Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-175

f 324 175. orseágos filé szavai ezek : „ „Ha ő Felsége az illető felelős kormányok útján a hadseregnek időközben emelését vagy leszállítását kívánná"" — tehát ő Felsége —- „,,a két illető országgyűlésnek felelős kormánya útján fogja ez iránti kívánságát előterjeszteni"". A törvényjavaslat e törvényt szigorúan fenntartja s elismeri a törvényhozás jogát, mely befolyást gyakorol a felelős miaisteriumra s a ministerium tanácsa folytán ő Felségére." Ha, t. ház, ennek egyáltalában van valami értelme, pedig van, mert nem tehetem fel, hogy csak szavakat akart mondani a minister ur, akkor értelme ez : „Nem kell az országgyűlésnek egyenesen kezdeményezési jogot adni; elég, ha azt az országgyűlés közvetve birja, mert ez az országgyűlés hathat a felelős ministeriumra s mert hatása van a ministeriumra, működhetik oly irányban, hogy az ő Felségét birja rá, hogy az őt illető kezdeményezési joggal éljen. Ha ez nem világos állítása annak, hogy ezen országgyűlés egyenes kezdeményezési joggal nem bír: akkor nem látom át, hogy a honvédelmi rninister ur miért polemizál Pulszky Ágost képviselő úrral. Ha elismeri a ministerelnök ur azt, hogy az országgyűlés egyenes kezdeményezési joggal bir és nem kell arra a kerülő útra térni, melyre a ministerelnök ur rámutatott, hogy előbb a. ministeriumra hasson s azután ő Felségére, akkor egy állásponton vagyunk és akkor kérdem, miért vonakodnak aggodalmainkat megnyugtatni, miért vonakodnak attól, hogy az ország aggodalmait eloszlassák. (Helyeslés- a haloldalon.) Merem mondani, hogy a monarchia mindkét államában a legnagyobb megnyugvással vennék a törvényben annak kimondását, hogy a tiz éven belül a megállapított létszám megváltoztatását, ha annak feltételei megvannak, az országgyűlések egyenesen kezdeményezhetik. Méltóztassanak azon aggodalmakra visszagondolni, a melyek minden oldalról, még a kormánylapok vezércikkeiben is, az egyik legbefolyásosabb kormánypárti lapban is a tiz évi megállapítás ellen felhozattak. Miért perhorreacálják a 10 évi cyclust? Mert azt mondják, ezen 10 éven belül előkerülhetnek idők, viszonyok, melyek a leszállítást veszélytelenül, a pénzügyek érdekéhen szükségessé teszik; de az országgyűlésnek a keze 10 évre lévén megkötve, nincs módja ebben az értelemben törvényes befolyást gyakorolni, mert minden indítvány ellenében, mely ezen létszám leszállítását az országgyűlés jogainak keretébe tartozónak mondja, azon törvényes kifogást lehetne tenni, hogy egy ily törvényjavaslattal az országgyűlés nem foglalkozhatik, mert ily törvényjavaslatnak előterjesztésére vonatkozó kezdeményezés nem illeti az országgyűlés tagjait, nem illeti a törvényhozás egyik házát sem, hanem illeti kizárólag és egyedül ő Felségét. Képzelhetik uraim, mily meg» noiembor 26. Isi!). nyugvást okozhat az ebben az államban és a monarchia másik államában, ha legalább ezen jog határozottan és világosan elismerve, reserváltatnék a törvényben. Már most, ha a honvédelmi minister ur csak a közvetett kezdeményezési hatást ismeri el, — a melynek az Ő elismerésére semmi szüksége nem volt, — ha csak azt ismeri el, hogy a felelős kormányra hathatunk és kívánhatjuk attól, hogy ő Felségétől egy, vagy más irányban rendszabályok kezdeményezését kérje, ha—mondom — ez az, a mit az országgyűlésnek adni akarnak ; akkor nyíltan megtagadják a kezdeményezési jogot. Mert a kezdeményezési jognak nincs más képzelhető értelme, mint az: hogy a háznak joga van a törvényen való változtatásokat egyes törvényjavaslatok alakjában kezdeményezni, — nemcsak interpellatiók alakjában, nem a ministerekre való hatás formájában, — hanem, hogy egyenesen az országgyűlés minden tagjának joga van törvényjavaslatot behozni az iránt, hogy leszállítás által változtassák meg a megállapított létszám. Ez az, a miről szó van. Ha a honvédelmi miniszter ur nyilatkozata nem ellenkezik ezen állásponttal, akkor mi értelme van a közvetett kezdeményezésnek? A t. ministerelnök ur azután határozottabban nyilatkozott, mert az előadó ur határozottan fejezte ki azt, hogy megvan az országgyűlésnek a joga, hogy a 800,000 főnyi létszám megváltoztatását 10 éven belül bármikor proponálhassa, törvényjavaslat alakjában a korona szentesítése alá terjeszsze. Ha megvan ez a jog, ha e jog ily kétes kifejezésekkel tractáltatik a kormány és a kormánypárt egyes tagjai részéről, ugy, hogy gr. Ráday Gredeon, Máriássy Sándor, sorban felállottak a honvédelmi minister ur után és mindnyájan abból indultak ki, hogy közvetlen kezdeményezési jog nem illeti az országgyűlést s ebből a feltevésből czáfolták Pulszky képviselő urat, sőt Jókai képviselő ur is egész beszédét azon feltevésből tartotta, hogy közvetlen kezdeményezési jog nem illeti az országgyűlést — a mint később rá fogok jönni — ha mondom, ezen álláspont igy félreértetett, hogy a minister urak, vagy legalább is párthívei ellenkező értelemben nyilatkoztak, nincs-e legsürgősebb szükség arra, hogy ennyi zavarral szemben, az országgyűlés ezen joga a félremagyarázás ellen világosan biztosíttassák ? (Helyeslés a, baloldalról.) És ha nyíltan és őszintén osztozik a korín ány azon álláspontban, akkor nincs oka a t. kormánynak e kérdés elől kitérni, nincs oka felvetni magát a parlamenti kezdeményezési jog védőjéül, hanem oka van kívánni, hogy a helyzet minden tekintetben tisztaztassék, hogy legalább némi megnyugvást az országban és mondhatom,