Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-159

159. országos ülés november i. 187$, B69 helyzetbe, hogy magyar állampolgárságát elveszti és új állampolgárságot nem nyer? Nem lehetséges-e pl. az, hogy a magyar állampolgár, a ki egyike alá esik a már elfogadott megszűnési módoknak, pl. a magyar állampolgár, mondjuk, hatósági határozat által elveszti állampolgári jogát, mert ő egy ellenséges államnak szolgálatába lépett és azon állam háborúban van a magyar állammal és a magyar állam iránti hűség kötelessége kötné őt arra, hogy azon állam szolgálatából kilépjen, mikor belföldi hatóságáltál arra felszólittatott; az ilyen hatósági határozat áltál méltán elveszti az állampolgári hűség megszegése miatt a magyar állampolgárságot a nélkül, hogy mást szerzett volna. Egyáltalában én mondhatom, hogy a törvényhozások különfélesége miatt az állampolgárság keletkezéséről és elenyésztéről — és ennek bebizonyítására akármikor kész vagyok, két külön categoriája van a személyeknek az egész eontinensen, sőt Amerikában is; vannak olyanok, a kiknek egynél több hazájuk van és vannak olyanok, a kiknek egy hazájuk sincs. Ez kikerülhetlen a törvényhozások különféleségénél fogva. A kérdés csak az, van-e önön érdeme alapján ezen szakasz igazolva, igazságtalan-e a magyar állam akkor, a mikor igy jár el, nem-e az illető önmaga cselekményének tulajdoníthatja, ha ezen következés rá nézve előáll és lehet-e valami sújtó eredménynek nevezni, ha az illető olyan jogot veszít el, a mit nagyon könnyen újból megszerezhet? Hisz itt van a visszhonosítás ezen törvényjavaslat szerint, kivált ha egy módosítványnyal kimondjuk azt, hogy nem facultative megadható, hanem hogy az megadandó, mikor az illető igénybe veszi, a mely módosítvány elfogadására a ministerelnök ur tegnap késznek nyilatkozott; mondhatom, hogy ennek kimondásával egész Európában nem ismerek törvényt, mely ez esetekben könnyebb visszhonosítást engedne, mint ezen törvényjavaslat. Már most ha önök mindezen tekinteteket összeveszik, lehet, hogy különböző nézeten leszünk mert van olyan nézet is, mely a svajczi felfogáshoz ragaszkodik és azt akarja, hogy soha senki semmi körülmények között honpolgárságát el ne veszíthesse; de azon két dolgot önök nem tagadhatják, hogy először a politikai emigránsok iránt azon módosított alakban, melyben Gulner Gyula képviselő ur ajánlotta ezen szakaszt, abban semmi sértés, semmi kemény rendszabály nincs; mert politikai emigráns, ha fenn akarja tartani állampolgári jogát s ha otthon tisztelik ezen törvényt, irott nyilatkozattal, melyet hazai törvényhatóságához küld, nem a hatóság tetszéséből, de a törvény erejénél fogva fenntartja azt magának s erb'szak nélkül tőle azt senki el nem veheti. Ezek irányában ennélfogva a szövegben semmi sértés nem foglaltatik. De el kell önöknek ismerniök a másikat is, hogy azon második nézet, mely azon oldalról (A jobboldalra mutat) indítványoztstott, innen módosíttatott, alapos okokkal van támogatva és megfelel nagy részben épen azon államok felfogásának, melyek nemzetiségükre büszkék és drágának tartják azon kapcsot, mely őket az állampolgári kötelékbe fűzi s megfelel azon felfogásnak és ne gondolják, hogy abban kétféle felfogás lehet, hogy egy állam, mely ily törvényt hoz, becsüli polgárainak hozzátartozását; az pedig, mely olyan törvényt hoz, nem becsüli polgárainak hozzátartozását. [Elénk helyeslés) Ezek azon okok, melyeknél fogva ezen §-t, minthogy nem látom, hogy azon hátrányok következnének, melyeket t. barátaim abban látnak, egész nyugodtsággal elfogadom azon szerkezetben, melyet Gulner tisztelt barátom javasolt. (Élénk helyeslés.) Helfy Ignácz: T. képviselőház! Valahányszor igen t. barátom Szilágyi Dezső abban a helyzetben van, hogy valamely törvényjavaslatnak rósz oldalait védelmezze, évek óta mindig azt a módot követi, hogy hivatkozik külföldi példákra. {Tetszés a szélső balon.) Ez olyan kényelmes, tág tér, hogy ebből lehet idézni mindenfélét, annálinkább, mert a világon lehet példát találni mindenre ; azonkívül pedig a források nincsenek rögtön a képviselők kezénél, tehát meglehetős bátorsággal lehet némelykor nem egészen exact dolgokat idézni. így cselekedett ezúttal is t. képviselőtársam. Nem akarok súlyt helyezni arra, hogy 8 összehasonlítva az' angol törvényhozást a francziával, az angolt e téren középkorinak nevezi és a francziát veszi mintául. Pedig az egész világon tudják, hogy Francziaország úgyszólván természeténél fogva bureaucratieus állam és hogy az igazi szabad intézmények leginkább Angliában találhatók föl. De ha állna is az, hogy Francziaország mintául szolgálhat-e téren, bocsánatot kérek t. barátomtól, nem híven idézte a példát, midőn Francziaországra hivatkozott. Francziaországban nem áll ez idő szerint sem, hogy puszta távollét által valaki elveszti állampolgárságát, hanem csak akkor veszti el, hogyha távolléte alatt valamely hatóság által concret esetben megidéztetett. S máskép volt a múltban, de 1872-ben megváltoztatták. Hogy azonban, mily kevéssé gyakorolták e jogot akkor is Franeziaországban és, hogy nem terjedt az politikai menekültekre, azt mutatják a példák. Hallotta-e valaha t. barátom, hogy Francziaország kétségbe vonta volna pl. Luis Blanc, vagy Victor Hugó állampolgárságát? (Tetszés a szélső halon.) 47*