Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-161

16 161. országos ülés novemoer 6. 1879. költségeit, úgy a mint az kívántatott; pedig határozottan megvan beszédembon, hogy megszavaztam. Igen kérném tehát az előttem szólott képviselő urat, hogy legalább olvassa el azt, a miről szemrehányást akar tenni. (Helyeslés a a jobboldalon.) A másik, a mit meg kívánok jegyezni, a képviselő urnák hozzám intézett kérdésért

1 vonatkozik. (Halljuk l) T. képviselőház! A melyik ministerelnök arra a kérdésre felel, az megérdemelné, nem hogy megbukjék, hanem hogy kilökjék. (Elénk helyeslés a -jobboldalon.) Ha beterjesztf-tte a javaslatot, felelős érte, akármi történt másutt. En beterjesztettem, tehát felelős vagyok érte és kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az általános tárgyalás alkalmával beadatott két indítvány, egyik Urányi képviselő uré, mely azt tartalmazza, hogy a második sorban ezen összeg helyett 4.650,000 frt tétessék 3.650,000 frt. Azt hiszem, hogy ezen indítvány felett most. midőn általánosságban történik a szavazás, nem dönthetünk. Ez iránt a t. ház akkor fog határozni; mikor a törvényjavaslat 1. §-át fogja tárgyalni; de igenis szavazás alá kerül most Madarász képviselő ur indítványa, mely így hangzik: ,.A királyi udvartartásra nézve lieadott törvényjavaslat és az azt ajánló bizottsági jelentés mellőztetvén, határozza el a ház, hogy az erre nézve ajánlandó összeg, évenkmt a költségvetés tárgyalásakor állapittassék meg. Felteszem a kérdést: Elfogadja-e a t. ház általánosságban a törvényjavaslatot, ő császári és apostoli kir. Felsége legmagasabb udvartartási költségeiről; igen vagy nem? Ha elfogadja, Madarász képviselő ur indítványa elesik. Felkérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanakfölállasi. (Megtörténik.) A többség elfogadta s ennélfogva Madarász képviselő ur indítványa elesik. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a czímet, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa, az 1.%-t). Máriássy Sándor: A második sorban kijavítandó ezen sajtóhiba „évenkénti" és teendő helyébe „évenkinti". Zay Adolf: Az általános szavazás után nem akarok indítványt tenni, sem az összegre, sem az időtartamra nézve, csak a ministerelnök ur egyik kijelentésérc akarok reflektálni. Erős szavakkal mondotta a ministerelnök ur, hogy ha egy minister elmondaná, hogy ő Felségének bizonyos előterjesztéseket tett és nem volt képes ő Felségének bizonyos nézeteit ggodalmait megnyugtatni, azzal igy és igy kellene bánni. Jól van, elfogadom szórói-szóra és azon erős kifejezéseket is, melyekkel a ministerelnök ur élt. Csak azt kérdem a ministerelnök úrtól és a t. háztól is, mit csinált a magyar bank ügyében a ministerelnök ur, mit referált ez iránti eljárásáról itt e házban, [Helyeslés baloldalról) és mit érdemelne a t. ministerelnök ur a maga saját szavai szerint a miatt, hogy itt a házban mondotta azon szavakat, hogy nem volt képes a£ aggódó fejedelem nézeteit legyőzni. Akkor a ministerelnök ur nézetem szerint a felség mögé bujt és ma maga mondta, hogy mit érdemel az, a ki ezt teszi. (Elénk derültség a baloldalon?) Elnök: Szólásra senki sem lévén följegyezve, a vitát berekesztem. A házszabályok értelmében az 1. §. a bizottság szövegezése szerint jön szavazás alá. Ha ez elfogadtatik, akkor Urányi Imre képviselő ur módosítványa elesik. Kérem tehát azon képviselő urakat, a kik az 1. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik?) A többség az 1. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadja, ennélfogva Urányi Imre képviselő ur módosítványa elesett. Thaly Kálmán: T.ház! (Halljuk!) Miután az udvartartásra kívánt összeg, a kormány előterjesztése szerint elfogadtatott, tehát tiz évre ténynyé fog válni, — ezen alkalomból bátorkodom egy óhajtást kifejezni, a melyre nézve ezélszerűnek, sőt szükségesnek tartom, hogy az—mi különben a sajtó utján már többször kifejeztetett, de tudtommal, legalább az újabb években ezen parliamentben megemlítve még nem volt, — e helyütt is megemlittessék és hangsúlyoztassék. Nevezetesen hálával vette a nemzet ő Felségétől azt, hogy Mátyás király és a régi magyar királyok palotáját a mull, években saját civillistájábóJ erre fordított költséggel, régi fényéhez újabb építésekkel közelebb hozni méltóztatott és ez által ő Felsége a főváros díszítéséhez is nevezetesen hozzájárult. Azonban, midőn ezt elismeréssel, hálával veszi a nemzet, még koránsem vagyunk ott, hogy királyi palotánkat olyannak látnók, mind az egykor régi fényében tündökölt s a a minők a bécsi várpalota s Európa többi udvarainak palotái; t. i. nevezetesek egyszersmind arról, hogy a tudományok, régiség és más műgyűjtemények tűzhelyei, múzeumai. Mátyás király idejében tudjuk. Budán is világhírű könyvtár s múzeum létezett és a hires Corvina-könyvtár dísze volt a budai királyi palotának s hasonlókép az ottani természettudományi múzeum, szobortárak s több effélék, akkor a legelsők közé soroztattak. Az osztrák császár bécsi palotája ma is dúsgazdag ilyenekben; és dúsgazdag nemcsak osztrák érdekű tárgyakban: de, a mire itt különös súlyt fektetek, dúsgazdag az, speciális magyar érdekű emlékekben is. A magyar történelmi emlékek, műtárgyak, magyarországi eredetű ritkása-