Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-168

168. országos ülés november 17. 187*. 161 Bemutatom Arad és Somogy megyék közönségének föliratait, melyekben Győr és Ugoesa megyéknek föliratát pártolván, az 1875: VII. t. ez. 17. és 19. §-ainak megváltoztatását és a katasteri tiszta jövedelem alapjául, az 1867—1872. árak helyett, az 1872—1877. évi árakat vétetni kérik. Somogymegye közönségének föliratát, melylyel Maros-Vásárhely sz. k. városnak föliratát pártolván, a tőke és kamatuzsora korlátozása iránti törvényjavaslat mielőbbi beterjesztését kéri. Somogymegye közönségének föliratát, melyben Pécs sz. k. városnak föliratát pártolja s a budapest-zimonyi vasútnak a Duna jobbpartján leendő kiépítését kéri. A pápai általános ipartársulat választmányának, Ráth Káról}' képviselő által beadott kérvényét, melyben a II. országos ipargyülés központi bizottsága által benyújtott kérvén)^ méltatását kéri. A kecskeméti timár ipartársulatnak, Sziládi Lajos képviselő ur által beadott kérvényét, melyben a II. országos iparos gyűlés központi bizottságának kérvényét pártolván, az iparos bajok orvoslását kéri. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Bemutatom a budapesti kir. törvényszék büntető osztályának kérvényét, melyben hamis esküvel vádolt Madarász József képviselő mentelmi jogának fölfüggesztését kéri. Kiadatik a mentelmi bizottságnak. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nem levén, következik a napirend: Bosznia és Herezegovinának, az 1878. évi junras hó 13-ról kelt berlini szerződés által, az osztrák-magyar monarchiára átruházott közigazgatása tekintetében szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Bódogli Albert: T. képviselőház! Mindenek előtt annak adom rövid magyarázatát, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz, a Bosznia és Herczegovina közigazgatásának rendezéséről szóló törvéuyjavaslathoz, a vita ennyire előrehaladott stádiumában is és a, midőn a t. ház türelme már bizonyosan fogyni, figyelme fáradni kezd, bátorságot veszek még magamnak hozzászólani ; bátorságot veszek még magamnak arra akkor, a midőn az ellenzék annyi kiváló férfia szólván hozzá tüzetesen, én újat mondani képes már alig lehetek. Mi bátorít, mi ösztönöz engem arra, hogy mindezen reám nézve kedvezőtlen körülmények daczára, mégis szót emeljek? megmondom. Az, t. ház, mert véleményem szerint 1867 óta fontosabb, következéseiben messzebbre kiható közjogi kérdés felett, e ház nem tanácskozott. A mint az 1867: XII. t. ez. egy egészen új közjogi helyzetet teremtve, megalkotta a dualismust: épen úgy fog az előttünk fekvő törvényjavaslat KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. VIII. KÖTET. — ha elfogadtatik — új helyzetet teremteni, semmivé tévén a dualismust. Ugy, hogy ha az 1867-iki országgyűlés alkotmányozó országgyűlésnek neveztetik: az 1879-ki méltán neveztethetik majd ezen törvényjavaslat elfogadása után, alkotmánybontó országgyűlésnek. {Ugy van! a szélső baloldalon) És ekkor, a magyar alkotmány utóbbi fejlődésének ezek a nevezetes, tanúságos, de nem biztató forduló pontjait kell registrálni a történetirónak: — pragmatica sanetió, — 1867: XII. t. czikk, — Bosnyák közigazgatási törvényjavaslat. S miután én az előttünk fekvő kérdést, ilyen nagy fontosságú kérdésnek tartom, indokolva látom annak tárgyalásánál, minél számosabban nyilatkozzanak a képviselők közül, még a gyengébb tehetségek is az erősek mellett. Én az ország közjogi helyzetét mindig annak előmenetelével, vagy süly édesével, hasznával vagy kárával, boldogulásával vagy pusztulásával, szorosan, elválaszthatatlanul összekötöttnek, összeforrottnak tekintettem. És bár nem tartozik ide, — kimondom — folytonos hanyatlásunk okául, gyarapodásunk akadályául, legnagyobb mértékben most is azt tekintem, azt a közjogi helyzetet, a melyben Ausztriához állunk. Ezért soha nem osztottam azok nézetét, a kik a közjogi helyzet feletti vitát meddőnek, tehát haszon nélkül valónak, semmi eredményre nem vezetőnek nevezik és ezért elitélik. Nem azért meddő az, mert talán a közjogi helyzet egy abstract, az élettel össze nem függő elméleti politikai kérdés, hanem azért, mert annak javításán, a hézagok pótlásán, az elmulasztottak helyrehozásán, nem fárad egész buzgalmával, nem csügg egész lelkével, sem a nemzet, sem a törvényhozás. Ezek előrebocsájtása után, a t. ház engedelmével, magára a törvényjavaslatra térek át és egyszerűen kijelentem, hogy én nem fogadhatom el a törvényjavaslatot azért: mert meggyőződésem az, hogy az általa megteremtett közjogi helyzet, beláthatlan bonyodalmakba tereli országunkat; mert általa az absolutismusnak és katonai uralomnak egy törvény által biztosított hatalomkör és uralmi terület rendeztetik be; mert ezt a különben is elszegényedett országot nagy áldozatok, még pedig a nemzetnek semmi hasznot nem hajtó, nem productiv áldozatok tételére kényszeríti; és végre, mert politikai non sensnek tartom azt, ha egy ország vérét, pénzét olyan kezelésre bizza, a mely kezelésnél az illetők nem csak az ország törvényhozásának, hanem azon ország kormányának sem tartoznak felelősséggel, de azt 21