Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-174
174. wssságos ülés noveMber 25. lisíy. 597 tekintetbeni nézeteimnek kifejtését a véderő törvény tárgyalása alkalmára tartom fenn. Most csak röviden azt jelentem ki, hogy a mennyiben a tapasztalás megtanított arra, hogy a nemzetnek Bécs iránti engedékenysége hazánk lételét aláássa és nemzetünk lételét veszélyezteti, én az Ugrón Gábor t. képviselőtársam által beterjesztett határozati javaslatot pártolom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Szólásra nem lévén már senki feljegyezve, a vitát berekesztem, szó illeti még az indítványozókat és a ministereket. Márkus István a véderő bizottság előadója: T. képviselőház! (Halljuk! Hallyuk!) Nemcsak a vita kezdeíén tett Ígéretem, hanem magának a tárgynak fontossága, a bizottsági jelentés eilen beadott indítványok jelentősége és az azok mellett felhozott érveknek súlya egyaránt szükségessé teszi, hogy ez alkalommal a t. ház türelmét talán egy kissé hosszabb időre vegyem igénybe, mint a mennyire azt, e helyről igénybe venni rendesen szokásos. (Halljuk!) Számítok e részben a t. háznak türelmére, de számítok különösen azon oldal türelmére, a honnan hozzám a vita folyamában kérdések és interpellatiók intéztettek, mert meg vagyok győződve, hogy a háznak ezen í. oldala {Rámutat a szélsőbalra) nemcsak a politikai, de a logicai következetességnek is barátja és azért szokott lovagiasságával és talán szokatlan türelmével meg fog ajándékozni azon válaszaimban, a melyeket a hozzám intézett kérdésekre adni fogok. (Halljuk! Hallj uk!) A bizottsági jelentés szokatlanul kedvező helyzetben volt az egész vita folyama alatt, mert az, a mi a bizottság jelentésének és az abban kifejtett nézeteknek alapját képezi, hogy t. illik monarchiánknak külügyi helyzeténél fogva, szüksége van az eddig fennállott hadi létszámra, vagy ehhez hasonló haderőre: ez úgyszólván sehonnan sem vonatott kétségbe. Az egyik indítványnak beadója ugyanis, Pulszky Ágost t. képviselőtársam és ugyanazon oldalról Hedry t. képviselőtársam, határozottan lehetetlennek állították a hadi létszám leszállítását s ugyanezt tette ezen oldalról is (A széls'ó baloldalra mutat) a másik elleniudítvány benyújtója — Ugrón Gábor t. képviselőtársam. Azonkívül, tíimonyi Ernő t. képviselő ur, szintén határozottan kimondotta, hogy — habár egészen más alakkau és más teltételek alatt — de a mostanihoz hasonló haderőnek fenntartását, sőt esetleg nagyobbítását hazánk európai helyzete szükségessé teszi. Ezen felfogással némileg csak Tors Kálmán t. képviselőtársam áll ellentétben. Madarász József (közbeszól) Mi sokan! Márkus István előadó: De a szónokok közül úgyszólván ö egy maga volt, a ki azon katonai szempontokkal szemben, a melyek ránk KÉPVH. NAPLÓ. 1879—81. VIII. KÖTET. nézve e vitákban irányadók voltak, mindenekfölé a pénzügyi szempontokat, sőt a nemzetközi békének szempontjait igyekezett helyezni. Különösen fejtegette azon különbséget, mely a mi pénzügyi és közgazdasági helyzetünk és az európai nagy államok pénzügyi helyzete között van és ebből azt, a következtetést vonta, hogy legyünk mi az elsők, kik haderőnket bizonyos határig demobílisáljuk és nézzük, hogy fognak más hatalmasabb államok, melyek e részbeu szintén túl vannak terhelve, összeroskadni. Én, t. ház, ezen kísérletet igen veszedelmesnek tartom, mert meglehet, hogy az előrelátás, melyben mi a demobilisatiót elreudelnők, nem fog bekövetkezni és azon államok nem fognak, vagy legalább nem fognának elég korán összeroskadni; és a következés eseti égnem az volna, hogy azon államok szintén elbocsátanak hadseregeiket, hanem az, hogy azok meglevő hadseregeikkel hatalmukat mi ránk is kiterjesztenék és ennek azután az volna a következése, hogy nem a magunk, hanem az ő hadiköltségeiket fognók fizetni. (Tetszés jobbfelöl) Nem üres szavak azok, melyeket kissé sajátságos formában sokszor lehet hallani és olvasni: hogy Európa mai helyzetében hadsereget tartani mindenesetre kell; a ki nem tartja a maga hadseregét, az elfogja tartasd a másét. (Helyeslés a 'jobboldalon.) Ha ezen két eshetőség köztt van a választás, azt hiszem, hogy a magunk hadseregének eltartása nemzetgazdászati és pénzügyi szempontból is minden esetre olcsóbb, mint a másénak eltartása, (Helyeslés jobb/elöl. Mozgás a baloldalon.) Épen ezért, t. képviselőház, ha Tors Kálmán t. barátom a maga idejében tette volna meg azon indítványát, hogy ezen törvényjavaslat tárgyában neesak a véderő bizottság, melynek nevében itt állok, hanem a pénzügyi és közgazdasági bizottság is hallgattassák meg, én lettem ( volna az, ki legkevésbbé tesz kifogást ez ellen. Ámde minden esetre szükséges lett volna a pénzügyi és a közgazdasági bizottságot arra utasítani, hogy neesak azon pénzügyi és közgazdasági terheket vegyék bírálat alá, melyeket ezen törvényjavaslat elfogadása okoz és melyeket, ugy hiszem, ama bizottságok működése nélkül is mindannyian ismerünk, hanem utasítani kellett volna, hogy vegyék számításba azon esetleges pénzügyi és nemzetgazdászati helyzetet is, melybe hazánk egy vesztett háború után fogna jutni. Ha a mérleg igy állíttatik föl, az eredmény nem fog ezen törvényjavaslat ellen szólni, mint a melynek czélja épen az, hogy kellő haderő felállítása által egy vesztett háború pénzügyi és közgazdasági következéseitől megóvjuk hazánkat. (Helyeslés jobbjelöl.) Ámde, t. ház, daczára annak, hogy álláspontunk alakjaira nézve e házban megtámadásnak 38
