Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-160

160. országos iiíés november 5. 1879. 39:i tagjai lehessenek — csak akkor nyerhetik el, ha kimutatják, hogy más államnak nem polgárai. Ez tehát csak a jövőre akart vonatkozni, de a múltra nem. Egyébiránt, fenntartva magamnak, hogy az érdemhez is hozzászólhassak, bátor vagyok azon meggyőződésemet kifejezni, hogy azon kérdés, vájjon azon indigenák, kik eddig más államnak is polgárai és talán a bécsi Reichsrath tagjai, a mi főrendiházunkban helyet foglaljanak-e vagy sem, majd eldöntendő lesz és reményiem tagadó értelemben fog eldöntetni, akkor, ha a felsőház rendezéséről lesz szó. (Helyeslés.) Panler Tivadar igazságügyminister: T. ház ! Szilágyi Dezső képviselő ur magyarázata, ha jól fogtam fel, különbözik attól, a mit Molnár Aladár képviselő ur mondott. Mert ugy értettem, általa az volt mondva, hogy az, a ki ezen törvény szerint honosittatik, más állam polgára ne legyen; mig Molnár Aladár képviselő ur csak azt mondott a, hogy ugyanazon személy két törvényhozásnak tagja egyszerre ne lehessen. (Haljuk a módosítványt !) Márkus István jegyző (olvassa a Molnár Aladár módosítványát). Szilágyi Dezső: Bátor vagyok — fenntartva magamnak az érdemleges hozzászólás jogát — azon indítványt tenni, hogy ezen szakasz tárgyalás végett a bizottsághoz küldessék vissza, (Altalános helyeslés.) Elnök: A 37. §. ellen észrevétel nem tétetvén, az elfogadtatik; csakis az új bekezdésről van szó és ez a ház beleegyezésével visszautasittatik a honosítási bizottsághoz jelentéstétel végett. (Helyeslés.) Következik a 38. §. Baross Gábor jegyző (olvassa a 38. %-t). Elnök: Észrevétel nem tétetvén, elfogadtatik. Most következik a 20 §. Baross Gábor jegyző (olvassa a 20. %-t). Elnök; Szólásra nem jelentkezvén senki, a a 20. §. elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 39. és 40. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak: továbbá: olvassa a 41. %-t). Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk!) Kapcsolatban azzal, a mit a 32. §. tárgyalásánál már jelezni bátorkodtam, ezen szakaszhoz azon módosítványt van szerencsém benyújtani, hogy az annak utolsó sora végén levő ezen szó: „visszavehető" kihagyatván, a helyett tétessék „visszaveendő." (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa Tisza Kálmán ministerelnök módosítványát) : „Módosítvány a 41. §-hoz. Az utolsó sorban ezen szó : „visszavehető" kihagyatván, helyébe ez tétessék: „visszaveendő". Molnár Aladár: Bátor vagyok a t. ministerelnök úrhoz egy kérdést intézni. Ez az, hogy a szerkezet szerint miben méltóztatik a különbséget látni a 41. és a 40. §§. köztt. Én azt hiszem, hogy a 41. §-nál valaminek a tollban kellett maradnia, mert a jelen szerkezetben a 40. és a 41. §§. köztt nemcsak, hogy különbség nincs, hanem a mennyiben különbség van is, ez az, hogy a 41. §. esetében való visszhonosítás súlyosabb, mint a 40. §. esetében, midőn nem is kell visszatérni. Nevezeteseu a 40. §. azt mondja: „A ki elbocsátás, vagy távollétei által elvesztette magyar állampolgárságát s más állampolgárságot nem szerzett, a magyar állampolgárok közé visszavehető akkor is, ha a magyar korona országai területére lakni vissza nem tért. Ez utóbbi esetben a visszhonosított visszanyeri előbbi községi illetőségét". A 41. §. pedig azt mondja: „A ki elbocsátás, vagy távollét által elvesztette magyar állampolgárságát s a magyar korona országai területére visszatérvén, valamely belföldi község kötelékébe felvétetik, illetőleg ezen felvétel részére kilátásba helyeztetik, folyamodása folytán a magyar állampolgárok közé visszavehető", illetőleg most már „visszaveendő". A 41. §. szerint tehát nem is kell hazatérnie, maradhat külföldön és mégis visszavétetik, holott a 40. §. szerint az, aki hazajön, felvétetni tartozik magát a községi kötelékbe, vagy legalább kilátást kell erre nyernie. Tehát azt hiszem, hogy a 40. és 41. §§. köztt az a különbség akar tétetni, hogy a 41. §. szól azokról, a kik elvesztették a magyar állampolgárságot, de más államban nem szereztek állampolgárságot, holott a 41. §. talán szólni akar azokról, a kik elvesztették a magyar állampolgárságot és egyszersmind idegen államnak polgáraivá lettek. Ha igy van, akkor ezt ki kellene termi, mert nincs kimondva a szövegben. Indítványozom tehát, méltóztassék a t. ház ezen szavak után „elvesztette magyar állampolgárságát" a következő szavakat tenni: „és idegen állampolgárságot szerzett meg." Tisza Kálmán ministerelnök: A főkülönbség mindenesetre abban van —• s azt hiszem, ez indokolja a különböző eljárást is, hogy a 41. §. szól azokról, kik távollét által elvesztették az állampolgárságot, de nem szerezték meg másutt; a 41. §. pedig szól azokról is, a kik megszerezték másutt az állampolgárságot. Épen azért nincs semmi sem mondva, mert az mind a két esetről szól s én ugy, a mint Molnár képviselő ur mondotta, nem is tartanám elfogadhatónak, hogy í. i. a 41. §. csak azokról szóljon, kik más állampolgárságot nyertek; mert a 41. §-nak szólni kell szerintem azokról is, kik nem nyertek másutt állampolgárságot. Tehát azt hiszem, épen azért, mert a 41. §. nem tartja fenn azon megkülönböz50*