Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-158

358 1.JS. országos ülés iioyemljer 8. 1870. kizárás a haza érdekében káros volna, ott nem fog intézkedni. Ha ez a feltevés, hogy ennek hangot is adjunk a törvényben, azt gondolom, hogy az ellen a t. ministerelnök urnak sem lehet kifogása. Azért kérném az elébb említett szavaknak a törvényjavaslatba való beiktatását. Molnár Aladár: T. ház! Azt hiszem, hogy a magyar államhatalomnak azon joga feltétlenül fenntartandó, hogy a magyar állampolgár más idegen állam szolgálatába csak az államhatalom beleegyezése, vagy legalább hallgatólagos elnézése mellett állhat be és mikor az államkormány a magyar állam érdekében szükségesnek tartja, hogy az illető az idegen állam szolgálatából kilépjen, ezen elhatározásának hatályt is szerezhessen és az illetőt haza hívhassa. Ez a magyar állam érdekében (Közbeszólás: Akkor a polgárok szabadsága van megsértve!) épen a magyar állam szabadságának érdekében szükséges, mert a magyar állam szabadsága kívánja azt, hogy megtilthassa az ő polgárainak egy olyan idegen állam szolgálatában lenni, a mely velünk ellenséges viszonyban van. (Helyeslés.) Már, hogy azokat, a kik egy olyan államnak szolgálatában vannak, a mely huzamosabb ideig a mi érdekeink ellen dolgozik, a mi kormányunk ne hívhassa haza, csak midőn a hadüzenet már megtörtént, midőn már talán a legnagyobb károkat ellenünk elkövette, ezt a haza érdeke ellen levőnek tartom. (Helyeslés.) Azt mondja Irányi t. képviselő ur, hogy a bíróságra bizassék annak megítélése, hogy mikor hivassanak ezek haza. De ez annyira politikai természetű doiog, itt épen politikai indokokból lehet valakit haza hívni s épen azért, csak is a politikai viszonyokat bensőleg ismerő kormány látja azt, hogy azon állampolgár egv oly idegen állam szolgálatában van, a mely velünk ellenséges törekvéseket táplál, vagy csak a kormány lehet annak tudomásával, hogy azon állampolgár valamely idegen államban ellenünk működik. A bizonyítékokat nem is lehet a bírónak adni, nem is képzelhetünk birói eljárást, mert eminenter csak is politikai indokokból és szükségből hívható haza az idegen állam szolgálatában álló egyén és ép azért nem látom át, hogy másra, mint a kormányra, miképen lehetne ezt bízni. Szederkényi Nándor t. képviselő ur azt mondja: jól van, mondjuk ki, hogy csak azon esetben hivatható haza, ha hazahívása az ország érdekében állónak látszik. Igen, de ezzel nem segítünk a dolgon, mert ki fogja ezt megítélni. A különbség csak az lenne, hogy az ilyen visszahívás által már is mintegy kimondatnék az, hogy azon állam velünk ellenséges viszonyban van, ez pedig talán nem volna mindig ildomos. Ezeknél fogva a 31. §-ban foglalt intézkedést szükségesnek tartom és ahhoz hozzájárulok. Ha mindamellett én és í. nézettársaim a 31-ik §-t talán nem fogjuk megszavazni, ne méltóztassanak azt annak tulajdonítani, mintha nem látnók a szóban levő intézkedést szükségesnek, hanem annak, hogy ezen szakaszbari hivatkozás történik a 10. §-ra, melynek több pontja szavazatunk ellenében állapíttatott meg. (Helyeslés balfelöl.) Rácz Athanáz: Én csak ki akarom jelenteni, hogy azon indokoknál fogva, melyeket Molnár Aladár t. képviselő ur előadott, a törvény ezen meghatározását magamévá teszem, (Helyeslés jobbfelöl) de óhajtom a t. házat figyelmeztetni, miszerint e részben már praecedensek is vannak, a mennyiben, ha méltóztatnak visszaemlékezni a szerb-török háborúra, midőn az alvidéken lakók közzül némelvek átmentek és a másik államban katonai szolgálatot vállaltak, az ausztriai törvények szerint azok, a kik ott maradtak, visszahivattak azon fenyegetéssel, hogy, ha bizonyos idő alatt vissza nem jönnek, állampolgári jogukat elvesztik. De ez csak a határőrvidékre nézve mondathatott ki, a hol az ausztriai törvények vannak érvényben. Ha pedig ez általánosságban fog kimondatni, a magyar állam csak nyerni fog ez által. Ha vissza sem kaphatjuk őket személyesen, a minthogy sokan nem is jönnek vissza, sújtsuk őket legalább azzal, hogy őket a magyar állampolgári jogoktól megfosztjuk. Pártolom ezen szakaszt. Elnök: Szólásra nem lévén többé senki feljegyezve, mielőtt feltenném a kérdést, ismétlem sorban a beadott indítványokat és pedig azon megjegyzéssel, hogy miután a 30. §. kimaradt, a 31. §. most már 30. §. leend. A beadott első., t. i. Szederkényi képv. ur által beadott indítvány szerint indítványoztatik, hogy a 30. §. első bekezdésének harmadik sorában ezen szavak után : „engedély nélkül más állam szolgálatába állottak" szúrassék be: „a mennyiben ez az ország érdekeibe ütközik." Mocsáry Lajos képviselő ur a 31. §-nak kihagyását indítványozza; Irányi Dániel képviselő ur pedig annak a bizottsághoz való visszautasítását. Felteszem legelőbb azon kérdést: méltóztatik-e a t. ház elfogadni Irányi Dániel képviselő ur azon indítványát, hogy a 31. §. a bizottsághoz visszautasít tassék ? (Felkiáltások : Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik az indítványt elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A ház Irányi képviselő ur indítványát nem fogadta el. Méltóztassanak tehát azok, a kik az 1. bekezdést a ministeri szövegezés szerint elfogadják, fölállani. (Megtörténik ) A többség elfogadta a 31. §. első bekezdését a ministeri szövegezésszerint.