Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-158

15S. országos ülés november 3. 1879. 341 leszármazás által. „Mindenki tudja, hogy itt tulajdonképen az fejezendő ki, hogy magyar atyának törvényes gyermeke és magyar anyának törvénytelen gyermeke magyar állampolgár. Az osztrák törvénykönyv is egyszerűen azt mondja, hogy az osztrák állampolgárság az osztrák alattvalók gyermekeinek, születésüknél fogva sajátja. így szól a törvény szó szerint, igy szólanak a többi törvények is. Én tehát kimutattam, hogy itt szerkezeti hiányosság is fordul elő és ezt fel is fogta Dárday képviselő ur, a ki módosítványom ezen részét kiszakítva, azt külön módosítványba foglalta. A bizottság erre nézve is minden érvelés nélkül csak azt mondja, hogy az eredeti szövegezés jobb; ezek a t. előadó ur szavai; a mi a módosítványt stylaris szempontból illeti, a bizottság azt e szempontból sem fogadhatta el, mivel a törvénynek lehető könnyű és könnyen megérthető irálylyal szövegezettnek kell lenni s szerinte a bizottság a törvényjavaslat ezen szakaszát jobbnak, megfelelőbbnek tartja. Tehát megint ingyen állítás; még csak kísérlet sem tétetik az általam kifogásolt szövegezés indokolására. A harmadik szempont, mely módosítványom megtételénél vezényelt, fontosabb; az nem szerkezeti, hanem meritórius. T. i. módosítványom azt tartalmazza, hogy a születés folytán magyarok kategóriájában első sorban az uralkodó ház tagjai emlittessenek meg. Erre nézve a bizottsági előadó ur mondott egy indokot, t i. hogy a felséges uralkodó ház tagjainak magyar honpolgár! minősége a trónöröklési törvények által eléggé ki van fejezve. Megengedem; de kérdem a t. háztól, vájjon oly törvényjavaslatnál, mely a magyar állampolgári viszonyokat taxatíve akarja szabályozni, mely a benne foglalt clausula derogatoriában, mely a 47. §-ban foglaltatik, azt mondja : „A jelen törvény nyel ellenkező minden törvény és rendelet hatályon kivül helyeztetik" — czélszerü-e azt mondani, hogy nem veszünk fel egy bizonyos kategóriát azért, mert az e törvény elfogadása mellett is érintetlenül marad? Én azt hiszem, e törvényjavaslat, mely taxatíve akarja meghatározni a magyar állampolgárságot, helyesebben tesz, ha mindazokat felveszi, kik magyar állampolgársággal bírnak. Én ezen pont felvételét a tökéletesség okáért szükségesnek tartom. A második pontot sem az előadó ur, sem a bizottság kellően nem méltányolták. Ez t, i. a 19. §-ra vonatkozik. A 19. §. t. i. egymással semmiféle hasonlatosságban nem álló két esetet tartalmaz. A második pont t. i azt mondja: ^a kik a magyar korona országai területén mint íelenezek találtattak és neveltettek, magyar állam polgároknak tekintendők." De kérdem, minélfogva tekintetnek ezek magyar állampolgároknak? a bizottság erre a kérdésre megint nem válaszol, daczára annak, hogy erre alapítottam módosítványom indokolását. A Íelenezek, kik e hazában találtatnak, e hazában szuletteknek azért tekintetnek, mert feltesszük, hogy magyar szülőktől származnak. Tehát azért magyar honpolgárok, mert vélelmeztetik, hogy magyar szülőktől származnak. Vagyis: nativi hungari. Ep ugy, mint a törvényes gyermekek származása az apa, a törvénytelen gyermekek származása az anya szerint döntetik el. E szerint nem tartoznak a 19. §-ban említettek közé, mert a Íelenezek nem honosíttatnak, hanem azon pillanatban, midőn találtatnak, talán a születésüket követő első pillanatban is, igazi nativi hungari. Tartoznának tehát a törvény természetes logicája szerint a 3. §-ba. A mi illeti a 19. §. első bekezdésében említetteket, kérem a tisztelt házat, méltóztassék meghallgatni ezen §-t. : „a kik a magyar korona országai területén születnek." Ezek e javaslat szerint vélelmezett magyar honpolgárok. Kérdem, vájjon ezen, a magyar korona országainak területén születtek szüleit, hogyan kell tekinteni ? Ezek tudva levők, vagy nem tudva levők. Ha nem tudva levők, vagyis ha a Íelenezek Magyarországon születtek és szülőik nem tudatnak, akkor tartoznak 2-ik bekezdése alá. Ha szüleik tudatnak; akkor vagy honpolgárok, vagy nem honpolgárok. Ha honpolgárok; akkor a 3-ik §. értelmében születésüknél fogva magyar honpolgárok. Ha tudvalevőleg idegenektől származnak ; akkor szülőik állampolgárságát kapják. Tehát ezen §-nak nincs semmi értelme, hacsak az nem akar itt mondatni., hogy e hazában idegenektől származottaknak, kik itt születtek és neveltettek, meg akarjuk könnyíteni a honpolgárság megszerzését. Ezért én, külön az ipso jut-e történő megszerzés után, közvetlenül állítottam fel az általam javasolt másik szakasz tartalmát. Még csak egy megjegyzést kívánok tenni. Javas'atom még azon ujjífást is tartalmazza, hogy oly egyéneknek kik megszűntek honpolgárok lenni, később, miután idegenekké váltak, született gyermekeiknek, megkönnyítendő a honpolgárság megszerzése. Javaslatom az, hogy ily honpolgárok gyermekei bármikor megszerezhessék a magyar honpolgárságot. A bizottság azt válaszolja, hogy a 43. §. úgyis fenntartja azon magyar honpolgárok gyermekeinek, kik elvesztették a magyar honpolgárságot, a visszaszerzés jogát; tehát a módosítvány egyik részét, mint a 46. §-ban foglalt visszaszerzés egyik módját, amúgy is a törvényjavaslatban lévőnek állítja. Azonban azon további javaslatot, hogy volt magyar honpolgárok születésükre nézve idegen gyermekeiknek adassék meg hasonló kedvezmény, nem fogadja el. Okot ismét nem