinti 6 írt csekély betéttel. Ezen egyletre 150 frttal adó vettetett ki s ennek folytán liquidálni volt kénytelen. Hozhatnék fel ily példákat nagyobb számban: igy Baján az ottani önsegélyző egylet egymaga több adót fizet, mint a takarékpénztár és a kereskedelmi bank együtt véve, a dombóvári Önsegélyző egyletnél még a vizkárosultak javára adakozott összegre is kivetették a jövedelmi adót. Én tehát arra kérem a minister urat, méltóztassék a kilátásba helyezett gyámolítást ezen egyletekre visszahatólag is kiterjeszteni ott, hol a törvénynek jóhiszemű értelmezése constatálható. Hozzá tehetem még. hogy a legtöbb szövetkezet épen az 1876: XXIV. törvényczikkhez alkalmazta annak idején alapszabályait s azért mégis úgy, mint a jelen esetben a győri segély zőegyletnél történik, 2—3 évre visszahatólag sújtatnak az előre nem látott teherrel és a folyamatban levő végrehajtás további fennállhatásnkat fenyegeti, mi által csak Győrött közel 1500 többnyire kisiparosnak mondatnék fel az olcsó törlesztési kölcsön, más szóval 1500 ember válnék az uzsora martalékává. Sokkal fontosabb ezen kérvény, semhogy komoly megfontolást és gyors intézkedést nem igényelne s ennélfogva hozzájárulok Kautz Gyula képviselő ur módosítváuyához s részemről is nagyon kérem a t. pénzügy minister urat, méltóztassék még ezen évben novelláris törvényjavaslatot beterjeszteni s méltóztassék a múltra nézve is mi idén ily függőben levő esetben, de különösen a győri egyletnél a lehető legenyhébb, legméltányosabb módon eljárni. [Helyeslés.) Kautz Gyula: T. ház! Csak egy szóval akarok felszólalni. Ha a t. minister urnák azon nyilatkozata, melyet az imént volt alkalmunk hallani, hogy függőben kívánja hagyni, — a mi, mint gondolom, magától értetődik, — a jegyzőkönyvbe felvétetik, akkor részemről hasonlólag hajlandó vagyok határozati javaslatomból ezen passust kihagyni. (Közbeszólások: Elfogadta.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Elfogadtam a határidő hihagyásával és ily módosítással hozzájárulok Kautz Gyula képviselő ur határozati javaslatához. (Helyeslés.) Vécsey Tamás előadó : Hogy ha a határidőhöz nem ragaszkodik Kautz képviselő ur, akkor én is bátorkodom a bizottság nevében hozzájárulásomat kijelenteni. Elnök: Szólásra nem levén felirva senki, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést. A kérvényi bizottság véleménye igy hangzik: „Az önsegélyző-egyletek megadóztatása iránt a közgazdasági érdekeknek megfelelő javaslatok előterjesztése végett, kiadatik ezen kérvény a pénzügyminister urnák". Ezzel szemben adott be Kautz Gyula képviselő ur egy határozati javaslatot, mely igy szól: „Felhivatik a pénzügyminister ur arra, hogy a kölcsönsegélyző egyletek megadóztatására nézve jelenleg nem kellő szabatossággal szerkesztett törvény helyett, új, megfelelő törvény megalkotása czéljából, a jelen év folyamában javaslatot terjeszszen elő. Addig pedig, a most tárgyalás alatt levő kérvények végleges elintézése, függőben hagyassák. Ezen határozati javaslatot az előadó ur és a minister ur is, ezen tételnek „még a jelen év folyamában" kihagyásával elfogadta. Előttünk van tehát tulajdonképen három különböző javaslat, Fel fogom tenni a kérdést legelőször a bizottság véleményére és kérem, hogy azon képviselő urak, a kik a kérvényi bizottság által beadott véleményt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Szünet.) Ez tehát nem fogadtatott el. Most következnék Kautz Gyula képviselő ur határozati javaslata azon formában, a mint ő eredetileg beadta. Egyébiránt amaz idézett tételtől ő maga is elállt, tehát, ha a tiszt, ház nem kívánja ezt kérdésül kitűzetni, felteszem a második kérdést: méltóztatik-e a t. ház Kautz Gyula képviselő ur határozati javaslatát, kihagyásával ezen szavaknak „még a jelen év folyamában" elfogadni, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) A ház elfogadja ezen határozati javaslatot, azon idézett szavak kihagyásával. Vécsey Tamás előadó (olvassa): Szabolcsmegye közönségének, a közmunka és közlekedési minister részéről, a megyei fő-ulibiztosi állomás eltörlése által okozott sérelem orvoslása iránt beadott kérvényére nézve, a kérvényi bizottság véleménye a következő: „Az említett tiszti állomás a királyi építészeti hivatalok mostani szervezése folytán merőben feleslegessé vált s az említett állomás, a megyei királyi építészeti hivatal mellett nélkülözhető:
