Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-160

1(Hi. országos ttlés november 5. 1879389 azt, hogy visszautasítsam szülőföldem kötelékét, miért kívánjuk mi ezt? Ha a külföldi állam azt kívánná, hogy az ő állampolgárságát csak ugy szerezhessem meg, ha szülőföldem állampolgárságáról lemondok, akkor ki fogok válni ezen kötelékből; de ha a külföldi állam ezt nem kivánja, nem látom át, miért mondjuk mi azt, ki kell válnia a magyar állam kötelékéből ? Erre nincs semmi ok, legfeljebb némi irigység, hogy valakinek két állampolgársága van. De miért ne legyen neki? E hazának kötelességét teljesiti, a melyben lakik és ha ezen kötelességek összeütköznek, — a mint t. barátom Molnár Aladár mondja — sokkal jobb, ha az illető magyar polgár, mintha nem az. Mert ha háború esetében ellenünk fegyvert fog. ugy bánunk el vele, mint hazaárulóval; természetesen, csak azon esetben, ha mint a nürnbergieknél szokás, előbb elfogjuk. (Derültség.) Mondom, sokkal jobb, ha ugy bánhatunk vele, mint hazaárulóval, minthogy kötelesek legyünk őt, mint hadifoglyot, a háború hevégeztével kiszolgáltatni. Ha az idegen államban tartózkodó megtartja magyar honosságát, nem szabad ellenünk fegyvert fognia, mert saját hazája ellen harczolna; míg ellenkező esetben semmi sem akadályozza hogy ugy, mint bármely idegen nemzetiségű, fegyvert fog-ion elleniink. Ezeknél fogva nem pártolhatom Mandel Pál t. képviselő ur indítványát. (Élénk helyeslés a széls6 balon.) Elnök: Szólásra senkisem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Péchy Jenő előadó: A bizottság részéről egyik módosítványt sem fogadhatom el; nem pedig azért, mert ellenkeznek a törvényjavaslat eddig elfogadott elveivel, minthogy megkönnyítik a magyar állam kötelékéből való kiválhatást szemben a már elfogadott elvvel; továbbá szigorúvá teszik a már elfogadott 32. §-nak a honpárságnak a távollét általi elvesztésére vonatkozó intézkedéseit, megszorítja és szigorúbbá teszi épen azon esetekben, melyeket Molnár Aladár képviselő ur felhozott, hogy t. i. nem minden országban kívántatik meg a 10 évi állandó tartózkodás az állampolgárság elnyeréséhez. E szerint akkor, midőn a 32. §. a 10. esztendőt kiköti, az állampolgárságnak a távollét általi elvesztéséhez oly esetben, midőn nem kívántatik meg 10 esztendő az állampolgársághoz, megszigorítja, ez pedig a törvényjavaslat eddigi elveivel ellenkezik. Én tehát nem pártolom az indítványt és kérem a t. házat, méltóztassék azt mellőzni. [Helyeslés jobb felöl.) Elnök (olvassa Mandel Pál indítványát és Molnár Aladár módosítványát, mely utóbbi igy hangzik: azon sző után „elveszi'i

u tétessék „a mennyiben a magyar állam kötelékeiből való elbocsátása a jelen törvény 22. és 23. %%-ai értelmében meg nem akadályozható"). Ha a t. ház Mandel Pál képviselő ur indítványát elfogadja, ez által nincs kizárva Molnár Aladár képviselő ur módosítványának elfogadása. Ellenben, ha Mandel Pál képviselő ur indítványa elejtetnék, önmagától elesik Molnár Aladár képviselő ur módosítványa is. (Helyeslés.) Felteszem tehát a kérdést. Méltóztatik-e a t. ház elfogadni Mandel Pál képviselő ur által ajánlott új §-t; igen, vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el s ennek folytán Molnár Aladár képviselő ur módosítványa is elesett. Baross Gábor jegyző (olvassa a 34. §-/, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa, a 3/>.'§-í). Hevessy Benedek: A tárgyalás alatt lévő §. intézkedései szerint, elveszti az állampolgárságot azon nő, a ki nem magyar állampolgárhoz megy férjhez. Ekként intézkedik a jelen törvény a nélkül, hogy különbséget tenne a közti, hogy magyarországi lakossal, vagy nem magyarországi lakossal köttetik a házasság. Már pedig t. ház, csakugyan lényeg -s különbség van a kettő köztt; mert míg első esetben a nő férjével együtt, továbbra is magyarországi lakos marad, tehát teljesítheti állampolgári kötelességeit, addig a másik esetben a nő követvén férjét a külföldre. nemcsak Magyarország lakója szűnik meg lenni, de egyszersmind nem teljesítheti állampolgári kötelességét. Hogy tehát a Magyarországon lakó idegenhez férjhez ment no gyakorolhassa állampolgári jogait, módosítványnyal járulok ezen §-hoz és mintán nem lehet senki, ki a haza állampolgárainak számát ily módon kevesbíteni akarná, annyival is inkább nem lehet az arra való törekvési szándék, hogy egy nem magyar állampolgár, de Magyarország lakójához férjhez raent.not állampolgárságától megfoszthassa. Kérem a t. háztól röviden elmondott okaim figyelembe vételét és módosítványom elfogadását, a mely következőleg szó!: A 35. §. toldassék meg a következő szavakkal: „ha annak férje különben nem Magyarországon lakik". Márkus István jegyző (olvassa a módosítványt). Csider Károly: T. ház! Én is az által érzem magam indíttatva e szakasznál felszólalni, mert felfogásom szerint ennek szövegezése nem felel meg azon eszmének, azon intentiónak, a mely abban a törvényjavaslat alkotója által kifejeztetni czéloztatik. Én azt gondolom, hogy az alaptétel, melyből e szakasz alkotása kiindul, az, hogy házassági kapocsban egyesült férj és nő, két különböző állam kötelékébe nem tartózhatók s ennélfogva valamint ezen alapelvből kiindulva, a törvénynek egyik előbbi szakasza ki-