Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-169

16S. országos itíés noTcinber 18. 1879. 187 Molnár György, az állandó pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém a pénzügyi bizottság jelentését benyújtani, a védelmi adó ügyében benyújtott törvényjavas­latról. Kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szét­osztatni és annak idején, az osztályok mellőzé­sével napirendre kitűzni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, a ház t. tagjai köztt szét fog osztatni és annak idején, az osztályok mellőzésével napirendre tűzetni. Vécsey Tamás, az igazságügyi bizott­ság előadója: T. ház! Van szerencsém az igazságügyi bizottság megbízásából beterjeszteni, a bizottság által letárgyalt 258. számú törvény­javaslatra vonatkozólag a bizottság előterjeszté­sét, egyúttal pedig a sajtóhibáktól megtisztított szövegezést is bemutatni. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentést kinyomatni, a ház t. tagjai között szétosztatni, a törvényjavaslatot pedig, annak idején az osztályok mellőzéseivel napirendre kitűzni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején az osztályok mel­lőzésével napirendre tűzetni. T. ház! Csatár Zsigmond képviselő ur egy sürgős interpellatiót jelentett be. Fel fog olvas­tatni az interpellátiós-könyv. Baross Gábor jegyző (olvas): „Csatár Zsigmond képviselő sürgős interpellátiója, Cson­grád város kivételes állapota megszüntetése tár­gyában : a belügyminister úrhoz," Elnök: A t. ház engedelmével, a képviselő ur a mai ülés végén meg fogja tehetni inter­pell átlóját. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Van szerencsém benyújtani a magyar korona országainak 1878. évi zárszámadásait és az állami számvevőszéknek erre vonatkozó részletes jelentését mellékleteivel együtt; valamint a ministeri tanácsnak a zárszámadásra és az állami számvevőszéknek jelentésére, az 1870: XVIII. törvényezikk 22. §-a alapján tett észrevételeit. Kérem a t. házat, méltóztassék ezeknek kinyo­raatását, szétosztását elrendelni, egyúttal előzetes tárgyalás végett, a fennálló szabályok szerint, a zárszámadási bizottsághoz utasítani. Ugyancsak van szerencsém benyújtani a j rmnisteriumnak jelentését, a függő államadósságot ellenőrző országos bizottság tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentést is ki­nyomatni, szétosztatni, előzetes tárgyalás végett pedig, a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A ministerelnök urnák két rend­beli jelentése ki fog nyomatai, szét fog osztatni és tárgyalás végett az első a zárszámadási bizottsághoz, a második a pénzügyi bizottsághoz fog utasíttatni. Következik a napirend: Bosznia és Hercze­govinának az 1878. évi július hó 13-án kelt berlini szerződés által, az osztrák-magyar mon­archiára átruházott közigazgatása tekintetébeu szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét). Elnök: A czím ellen észrevétel nem levén, elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa az 1. §-?). Éles Henrik: T. ház! A törvényjavaslat­nak 1. §-át a mostani szövegezéssel én részem­ről el nem fogadom. A tegnap befejezett általá­nos vitának az a sajátsága, hogy hasonlított egy ,.en masse részletes" tárgyaláshoz. Altalá­nos volt, a mennyiben az egész törvényjavas­latra kiterjedt és mégis részletes is volt, a mennyiben minden egyes szakaszt, a legkisebb minutiáig analysis alá vettünk. Én nem azért említem ezt, mintha roszalnám, csak azért, hogy indokoltnak lássék s a t. ház kegyes elnézé­séért esedezem azért, hogy ha egy-egy módo­sítvány indokolása mellett felhozom azt, a mit már a vita alatt is felhoztak, magam is, mások is, részint azért, hogy ha módosítványomat nem oly bőven indokolom, mint azt talán a tárgy fontossága kívánja. A kérdés alatt levő szakaszra nézve az a véleményem van. hogy Bosznia és Herczegoviná­íiak közigazgatása vagy már i* képez közös ügyet, akkor nézetem szerint felesleges ezen szakasz, mivel az, hogy a kormány alkot­mányos befolyását a közös ügyek vezetésénél gyakorolja, már a közös ügyekre fennálló tör­vényekből önként következik. E részben tehát a kormánynak külön utasításra, vagy felhatal­mazásra szüksége nincsen. Ha pedig Bosznia és Herczegovina közigazgatása ez idő szerint még nem képez közösügyet, akkor hibásan hivat­kozik ezen szakasz, a közösügyekre nézve fennálló törvényekre, mert akkor ezen hivat­kozásnak nincs jogosultsága. Kézetem. melyet tegnap is bátor voltam kifejezni, az, hogy Bosznia- és Herczegovináaak közigazgatása ez idő szerint de jure közösügyet nem képez és pedig nem képez közösügyet de jure azért. mivel a közösügyek az 1867. évi XII. tör­vényezikkben taxatíve vannak felsorolva, mivel azon törvényben Bosznia és Herczegovina köz­igazgatása benn nem foglaltatik és mivel a taxativ felsorolás ellenében oly iuterpretatió nem lehet, mely a közÖsüg,yek számát vagy szaporítja, vagy kevesbíti. A kérdés nézetem szerint különben nem is az — legalább e rész­ben határozott differentiákat az egész vita alatt nem vettem észre — mintha Bosznia és Hercze­govina közigazgatása máris közösügyet ké­24*

Next

/
Oldalképek
Tartalom