Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-168
\m 168. országé* ttié* november 17. IMS. magyarázását lehetővé tegye és lehetővé tegyen oly magyarázatot is, mely talán más esetre és más időben alkalmazva, esetleg veszélyessé is válhatnék. E nyilatkozatom folytán felesleges volna a quid juris, vagyis azon kérdés meritumával foglalkozni, hogy Bosznia és Herczegovina közigazgatásának közössége következik-e önként az 1867 : XII. t. czikkből, vagy nem'? En azt hiszem, hogy a t. ellenzék nagyon jól tudta, midőn biráló elmefutásait tartotta, hogy nyitott kaput dönget. Mi ezen nem csodálkozhatunk, mert a t. ellenzéknek mindig kell döngetni, vagy valakit, vagy valamit és az mindegy, akárkit és akármit, csak nagyot szóljon. A quid juris eldöntésével azon ban, még nincs eldöntve az a kérdés is, quid consilii? vagyis, ha tisztában vagyunk is az iránt, hogy Bosznia-Herczegovinának közigazgatása, ez idő szerint közös ügyet nem képez, jöjjünk íisztába az iránt is, vájjon ez ügyet közösügygyé tegyük-e, vagy nem. Bármiként vélekedjék is valaki Bosznia és Herczegovina occupatiójáról, akár helyesli azt •alaki, akár nem, azt senki kétségbe nem vonhatja, hogy Bosznia és Herczegovinának közigazgatása, de facto közösügyet képez. Közösen fogadtuk el a mandátumot az occupatióra s közösen vállaltuk el a felelősséget az iránt, hogy azt végrehajtjuk, közösen foglaltuk el Boszniát és Ilerczegovinát és közösen viseltük n költségeket. A birodalom érdekében történt az oceupatió és ha igazságosak akarunk lenni, a birodalom érdekében kell gyakoroltatni a közigazgatásnak is. Közös igényünk van arra, hogy Bosznia és Herczegpvinára fordított költségeink megtéríttessenek. Én ilyen körülmények Köztt azt hiszem, alig lehet kétségbe vonnunk, hogy Bosznia és Herczegovina közigazgatása, közös ügyet képez. Es azt kívánja maga a 67. törvényczikk szelleme is, mely az 52. §-ban következőleg nyilatkozik: „A pragmatica sanetióból folyó közös ügyeken kivül, még más nagyfontosságú ügyek is vannak, melyek részint politikából a helyzetnél fogva, részint a két fél találkozásánál fogva, s'xélszerübben intéztethetnek el közös egyetértéssel, mint szorosan elkülönözve. ,,Azt kérdeni, hogy ezen tények közösségénél fogva, a mely Bosznia és Herczegovina közigazgatására nézve létezik és az 1867. törvénynek világosan kimondott elvénél fogva, nem helyesen cselekszünk-e, hogyha & közigazgatást, miként eddig, úgy azontúl is közösen intézzük el. Azt mondja Molnár képviselőtársam, hogy ne törjük meg az elvi korlátot, a mely a közös és nem közös ügyek köztt létezik. En azt mondom, hogy a közös és nem közös ügyek köztt nem ismerek más korlátot, mint politikai rezont. És, hogy az 1867. törvényhozás épen úgy gondolkozott, mutatja azt az 1867: XII. t. cz. # mely azon közösügyek közé, a melyek odáig fennállottak, sok más olyat is felvett, a mely eddig közösügyet, törvényeinknél fogva nem képezett. És ha engedett az 1867. törvényhozás politikai rezonnak és felvett a közösügyek közé olyanokat is, a melyek addig közösügyeket nem képeztek, azt kérdem: helyesen cselekszünk-e mi, hogy ha elzárkóznánk a politikai rezon kívánalmai elől és ne vennénk föl egy ügyet a közösügyek közé, a melyet a helyzet parancsol ránk? Az 1867: XII. t. ez. alkotásáig, az 1723, törvény határozta meg. Az 1867. törvényhozás politikai rezont engedve, megváltoztatta az 1723, törvényt és megváltoztatta azon közösügyek taxatíve fölsorolására vonatkozó határozatait. Azonban azt hiszem, hogy a szélső baloldal kivételével senki sincs e házban, a ki az 1867. törvényhozást azzal vádolná, hogj* hazánk alaptörvényei ellen cselekedett és ha mi most, engedve politikai rezonnak, azt teszszük, a mit az 1867, törvényhozás képezett és az 1867: XII. t. ez.. ugyan azt tesszük, a mit az 1867. törvényhozás tett az 1723. törvénynyel, azt hiszem, hogy mi a törvény szellemében járunk el. Igaza volna Molnár Aladár képviselő urnák akkor, hogyha a positiv korlátokat törnénk meg. a melyeket a törvény nyújt a közös és nem közös ügyek közé. Azonban mi azt nem bántjuk és a t. képv. ur aggodalmainak csak akkor volna némileg alapja, hogy ha abból a jogkörből vennénk ki valamit, a mi jelenleg Magyarországot önállóságánál fogva illeti és ebből csinálnánk közösügyet. De az ügy, a melyből jelenleg közös ügyet kívánunk csinálni, Magyarországnak sem önkormányzati, sem közjogi önállósága körébe nem tartozott. Ezért tehát semmit sem áldozunk Magyarország önállóságából. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezzel egyébiránt csak azt kívántam demonstrálni, hogy ha a közös ügyek taxatíve is vannak felsorolva, azokra nézve mégis más elvi korlát, mint a mely az 1867 \ XII. t. ez. 52. §-ban is ki van fejezve, nem létezik. Es kérem, ha taxativ felsorolásról van szó, akkor ne feledkezzünk el arról, hogy az a taxativ felsorolás törvényben foglaltatik, a törvény pedig és természetesen azzal együtt, a benne foglalt taxativ felsorolás is, azon módon, a mint alkottatott, ugy meg is változtatható, a nélkül, hogy az törvénysértést involválna. Volt nekünk egy törvényünk, melyet midenki ismer, arany - bulla néven, az az arany-bulla oly fontos és nagyhorderejű jogot tartalmazott, hogy ahhoz képest a szőnyegen lévő törvényjavaslat még papiros-bullának sem nevezhető és mégis mit tettünk vele, azt. a mit itt a
