Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-171

ÍM. országos ülés i Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Van szerencsém benyújtani egy törvényjavaslatot az 1880. év első negyedében viselendő közterhek és fedezendő államkiadásokról. Szükségesnek tartom ezen törvényjavaslat benyújtását azért, mert ezen év folytán fogván még a közös ügyek tárgyalására kiküldendő bizottság ülésezni, előre láthatólag sem a pénzügyi bizottság, sem a t. ház nem lesz abban a helyzetben, hogy az államköltségvetésről szóló törvény ez évben megállapittassék. Ez okból kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni, a ház t. tagjai köztt szétosztatni és a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A törvényjavaslat ki fog nyomatni, a ház t. tagjai köztt szét fog osztatni és tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Van szerencsém a volt magyar-keleti vasuttársulat részvényeinek beváltására kitűzött határidő lejárta után bemutatott részvények utólagos beváltásáról és a budapesti sugár-uton, nagy körúton és annak három bárány-utczai kiágazásán az 1881. évi július 10-én túl 1891. július 10-éig emelendő építmények adómentességéről szóló, ő felsége által legkegyelmesebben szentesített két törvényczikket, szokott kihirdetés végett benyújtani. BarOSS Gábor jegyző (olvassa a szentesített törvény•csikkeket). Elnök: A felolvasott kér. törvényczikk hódoló tisztelettel kihirdettetvén, hasonló kihirdetés végett a méltóságos főrendekhez fognak átküldetni. Következik a napirend: a véderő bizottságjelentése, a hadsereg és haditengerészet hadi létszámának, illetőleg a monarchia két államára nézve meghatározott ujoncz-jutalék mennyiségének az lö89. év végéig való megállapítása tárgyában. Ha a t ház a bizottság jelentését felolvasóinak méltóztatik venni, (Helyeslés) az előadó ur fogja előterjesztését megtenni. Márkus István, a véderő bizottság előadója: T. ház! A véderő bizottság jelentése, ha nem is nagy részletességgel, de mégis kimerítően előadja azon szempontokat, melyek a bizottságot elhatározásaiban vezették. Minthogy a bizottsági tanácskozásokban jelen volt és résztvett bizottsági tagok közül, csak egyetlen egy állott ellenkező állásponton a bizottság többségével és azon egy is kijelentette, hogy elvi álláspontját itt a ház teljes ülésében fogja kifejteni és azért külön véleményt nem ad be: nekem, mint a bizottság előadójának most tulaj donképen nincs is semmi teendőm, mert az egyedüli, a mit tehetnék, az volna, hogy egy esetleg beadott külön vélemény állításáraira reflectálják. wtócr 21. 1879. jjjg A t. ház e szerint természetesnek fogja találni, ha egyszerűen utalok a jelentésben kifejtettekre és a vita folyamán a bizottsági jelentés ellenében esetleg feihozottakra mondandóimat, majd a vita végén fogom előadni. Most egyszerűen azt kérem, hogy a t. ház méltóztassék a véderő bizottság jelentését az abban kifejtett érvek alapján általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés jobbfelol.) Pulszky Ágost: T. ház! Az igen t. előadó ur megjegyzéseire kénytelen vagyok mindenekelőtt felemlíteni azt, hogy én részemről nem lehettem jelen a, bizottság tárgyalásain, ha tehát a bizottság jelen volt tagjai köztt csak egy volt, ki más álláspontra helyezkedett, mint a többség, az nem én voltam, bár én is. sem a törvényjavaslatot ugy, a mint azt a bizottság javasolta, el nem fogadhatom és nem járulhatok mindenben a bizottság indokolásához sem. A bizottság elismeri ugyan — és a bizottság részéről azok után, miket a t. előadó ur az ott fennforgott véleményösszhangra nézve elmondott, ezen elismerés nagy becscsel bir, — mondom, a bizottság jelentésében és indokolásában el van ismerve az, hogy a dolog természete szerint a kormánynak ezen kérdésekre vonatkozó javaslatai, a leghelyesebben, a hadi létszám új megállapításával kapcsolatban lettek volna előtérj esztendők; minthogy azonban ez nem történt meg, a bizottság nem vélte a sereg hadilétszámára vonatkozólag ez év végéig okvetlenül megújítandó törvényes intézkedésnek sorsát, a kormánynak a véderőre vonatkozó javaslataitól függővé tehetni. És azon összefüggés elhagyását, melyet az előző passusban természetszerűnek és a leghelyesebbnek constatált, elhagyja azon indokolások alapján, hogy a hadi létszám csakis bizonyos fokig gyakorol szükségképi befolyást a rendes hadi kiadások természetére és ennek következtében a véderő törvény tekintetében előterjesztendő javaslatok külön, az e törvényjavaslatban eldöntendő kérdéstől elválasztva is tárgyalhatók. Mondom, részemről nem nynghatom meg ezen indokolásban, nem nynghatom meg ezen törvényjavaslatban. Mert minő helyzet előtt állunk, igen t. ház? (Halljuk!) 1868 óta, midőn a XL. és XLI. t.-cz-kek megalkotása ötletéből a képviselőház az egész védrendszer kérdését igen tüzetes vita alá vette, 1868. július és augusztus hava óta alig volt a háznak alkalma a védrendszer kérdéseivel foglalkozni. Egyes, főleg a honvédség szervezésével kapcsolatos kérdések gyakran merültek ugyan fel a házban és elevenittettek itt fel; de azok kevésbbé vonatkoztak a védrendszerre egészben és annál kevésbbé a védrendszer intézkedéseinek részletes bírálatára. Továbbá még pénzügyi szempontból is szóba hozatott a költségvetések tárgyalása