Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-165

185. országos ülés uorember 18. 1878. 105 azt, hogy Bosznia administratiójának részletes kérdései a képviselőház ég a reichsrath elé hozassanak, semmi esetben és semmi szín alatt nem akarhatja. {Helyeslés a középen.) Pedig, engedelmet kérek, lehet ez ugyan felfogásom hibája is, de ha nem az kívántatik, nem tudom, hogy a t. képviselő ur beszédének ezen pontjával, mit akar mondani. Mert egyszerű megszavazás! teendőket, minden ellenőrzés nélkül bízni a képviselőházra, ennek alkotmányos szempontból értelme nem lehet. De különben is bátor vagyok ez alkalommal, mert mondatott, hogy egy év óta ott semmi sem történt, utalni arra, hogy meggyőződésein szerint, legyen az helyes, vagy nem, a viszonyokat Boszniában és lierczegovinában ma még törvényhozások által alkotott, tehát [megváltoztatásokban is nehéz törvények által szabályozni lehetetlen. (Helyeslés jobbfelöl.) Mert, ha áll az, hogy azok, a kik benn ezen tartományokban laknak és a kik azok ügyeit tüzetesen tanulmány ózták, nem ismerik kellőleg Bosznia és Herczegovina viszonyait, mint Puíszky képviselő ur mondotta: miért ne állhatna ez némileg a két törvényhozásról is. De ha ismeri és a legjobban ismeri is, én legalább azt tapasztaltam, úgy nálunk, mint másutt és ez sok irányban menthető is, hogy a törvényhozások, midőn valamely ügyről törvényt alkotnak, sokszor még a hazai viszonyokat sem véve kellő figyelembe, az európai míveltség színvonalának megfeklőleg akarják a törvényeket alkotni. Meggyőződésem pedig az, hogy alig tehetné valami Herczegovina és Bosznia népeit elégtelenebbé, mint az, ha átmeneti időben a tapasztalatok figyelembe vétele és az ottani helyzet fejleményeinek megfelelő intézkedések nélkül, mindjárt és azonnal a civilisatió teljes magaslatán álló törvények szerint, akarnánk kormányozni. (Helyeslés jobbfelöl.) Negyedik kívánsága a képviselő urnák így szól: „Szükséges, hogy az ottani feladat teljesítésére a monarchia mindkét állama által netalán nyújtandó járulékára nézve, a megosztás kulcsa előre törvényileg kimondassék." Én azt gondolom, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) hogy mindarra nézve, a mi a közös ministeriumra és a deiegatiókra bizatik, a meghatározás teljesen felesleges, mert az, eddigi törvényeinkben is megvan; a mi pedig a befektetéseket illeti, én nem hiszem, hogy egyszer mindenkorra meg lehessen határozni, minden netaláni befektetésekre nézve egyformán, a hozzájárulási arányt, mert azok természete egymástól nagyon különböző és eltérő lehet; mert a befektetések történhetnek ugyan Bosznia és Herczegovina érdekében, azonban képzelhetők, azt hiszem, oly befektetések is, a melyek habár ott történnek is, a monarchia KÉPYH. NAPLÓ 1878 — 81. VIII. KÖTET. egyik, vagy másik állama közgazdaságának, forgalmának, vagy kereskedelmének érdekei által követeltetnek és a monarchia másik felére, vagy kisebb mértékben tartoznak, vagy talán egészen közömbösek. De, t. ház, akármint legyen is ez a dolog, az semmiesetre sem lehet indok a törvényjavaslatnak általánosságban való el nem fogadására ; mert én egyénileg ugyan azon nézetben vagyok, hogy egy törvény, melynek közös egyetértéssel kell megállapittatnia, a lehetőségig részleteiben nem módosítandó: de semmi esetre az általános elfogadás ki nem zárja azt, hogy egyik, vagy másik részlet utóbb megbeszéltessék. T. ház ! Ezekben voltam bátor előadni észrevételeimet a két határozati javaslatra és Szilágyi Dezső t. képviselőtársam négy pontjára, mely szerint az ő határozati javaslatának czélzatait, ugy hiszem, legiukább vau hivatva megmagyarázni. Még egy pár megjegyzést kívánok tenni a t. képviselő ur előadására, mielőtt beszédemet befejezném. (Halljuk.') A t. képviselő ur ékes beszédjének egy helyén — nem szeretnék rectificátiókra okot szolgáltatni, azért saját szavait idézem — azt mondta, reflectalvaPolyt képviselő ur beszédjére: „hogy az nem kérdés mostan és ide igazán nem tartozik, hogy mi történik ottan, hogyan állanak az agrár viszonyok, hozzácsatolandó-e egyházi tekintetben a karloviczi érsekséghez — az ntost nem tartozik ezen törvényjavaslathoz." Ezt mondta a t. képviselő ur — ne méltóztassék feljegyezni, mert azt akarom hozzátenni, hogy abban tökéletesen egyetértek. (Derültség a, köszépen.) De azt mondja továbbá: „de igenis bír az, mit a t. képviselő ur, mint várakozást kifejezett. Mert ha az ő szavai, a melyiyel Bausznern képviselő ur egyetért, melyek azt mondják, hogy Boszniában való missiója Ausztriának és Magyarországnak abban áll: átvenni ott saját költségén és erején az ottani népek gazdasági és társadalmi emelését, terjeszkedni tovább a Balkán félszigeten és az által egy természetes reactíót idézni elő a monarchia belső jellemében s a monarchia domináló nemzetiségéül a szlávokat tenni meg, ha ezek a képviselő urnák természetes vágyai lehetnek, ha ezek azoknak, kikre czélozni méltóztatott, törekvései és czélpontjai lehetnek, ez rájuk nézve csak indok arra, hogy annál szorgosabb figyelemmel és annál nagyobb óvatossággal vizsgáljuk meg ezen javaslatot, mennyiben szolgálhat ezen törekvések előmozdítására, mert azt nemcsak az ő nyilatkozataiból tudjuk, hogy ezen javaslat alapján ilynemű törekvések elérése is czéloztatik." No, t. ház, ha áll az, hogy ezeket Polyt képviselő ur czélozza, mint Szilágyi t. képviselőtársam mondotta és ha ő, miután ezeket czélozza, határozottan ellene szavaz ezen törvényjavaslatnak, azt 14