Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-172
178. országos tlés aove»ber 22. Vm. 16? fogja el a kedélyeket, mert a béke nem rejt magában garantiákat a nép jólétére, az ipar tevékenységének nem védpaizsa és nem nyújt biztosítékot a hatalom túlkapásai ellen. A jólét áldozatul esik alatta. Oly béke ez, mely a népek csontvelejét elemészti, azok termelési képességét bénítja, felemésztvén azon erőt és tőkét, mely nélkül az nem existálhat. Ausztria leghívebb, legjobb fiainak egyike, a nagy hazafi és államférfi, a delegatió zárülésében egy gondolatnak adott kifejezést, egy gondolatnak, melyet nem szabad az utópiák birodalmába utalnunk, hanem oda kell helyezni a reális politika terére: ez a hadsereg leszállításának gondolata. Nem tekintve azt, hogy mily nagy munkaerő Tonatik el az állandó hadseregben levő katonákban a productiv termeléstől, utalunk azon roppant összegekre, melyeket az évi hadi budget elnyel és melyek évről évre fokozódnak, a uép jólétét aláássák és akadályozzák az államot abban, hogy missióját, a culturmissiót teljesítse ugy, a mint az feladata stb." Ajánlja végül a fölírat, hogy a fölhozott és még egyéb érvek alapján a képviselőház hasson oda, hogy a hadsereg létszáma leszállittassék. Azt mondják az úgynevezett realpolitikusok. hogy a hadilétszám leszállításáról beszélvén, az nem realpolitika. hogy ez ideális politika. Legyen itt szabad közvetlenül megjegyeznem, hogy ideál t. ház, nálunk egészen más elbánásban részesül, mint más országokban. Másutt is tudják, hogy az ideált, a maga egészében elérni nem lehet, de a mennyire lehet, megközelíteni kötelességüknek tartják. Nálunk azt mondják: Ez ideál, ettől szaladj! Hie niger est, hunc tu romane caveto. Le t. ház, mi hát a reális politika'? A reális politika, szerintem, nem egyéb, mint megtalálni a helyeslendő czélokat és ezen ezélok elérésére megtalálni az alkalmas eszközöket, Önök, t. többség, a fusiót egy helyeslendő ezél elérésére hozták létre. Azt mondták: fusionáljunk azért, hogy helyreállítsuk az államháztartás egyensúlyát. De ezen helyeslendő czél elérésére, ez-e a kellő eszköz? egy ily hadsereg fenntartása arra való-e, hogy ezen ezél eléressék ? Hát ez az önök reális politikája? A hadi budget egy nagy deficitet idéz elő, mely pénzügyeinket, nemzeti vagyonunkat megromlással fenyegeti. De oly deficitet is szül, melyet adóemeléssel, adóssággal nem fedezhetnek, s ez a „deficit a néperőben." Ha azon statistíkaí adatok, melyekre előbb utaltam, kezemnél volnának, számszerint kimutathatnám a fogyatékot a nemzet erejében, melyet a nagy hadseregek előidéznek. Azon fogyaték, mely a nemzetet életerejében gyöngíti, oly politika mellett, mely ennek daczára az erőfeszítést fokozza, minden esetre oly kórállapotot szül, mely, ha nem fordítunk rajta, csak tökéletes enyészettel végződhetik. Sokkal veszedelmesebb deficit ez, mint a melyen, ideig-óráig, különféle pénzügyi műveletekkel segíteni lehet, (Helyeslés a szélső baloldalon.) Óhajtottam volna, hogy ezen törvényjavaslat, mely nemzetünk minden életérdekét érinti, necsak egy oldalról megbirálva terjesztessék a t. ház elé ; óhajtottam volna, sőt azt hiszem, kötelesség lett volna követelni, hogy ne csupán a véderő bizottság jelentésével, hanem a pénzügyi és a közgazdasági bizottság jelentésével terjesztessék a t. ház elé. (Helyeslés a szélső haloldalon.) A kérdésnek kiválóan csak egy oldalról való megfontolása mellett nem tartom lelkiismeretemmel megegyeztethetonek, hogy ezen törvényjavaslat elfogadásához szavazatommal járuljak s ehhez járulnak közjogi és alkotmányi aggodalmaim, ennélfogva el nem fogadom s pártolom Ugrón Gábor t. barátom határozati javaslatát. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Metzner Gyula: Minthogy már fél kettőre jár az idő és én tiz perez alatt nem vagyok képes befejezni beszédemet, felkérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy hétfőn szólhassak. !Helyeslés.) Elnök: A vita folytatása hétfőre halasztatik. Következnek az interpellátiók. B. Bánhidy Béla: T. ház! Bátorkodom a t. közlekedési minister úrhoz tiszteletteljesen egy interpellátiót intézni. Nem régiben osztatott szét a ház tagjai köztt a külföldi szakértők nagyfontosságú és nagyérdekű jelentése. Ezen jelentés behatóan foglalkozik a Tisza és mellékfolyóinak szabályozásával, megjelöli ezen szabályozás egyes hibáit, tökéletlenségeit és fogyatkozásait és rámutat arra, hogy a bajok miként orvoslandók. Én azt hiszem, t. ház, hogy egy interpellatió keretében nem volna helyén mindarra kiterjeszkedni, a mi a külföldi szakértők jelentésében pontonkint fel van sorolva. A Tisza és mellékfolyóinak szabályozását és kapcsolatosan a külföldi szakértők jelentését, felkarolva az ügyet egész terjedelmében, meg lehet majd vitatni a budget-tárgyalás alkalmával. Csak egyetlen egy a külföldi szakértők által javasolt sürgős intézkedés iránt szándékozom a t. közlekedési minister úrhoz kérdést intézni. Á külföldi szakértők jelentésének 150 és 151-ik lapján a következő passus foglaltatik. Megjegyzem itt, hogy én, az úgy látszik nagy sietséggel eszközölt, épen nem szabatos, sőt felfogásom szerint szerfelett gyarló, magyar fordításban fogom felolvasni. „Végre, hogy bevégezze azon észrevételeket, melyekre a Tiszának és mellékfolyóinak megvizsgálása őt ösztönözte, a bizottság kijelenti, hogy igen nagy fontosságot tulajdonít annak. 34*
