Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-157

316 157. országos ülés olstóber 31. 1879. Pauler Tivadar igazságügymiiiister: T. ház! Én azt hiszem, hogy azon kérdésre, melyet Hoffmann Pál képviselő ur tett, a felelet már a 8. §. első pontjában foglaltatik, a mely azt mondja, hogy saját hazája törvényei szerint cselekvési képességgel bir. Tehát, a ki a honosítást kéri, azt akkor tartjuk arra feljogosítottnak, ha saját törvényei szerint jogcselekvési képességgel bir. És igy a 7. §-ra nézve, ugy hiszem, hogy a ki saját hazája törvényei szerint az atyai hatalom alól már kiszabadult, a ki többé atyai hatalom alatt nincs, azt olyannak nem lehet tekiuteni, mint aki ahonosítandónak atyai hatalma alatt állna. Ennélfogva ezt meg kell ítélni azon állam törvényei szerint, a melynek ő azelőtt polgára volt. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra nem lévén senki sem följegyezve, következik a szavazás. Mindenek előtt fel fognak olvastatni a módosítványok. Baross Gábor jegyző (olvassa Antal Gyula és Scitovszky János módodtványait). Elnök : Felteszem a kérdést: méltóztatik-e a t. ház, a 7. §-t a honosítási bizottság szövegezése szerint elfogadni? A kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Szünet.) Már most kérem azokat, a kik elfogadják Antal Gyula képviselő ur módosítványát, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Ezenmódosítvány elfogadtatott. Ez még nem zárja ki Scitovszky képviselő ur módosítványát; kérem tehát azokat, kik ezen módosítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A módosítvány nem fogadíatik el. E szerint a 7. §. Antid Gyula képviselő ur módosítványával fogadtatott el, mely szerint a „törvényes" szó mindkét helyen, a hol előfordul, kihagyandó. Baross Gábor jegyző (olvassa a $-ik §-#). Apáthy István: T. képviselőház! A szőnyegen levő törvényjavaslat meghatározza az állampolgárság „megszerzésének módjait. Ezen módokat felsorolja a 2. §., mely többek köztt azt mondja: „megszerezhető az állampolgárság honosítás által." Ugyancsak a honosításra, mint az állampolgárság megszerzésének módjára hivatkozik a 6. §. A most tárgyalás alatt levő 8. §. első bekezdése ezzel ellentétben azt mondja, hogy „honosítási okirattal a magyar állampolgárok közzé felvétetik". Eltekintve attól, hogy ezzel az állampolgárság megszerzésének egy új neme állíttatnék fel, az okirat általában véve csak bizonyítékul szolgálhat valamely tény megtörténtéről. Ennélfogva én nem érdemleges, hanem csak stylaris módosítást ajánlok az első bekezdésre nézve, mely szerintem következőleg volna helyesebben szövegezendő : „A magyar állampolgárságnak honosítás általi megszerzéséről honosítási okiratot csak oly külföldi nyerhet, a ki stb." Ajánlom a t. háznak ezen módosítást elfogadásra. (Helyeslés.) Beőthy Algernon jegyző (olvassa Apáthy István módosítványát). Veszter Imre: T képviselőház! Már tegnap voltam bátor utalni azon soknemíí bonyodalmakra, melyek a kettős állampolgárság lehetőségéből ugy a politikai jogok gyakorlata körül, mint különösen a magánjog terén is következhetnek. Mint már tegnap is jeleztem álláspontomat, tudom ugyan, hogy a kettes állampolgárságból keletkezhető zavarokat mi végkép el nem háríthatjuk. Ez azonban nem zárja ki azon álláspontot, mely szerintem elfoglalandó, hogy a kettős állampolgárságból keietkezhető bonyodalmak észavarok lehetőségét a minimumra szorítsuk. Ezen czél elérésére már tegnap bátor voltam a tisztelt ház becses figyelmébe ajánlani hármas módozatot, mely alkalmazandó volna ott^ hol a felvételről, ott, a hol az elbocsátásról és ott, hol az esküről disponálunk. Minthogy a 8. §. a felvétel módozatairól szól, bátor vagyok az első pont elé indítványozni azon módosítványt, hogy mondassék ki, miszerint „a magyar állampolgárok közzé csak oly külföldi vehető fel, a ki igazolja elbocsáttatását azon állam kötelékéből, melyhez addig tartozott; a mennyiben ily elbocsátás saját hona törvényei szerint lehető." Kénytelen voltam a szöveget megtoldani azzal, hogy „amennyiben az elbocsátás azon állam törvényei szerint lehető," mert vannak Európában államok, melyek egyáltalában nem eresztenek ki senkit az állampolgárságból, minélfogva provideáb mink kell az ilyen esetekről, hogy az ilyen letegye az esküt az iránt, hogy addig, mig" magyar állampolgár, előbbi állampolgárságából származó politikai jogaival élni nem fog. Ez elvileg tegnap is megbeszéltetvén, a ministerelnök ur azon megjegyzést tette, hogy ha ez elfogadtatnék, más államnál hátrányosabb helyzetbe juttatna bennünket, a mennyiben más állam ezen korlátozás nélkül is felvehetne a magyar polgárokat. Azonban nem osztozom e, tekintetben a, ministerelnök ur véleményében, mert semmiféle államra nézve sem képez előnyt, ha a kettős állampolgárság lehető. De, ha ez nem állana is, lehetnek államok, melyekre nézve a kettős állampolgárság nem képez oly hátrányt, mint reánk nézve s azt hiszem, hogy e tekintetben a speciális magyar álláspontra kell helyezkednünk; mert addig, mig talán compatibilis lehet a német állampolgárság az olasz állampolgársággal, tagadom : hogy orosz alattvalói minőség compatibi-