Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-175

314 175. országos ülés november 28. ÍS79. Felsége által legkegyelmesebben szentesített tör­vényczikkeket kihirdetés végett benyújtani. Baross Gábor jegyző (olvassa a szentesített törvényczikkeket). Elnök: Az ő Felsége által legkegyelmeseb­ben szentesített törvényczikkek hódoló tisztelettel kihirdettetvén, hasonló kihirdetés czéljából, a inéit, főrendekhez fognak átküldetni. Baross Gábor jegyző: Jelentem a tisztelt háznak, hogy az indítvány-könyvben újabb bejegy­zés nem foglaltatik. Az interpellatiós-könyvben a következő be­jegyzések vannak: November 22-én, Jókai Mór: A magyarországi borkivitel körül tapasztalt hami­sítások tárgyában, a belügyi és kereskedelemügyi minister urakhoz; továbbá nov. 26. gr. Apponyi Albert. Az idegen állampolgárok által a magyar korona területén élvezett jogok tárgyában, a ministerelnök úrhoz. Elnök: A képviselő urak interpellatiójukat a szokott időben meg fogják tenni. Következik a napirend: a hadsereg és hadi tengerészet létszámának, illetőleg a monarchia két államára nézve meghatározott újonezjutalék mennyi­ségének 1889. végéig való megállapításáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása, illetőleg Ugrón Gábor képviselő ur zárbeszédének előterjesztése. Ugron Gábor; T. ház! Nem fogok bele­bocsátkozni azon kérdésnek vitatásába, hogy vájjon a hadsereg hadi létszáma tiz évre, vagy öt évre állapittassék meg, ámbár igen háládatosnak mutatkoznék a véderő bizottság előadójának azon állítását czáfolni, hogy a háznak azon lemondása, hogy tiz évig kezdeményezési joggal nem fog birni a hadi létszám megállapítására nézve, ép a a ház jogainak érdekében van, vagyis a jog con­íiscariója épen a jog fenntartásának érdekében tör­ténik; mert én csak confiscatiót látok e törvény­javaslatban, miután a közös hadsereg részére akar a hadi létszám megállapittatni s nem az önálló magyar hadsereg részére. Ebben confis­catióját látom a nemzet azon jogának, a mely az önálló védelmi képesség létfeltételét képezi. Legelsőben megjegyzést kell, hogy tegyek azoknak, kik kifogásolták ugy az én, mint párt­feleim fellépését a közös hadsereg intézményével szemben, azt hozván fel okul, hogy a közös hadsereg nincs jelen, jelen nem levőket pedig élesen birálni, nem parlamentaris dolog. Azt hiszem, hogy az ország intézményeiről bárki szólhat, s midőn a t. honvédelmi minister ur törvényjavaslatát a hadseregről beterjesztette, képviselője azon intézménynek, a melynek érde­kéről szóló törvényjavaslat általa benyujtatott. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Legfölebb csak akkor fogadhatnám el az előttem szóltaknak indo­kait, hogyha azt akarnók mondani, hogy a hon­védelmi minister ur jelenléte által a legkevésbbé sincs megvédelmezve a közös hadsereg intéz­ménye (Derültség) és a, legkevésbbé sincs az általa képviselve; mert tekintve azt, hogy az egész vita folyamán egy pár, érdemlegességet kerülő szó kivételével, abban a t. minister ur részt nem vett és a kormány álláspontját, vala­mint az általa képviselt hadsereg állását nem igyekezett praecisirozni. Hogy a t. minister ur a közös hadsereg védelmére nem kelt föl, ebből azt következtetem, hogy bizonyosan a mi nyilat­kozataink a közös hadsereget illetőleg olyan valódiak, hogy nem talált elég indokot a had­sereg védelmére. De nem fogadhatom el azt, hogy mi a közös hadsereget sértettük; nem fogadhatom el már azért sem, mert egy állami intézmény felett, a melybe mi vérünket és pénzün­ket adjuk, bírálatot mondanunk lehet és ha mi ez intézményt rosznak, nagyon rosznak tartjuk, afelett erős bírálatot mondani nem csak jogunk van, de kötelességünk is; (Ugy van! a szélső haloldalon) oly kötelességünk, a melyet gyako­rolni fogunk mindig és gyakorolnunk is kell már azért is, mert bármennyire tiltakozzanak is ez ellen a parlament tekintélye érdekében, épen a parlament tekintélye követeli azt meg, hogy bármily erős legyen is az az ítélet, a melyet ez intézmény felett mondunk, épen a parlament tekintélye érdekében nem szabad azt kímélnünk sem magáért az institutíóért, sem urukért. (Helyes­lés a szélső halon.) De gyakorolni fogjuk e bírá­latot mindaddig és még erősebben mint most. hogy ha a katonai párt, mely az újabb időben szerepelni kezd, e szereplését folytatja, vagy épen még akvmerőbben mer fellépni; gyako­rolni fogjuk e bírálatot, mert a nemzet érdekében levőnek találjuk azt, hogy kellően ellenőriztes­sék, nehogy az alkotmányosság és a parlamen­tarismus nyakára nőj jön ezen intézmény. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) Nem fogok a peleskei nótárius hibájába esni és Jókai képviselő urat nem fogom komo­lyan venni (Derültség a szélső halon) s épen azért, mert nem fogom komolyan venni, meg fogom mutatni, hogy a miket Jókai Mór kép­viselő ur mondott, azok komolyan nem is vehetők. Azt mondja Jókai t. képviselő ur: 10 év előtt ellene volt a közös hadseregnek, de most nincs ellene, sőt megszavazza e törvényjavaslatot. És ehhez azon bevezetést teszi, hogy ő meghagyja és fenntartja minden képviselőnek azon jogát, hogy ha argumentumokat és adatokat hoztak fel, melyek meggyőződését leküzdötték, e meg­győződését, melyet egy erősebb meggyőződés leküzdött, egyik napról a másikra megváltoztat­hassa. Midőn a t. képviselő ur megadja a kép­viselőnek azon jogot, hogy meggyőződését egyik napról a másikra változtathatja, nagy szerénység

Next

/
Oldalképek
Tartalom