Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-156
!•"(!. országom ülís októbor SO. 1^7!'. 293 Elnök: Szólásra senkisem lévén feljegyezve, a vitát berekesztem. Az első §. ellen nincs kifogás, azt tehát elfogadottnak nyilvánítom. Veszteiképviselő úr a maga indítványát visszavonván, arról van szó, hogy a Hoffmann képviselő úr áltál indítványozott új bekezdés elfogadtatik-e vagy nem ? Mindenek előtt fel fog olvastatni Hoffmann képviselő úr indítványa. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: Kérem azon képviselő urakat, kik a Hoffmann képviselő ur által ajánlott új bekezdést elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Hoffmann képviselő ux indítványa nem fogadtatott el. Baross Gábor jegyző (olvassa a 2. %-t). Hoffmaivn Pál: T. ház! Én ezen §-t egyszerűen kihagyatni indítványozom, a mennyiben e §. semmitsem mond, mint azt, a mit a következő §-ok részletesen ismételnek. Nem akarom a törvény terjedelmét szükség nélkül nagyítani, ezt egyszerűen törlendőnek tartom. Péchy Jenő előadó; T. ház! Bátor vagyok a beadott módosítvány ellenében ismét csak a 8. fentartását kérni. Megmondom pedig röviden, hogy miért. En azt hiszem, hogy egy törvénynek csak hasznára lehet, ha mindjárt az elején egy általános áttekintést nyújt a részletekre nézve és az nem teszi fölöslegessé a paragraphust, hogy azon megnevezések egvenkint és részletesebben ismét előfordulnak. En tehát mindezeknél fogva kérem a szakasznak meghagyását. Elnök: Szólásra senkisem lévén feljegyezve, felteszem a kérdést. A t. ház elfogadja-e a 2. §-t a bizottság szövegezése szerint? (Elfogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Baross Gábor jegyző (olvassa a 3. %-t), Hoffmann Pál: T. ház! Engedelmet kérek a t. háztól, hogy a midőn a 3. §-ra egy módosítványt terjesztek elő, e módosítványnyal egyúttal a 4., 5. és 19. §§-ra is kitérjeszkedhessem és pedig azért, mert ezen §§. belső összefüggésben vannak egymással. Ezen §§. határozzák meg ugyanis az állampolgárság azon nemét, a mely ipso jure szereztetik meg; mig a többi §-ban a honosítás által szerzett állampolgárságról van szó. így a leszármazás, a törvényesítés a házasság által szerzett állampolgárság ipso jure szereztetik meg; ugy nemkülönben az ország területén talált lelenczekre nézve is áll a közvetlen megszerzés, a hatósági adományozás nélkül való megszerzés. En ezt az összefüggést összevonás által akarnám jelezni. Ennyi az összevonás igazolására. A mi már előterjesztendő módosítványomat illeti, az részben ezen § ban teendő stylaris módosításokat czéloz; igy nevezetesen a 3. §-ban ezen kifejezések helyett, „a magyar Állampolgár törvényes gyermekei atyjuk állampolgárságát, magyar állampolgárnő törvénytelen gyermekei pedig anyjukét szerzik meg", a következő egyszerűbb kifejezést kívánnám elfogadtatni: „magyar atyának törvényes gyermekei magyar állampolgárokká, magyar anyának törvénytelen gyermekei szintén magyar állampolgárokká lesznek leszármazás által." Hasonlóképen szintén csak stylaris azon módosítás, melyet a 4. §-ra nézve fogok beadni. Itt ugyanis a törvényesítésnél az mondatik, hogy: „a törvényesítés által a külföldi nőtől született törvénytelen gyermekek atyjuk állampolgárságát szerzik meg." E helyett ezt kívánnám mondani: „A törvényesített gyermekek atyjuk állampolgárságát nyerik." Nem csupán stylaris módosításom van a 19. §-ra, a melyben két, szerintem össze nem tartozó intézkedés vonatik egybe. T. i. a 19. §. a 2. pont alatt az úgynevezett putativ magyar származásuakat jelzi, kik ezen területen, mint lelenczek találtattak és neveltetnek, vagy felneveltettek, kiknél tehát azon feltevés áll, hogy ők ismeretlen magyar szülőktől erednek. Ugyanezeknek magyar állampolgársága is mindaddig, a mig az ellenkező nem igazoltatik, feltételeztetik, vagyis azok magyaroknak tekintetnek és igy ezek, kik a 19. §. 2. pontja alatt említtetnek, ugyanazokkal tartoznak egy sorba, kik a 3. 4. 5. §§-ban említtetnek. Egészen más és szerintem nem helyes az, a mi a 19. §. első pontjában említtetik, t. i. azokra nézve, kik a magyar korona országainak területén születtek. Ezekre vonatkozólag nem lehet mást föltenni, mint hogy tudvalevően idegenek gyermekei, mert ha szüleik nem volnának tudva, akkor, legalább rendszerint, a második pontban említettek kategóriájába tartoznának. Azokra nézve tehát, a kik nyilván idegenek, a honpolgárság megszerzését tüzetesen meg kell határozni. Végre nélkülözöm annak felemlítését, hogy az uralkodó ház tagjai mind magyar honpolgárok. Ez kifejeztetni szokott akkor is, ha a törvények érvényéről általában intézkedés történik. Bátor vagyok tehát a 3., 4., 5. és 19. §§-at illetőleg indítványozni, hogy azok, a kik születésnél fogva, illetőleg ipso jure, adományozás nélkül szerzik meg a honpolgárságot, két szakaszban soroltassanak elő. Ezen két szakasz elseje igy hangzanék: „Magyar honpolgárok: 1. a felséges uralkodó ház tagjai; 2. törvényes magyar honpolgároknak törvénytelen gyermekei akkor is, ha a születés helye a külföldön van; 3. azon törvénytelen születésűek, kik kül-