Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-160

1(Hi. országos ttlés november 5. 1879­389 azt, hogy visszautasítsam szülőföldem kötelékét, miért kívánjuk mi ezt? Ha a külföldi állam azt kívánná, hogy az ő állampolgárságát csak ugy szerezhessem meg, ha szülőföldem állampolgár­ságáról lemondok, akkor ki fogok válni ezen kötelékből; de ha a külföldi állam ezt nem kivánja, nem látom át, miért mondjuk mi azt, ki kell válnia a magyar állam kötelékéből ? Erre nincs semmi ok, legfeljebb némi irigység, hogy valakinek két állampolgársága van. De miért ne legyen neki? E hazának kötelességét teljesiti, a melyben lakik és ha ezen kötelességek össze­ütköznek, — a mint t. barátom Molnár Aladár mondja — sokkal jobb, ha az illető magyar polgár, mintha nem az. Mert ha háború esetében ellenünk fegyvert fog. ugy bánunk el vele, mint hazaárulóval; természetesen, csak azon esetben, ha mint a nürnbergieknél szokás, előbb elfog­juk. (Derültség.) Mondom, sokkal jobb, ha ugy bánhatunk vele, mint hazaárulóval, minthogy kötelesek legyünk őt, mint hadifoglyot, a háború hevégeztével kiszolgáltatni. Ha az idegen állam­ban tartózkodó megtartja magyar honosságát, nem szabad ellenünk fegyvert fognia, mert saját hazája ellen harczolna; míg ellenkező esetben semmi sem akadályozza hogy ugy, mint bár­mely idegen nemzetiségű, fegyvert fog-ion elle­niink. Ezeknél fogva nem pártolhatom Mandel Pál t. képviselő ur indítványát. (Élénk helyeslés a széls6 balon.) Elnök: Szólásra senkisem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Péchy Jenő előadó: A bizottság részéről egyik módosítványt sem fogadhatom el; nem pedig azért, mert ellenkeznek a törvényjavaslat eddig elfogadott elveivel, minthogy megkönnyítik a magyar állam kötelékéből való kiválhatást szemben a már elfogadott elvvel; továbbá szi­gorúvá teszik a már elfogadott 32. §-nak a hon­párságnak a távollét általi elvesztésére vonat­kozó intézkedéseit, megszorítja és szigorúbbá teszi épen azon esetekben, melyeket Molnár Aladár képviselő ur felhozott, hogy t. i. nem minden országban kívántatik meg a 10 évi állandó tartózkodás az állampolgárság elnyeréséhez. E szerint akkor, midőn a 32. §. a 10. esztendőt kiköti, az állampolgárságnak a távollét általi elvesztéséhez oly esetben, midőn nem kívántatik meg 10 esztendő az állampolgársághoz, meg­szigorítja, ez pedig a törvényjavaslat eddigi elveivel ellenkezik. Én tehát nem pártolom az indítványt és kérem a t. házat, méltóztassék azt mellőzni. [Helyeslés jobb felöl.) Elnök (olvassa Mandel Pál indítványát és Molnár Aladár módosítványát, mely utóbbi igy hangzik: azon sző után „elveszi'i u tétessék „a mennyi­ben a magyar állam kötelékeiből való elbocsátása a jelen törvény 22. és 23. %%-ai értelmében meg nem akadályozható"). Ha a t. ház Mandel Pál képviselő ur indít­ványát elfogadja, ez által nincs kizárva Molnár Aladár képviselő ur módosítványának elfogadása. Ellenben, ha Mandel Pál képviselő ur indítványa elejtetnék, önmagától elesik Molnár Aladár kép­viselő ur módosítványa is. (Helyeslés.) Felteszem tehát a kérdést. Méltóztatik-e a t. ház elfogadni Mandel Pál képviselő ur által ajánlott új §-t; igen, vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassa­nak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el s ennek folytán Molnár Aladár kép­viselő ur módosítványa is elesett. Baross Gábor jegyző (olvassa a 34. §-/, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa, a 3/>.'§-í). Hevessy Benedek: A tárgyalás alatt lévő §. intézkedései szerint, elveszti az állampolgár­ságot azon nő, a ki nem magyar állampolgárhoz megy férjhez. Ekként intézkedik a jelen törvény a nélkül, hogy különbséget tenne a közti, hogy magyarországi lakossal, vagy nem magyarországi lakossal köttetik a házasság. Már pedig t. ház, csakugyan lényeg -s különbség van a kettő köztt; mert míg első esetben a nő férjével együtt, továbbra is magyarországi lakos marad, tehát teljesítheti állampolgári kötelességeit, addig a másik esetben a nő követvén férjét a külföldre. nemcsak Magyarország lakója szűnik meg lenni, de egyszersmind nem teljesítheti állampolgári kötelességét. Hogy tehát a Magyarországon lakó idegenhez férjhez ment no gyakorolhassa állam­polgári jogait, módosítványnyal járulok ezen §-hoz és mintán nem lehet senki, ki a haza állampolgárainak számát ily módon kevesbíteni akarná, annyival is inkább nem lehet az arra való törekvési szándék, hogy egy nem magyar állampolgár, de Magyarország lakójához férjhez raent.not állampolgárságától megfoszthassa. Kérem a t. háztól röviden elmondott okaim figyelembe vételét és módosítványom elfogadását, a mely következőleg szó!: A 35. §. toldassék meg a következő szavakkal: „ha annak férje különben nem Magyarországon lakik". Márkus István jegyző (olvassa a módo­sítványt). Csider Károly: T. ház! Én is az által érzem magam indíttatva e szakasznál felszólalni, mert felfogásom szerint ennek szövegezése nem felel meg azon eszmének, azon intentiónak, a mely abban a törvényjavaslat alkotója által ki­fejeztetni czéloztatik. Én azt gondolom, hogy az alaptétel, melyből e szakasz alkotása kiindul, az, hogy házassági kapocsban egyesült férj és nő, két különböző állam kötelékébe nem tartóz­hatók s ennélfogva valamint ezen alapelvből ki­indulva, a törvénynek egyik előbbi szakasza ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom