Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-170

170. országos filés november 19. 1819. 215 maguk és a köz iránti mindeutovábbi kötelességeiknek. Sem a kormány, sem a törvényhozás nem képes, a legjobb akarat mellett is, mezőgazdaságunk bajain segíteni, ha gazdáink saját részükről passive viselik magukat és minden üdvüket egyedül a kormánytól és a törvényhozástól várják. Legyen jelszavuk az önsegély, képződjék egy erős közszellem közöttük. Vegyék kezeikbe saját ügyeik közvetlen vezetését a megyénkint életbeléptetendő, vagy új életre keltendő gazdasági egyletekben — s az eredményről biztosak lehetnek. Hogy mezei gazdáink törekvései, úgy a törvényhozásnál, mint a kormánynál készséges támogatásra fognak találni: arra nézve garantiául szolgálhat nekik azon kedvező, mondhatni, tárt karokkal való fogadtatás és meleg érdeklődés, a melyben jelen emlékiratuk itt a házban, pártkülönbség nélkül, részesült. Azon biztos feltevésben tehát, hogy a székesfehérvári Il-ik országos értekezlet és a jelen memorandum csak kiindulási pontját képezi gazdaközönségünk további erőteljes actiójának: ágy hiszem, mindnyájan csak szerencsét kívánhatunk a magyar gazdáknak ezen, hazánk életérdekeibe mélyen belevágó, sokat ígérő agrárius mozgalomhoz. Elfogadom a kérvényi bizottság véleményét. (Hosszan tartó zajos helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sem jelentkezvén, kérdem a t. házat, elfogadja-e a kérvényi bizottság véleményét, miszerint e kérvény beható tanulmányozás és jelentéstétel végett a közgazdasági bizottsághoz utasittassék "? Ezzel kapcsolatban fel fog olvastatni az előadó urnák indítványa. Márkus István jegyző (olvas): „A most tárgyalt feliratot benyújtó képviselők, a közgazdasági bizottságba tanácskozási joggal meghívandók. Baross Gábor: Bocsánatot kérek, t. ház, ha jól emlékszem, a házszabályok igen világosan rendelkeznek az iránt, hogy a háznak minden egyes tagja részt vehet, a bizottsági tanácskozásokban és szólhat és csak azt a különbséget teszi a bizottsági tagok és a többi képviselők köztt, hogy szavazati joggal csak az előbbiek bírnak. Én tehát nem szeretném ezen határozati javaslat által mintegy kisebb körre szorítani az érdeklődők számát és mert ez ugy is házszabályokon alapszik, teljesen feleslegesnek tartom a határozathozatalt. Én azt óhajtom, hogy minél több képviselő jelenjék meg a bizottság tárgyalásainál és emeljen szót ez érdekben. Teleszky István: T. ház! Azt gondolom, hogy az előttem szólt t. barátom roszul emlékezik a házszabályokra. A házszabályokban semmi olyan határozat nem foglaltatik, a mely szerint a ház minden tagját megilletné a bizottságokban való tanácskozási jog és nem foglaltatik az sem, hogy a kérvényeket beadó képviselőket illeti e jog. Hanem, a mire t. barátom roszul emlékezik, az az, hogy az egyes indííványttevő képviselőt, a kinek indítványa a bizottsághoz utasíttatott, megilleti a szólási jog a bizottságban és miután a házszabályokban csak ez foglaltatik, én nem tartom feleslegesnek, hanem nagyon szükségesnek azt, a mit a kérvényi bizottság előadója javaslatba hozott s azért pártolom azt. (Helyeslések.) Baross Gábor: Nem szeretnék akképen feltűnni t. ház, mint a hogy a képviselő ur jellemzett, ennélfogva bátor leszek a házszabályokból felolvasni az illető szakaszt. A 104. §. igy szól: „A törvényjavaslatokra, melyek előkészítő tárgyalás végett bizottsághoz utasíttattak, minden képviselő, habár nem tagja a bizottságnak, nyújthat be indítványt, vagy módosítást az illető bizottság elnökénél, ki azokat a bizottsági tárgyalás folyama alatt előterjeszti. Azon képviselő, kinek indítványa, vagy törvényjavaslata valamely bizottsághoz utasíttatóít a ház által, annak tárgyalásában részt vehet, habár nem tagja a bizottságnak; szavazatta] azonban nem bír. Ezen §-ra alapítottam azon megjegyzésemet. hogy az, a mit a t. előadó indítványozott, a házszabályokban benne foglaltatik már s igy az indítvány elfogadása nem szükséges. Zay Adolf: Nem tudom minő joggal szólalt föl Baross képviselő ur másodszor is s minő jogon engedte meg ezt a t. elnök ur. Azon szavak, melyeket Baross képviselő ur idézett, épen ellene szóknak. Azt monda ugyanis a képviselő ur, hogy azért nem hajlandó pártolni az indítványt, mert nem óhajtaná szűkebb körre szorítani a tanácskozást, hanem azt kívánná, hogy minél többen vegyenek részt e kérdés megvitatásánál a bizottságban. Hogy ez világosan beleütközik a házszabályokba, azt Baross képviselő ur is el fogja ismerni, ennélfogva én pártolom az előadó ur indítványát. (Helyeslések) Vécsey Tamás előadó: A 104. §., t. ház, törvényjavaslatokról szól s azon képviselő urakról, kik indítványt adtak be, de nem szól a kérnyekről. Itt egyes képviselő a kérvénynyel szemben nem léphet föl, mint indítványozó; és egészen más az, hogy a képviselőnek joga vau a bizottságba menni és egészen más az, ha jogosan elvárhatja, hogy oda meghívják és épen abban fekszik az általam beadott indítvány súlya, hogy a bizottság által hivassanak meg az illető képviselők, ennélfogva ismételve kérem ennek elfogadását. (Helyeslés.)