Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-158

15S. országos filós november 3. 1879. 361 hiszem megfelel egészen; ha pedig a t. ház ezt el nem fogadná, akkor bátor leszek a 32. szakasz után egy új szakaszt indítványozni. E szakaszra nézve pedig ajánlom módosítványomat. [Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) B. Mednyánszky Árpád jegyző [olvassa a módosítványt): „A 32. §. első sorában e szó „Azon" után, tétessék „honosított" ; a második sorban pedig e szó „osztrák", törlendő. Elnök: Az idő előre haladt és e szakaszhoz többen vannak feljegyezve .... Tisza Kálmán ministerelnök: Csak egy pár szót kívánok szólani. [Halljuk! Halljuk!) Én is igen jól tudom, hogy e szakasz tárgyalása befejezhető ma nem lesz; de azok után, a miket Simonyi Ernő képviselő ur elmondott, kérnem kell a t. házat, hogy egy pár rövid szót mondanom lehessen, {Halljuk! Halljuk!) magam részére is fenntartva azt, hogy, ha a vita folyamán többek mondatnának, azokra máskor szót kérhessek. Az első, a miért szót kérek, az, hogy én határozottan tiltakozom azon magyarázat ellen, mintha a törvényjavaslatnak bármely szakasza, egyes emberekre való tekintetből, vagy azok ellen lett volna alkotva. {Ellenmondás a szélső baloldalon.) A honosítási törvény alkotásánál kötelességünk volt és kötelessége — bár ki gyakoroljon is arra befolyást — tekintetbe venni az általános, a rendszeres viszonyokat. Az én felfogásom és nézetem legalább az, hogy rendszeres viszonyok közttattói, a ki a magyar állampolgári jog gyakorlatát meg akarja tartani, meg lehet az államnak követelnie, hogy legalább 10 évben egyszer adja jelét annak, nem hogy magyarnak, mert azt el nem veheti tőle senki, de hogy tényleg magyar állampolgárnak akar tekintetni és ha a kötelezettséget elismerjük a honosítottakra nézve, azt gondolom, hogy arra nézve is, a kit még több kell, hogy a magyar államhoz fűzzön, ezen kötelezettség helyes voltát megtagadni nem lebet. De tudom, vannak esetek, rendkívüli bonyadalmak következtében jöhetnek egyesek oly helyzetbe, midőn ezen kívánalomnak, személyökre nézve fennforgó speciális viszonyok miatt, nem tehetnek eleget. De méltóztassanak megengedni, fölfogásom szerint az ilyeneken jogsérelem nem esik azért, mert ők a magyar állampolgári jogot ily viszonyok köztt gyakorolni maguk sem akarják. {Helyeslés a jobboldalon.) De hogy mihelyt azon viszonyok változnak, minden akadály nélkül — legyenek már most oly rendkívüli viszonyok köztt levők, vagy legyenek a fennemlített székely kivándorlottak, — minden akadály nélkül ismét élhessen, a mely perczben akar ezen jogával, erről, azt hiszem, tanúskodik .— és talán ez is megczáfolhatná az e szakasz keletkezése indoka iránt felemiitett gyanút, — tanúskodik a 40. és 41. §., melyeknek elseje azt mondja, hogy ha valaki más állam polgára nem lett, az visszavehető a magyar állampolgárok közé. még ha be nem jön is ; mig a 41. pláne azt mondja, hogy ha visszajön bármennyi idő múlva és egy község kötelékébe felvétetik, vagy ez neki kilátásba helyeztetik, az állampolgárok közé egyszerűen minden további kérdés nélkül visszavehető. Ha tetszeni fog, én szívesen hozzájárulok ahhoz, ha ez megnyugtatást szül, hogv annak idején a jelen szerkezet helyébe az tétessék, hogy ha bejön és valamely község kötelékébe felvétetik, vagy ez neki kilátásba helyeztetik, felveendő, azaz, hogy ez mondassék ki kötelezőleg, hogy ne láttassék itt is a kormány arbitriuma folytán bárki is üldözés tárgyává tétetni akarni; de én azt hiszem, hogy ezzel az aggály, a mely kifejeztetett, a mennyiben alapos, el lesz enyésztethető. Ha folytattatnék e kérdés fölött a vita és ha szüksége mutatkoznék, én is fenntartom magamnak a jogot, hogy még e kérdéshez hozzászólhassak. Elnök: Holnap a részletes vita folytattatni fog. Lehet, hogy holnap az egész ülést nem fogja kihúzni e törvényjavaslat tárgyalása, ennélfogva kötelességem a t. házat figyelmeztetni azokra, mik készen vannak a t. ház tárgyalása alá. Itt van mindenekelőtt Tisza Kálmán ministerelnök ur indítványa az 1875. évi I. t. ez. 1. §. q. pontjának magyarázásáról. Másik, a mi készen áll a tárgyalásra, az állandó pénzügyi bizottság jelentése ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb udvartartása költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat, mely már régen ki van osztva. Továbbá készen van hasonlókép az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a megyék 1880. évi közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezéséről. Továbbá az igazságügyi bizottság jelentése, az osztrák-magyar bank jelzálog-hitelosztálya alapszabályaiban foglalt kiváltságoknak a magyar földhitelintézetre való kiterjesztéséről. Mindezek régen ki vannak nyomva és kiosztva s igy tárgyalhatók. Ha tehát a holnapi ülést nem húzná ki egészen a jelen törvényjavaslat tárgyalása, a t. ház beleegyezésével ajánlom, hogy ezek közzül egyik, vagy másik tárgyaltassék holnap. {Helyeslés.) Irányi Dániel: Igen kérem a t. elnök urat, méltóztassék a sorrendre nézve nyilatkozni, melyben e javaslatok tárgyaltatni fognak. Elnök: Épen szándékozom ezt tenni. Legelőször tárgyalhatnék a ministerelnök ur indítványát, a mi, ugy hiszem, nagyon rövid ideig fog tartani. Ez után tárgyalhatnék az igazságügyi bizottság jelentését az osztrák-magyar 46*