Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-154

154. crszilgos ülés október 28. 1879. 26 í szóló törvény azon intézkedései, melyek a cseléd-, kocsi- és lótartásra vonatkoznak, hatályon kivül helyeztessenek; (Helyeslés) fenntartom azonban ez adónemet a tekeasztalok és játékhelyiségekre vonatkozólag, a mi 70,000 frtot jövedelmez. Ezt fenntartandónak véltem, mert ez oly adónem, melyet nem az illető maga fizet, hanem azokra áthárítható, a kik e helyiségeket használják s azért is, mert ez adónem behajtása nem jár azon vesatiókkal, mint a többi fényűzési adóknál. (Élénk helyeslés.) A nyereményadóról szóló törvényjavaslat i07o>nyi megadóztatást ró azokra, a kik bizonyos nyereményben részesülnek és, hogy minden félre­értés kikerültessék, kijelentem, hogy ez által a sorsolási kölcsön nyereménye, melynek az 1870: X. t. ez. adómentességet biztosít, nem érintetik; hanem tisztán az állami számsorsjegy, a jóté­konyczélú állami sorsjáték nyereményeire és a hatóságilag ingatlanok kisorsolására adott enge­délyekre vonatkozik, melyeknél 200,000 frtnyi jövedelmet várok. A II. osztályú kereseti adó megváltoztatá­sáról szóló törvényjavaslat lényege a következő: az 1870 : XXIX. t. ez. állapította meg azt, hogy mindenki egyenes adójának 4%-át tartozzék kereseti adó fejében fizetni. Később az 1875 : XLVII. t. ez. megváltoztatta ez intézkedést és a kereseti adótételek következőkép állnak: 2 frt, 3 frt és 4 frt. Én t. ház, mig az egyiket igaz­ságtalannak és túlmagasnak tartottam, ugy a másik intézkedésben a törvényhozás — nézetem szerint — talán nagyon is kíméletesen járt el és alacsonyra állapította meg a kereseti adó fejében fizetendő adót. Azért azon javaslat által, melyet most benyújtani szerencsém volt, azon adótételek közzül a legalacsonyabb, a 2 frtnyi kereseti adó­tétel szándékoltatik megtartatni; de azonfelül a meghatározandó fokozat szerint fog az emel­kedni, de ugy, hogy a legnagyobb, pl. a kik 1000 frtnyi adót fizetnek, fognak fizetni 20 frtnyi kereseti adót. A törvényjavaslat ezen intézkedése által megközelítőleg egy millió frtnyi jövedelem emelkedés váratik ; minthogy azonban ezen összeg nem biztos, a f. évre 800,000 frtot helyeztem kilátásba. Azt hiszem, hogy a törvényjavaslat ezen intézkedése annyival inkább nem fog nyomasz­tólag hatni az illetőkre, mert hiszen épen ezek, a kik bizonyos tekintetben nagyobb adót fizet­tek eddig, a mennyiben kocsi- és fényűzési adót fizettek; ez most megszűnvén, oly adónemet fognak fizetni, a mely kevésbé nyomasztó és kevesebb zaklatással is jár, mint az előbbi kocsi­és fényűzési adó. Javaslatba hozom továbbá a szállítási adóról szóló törvénynek módosítását. Ezen törvényjavas­latnak indokolását majd akkorra tartom fenn, mikor a javaslat tárgyalása napirendre kerül, előre is kijelentvén, hogy midőn e törvény­javaslat által a szállításnak nagyobb mérvű meg­adóztatása ezéloztatik, kötelességének fogja tar­tani a kormány oly intézkedéseket tenni, hogy ez által a'forgalom ne nehezíttessék és egyszers­mind a szállítás könyebbsége és teljes tariffák megállapítása más módokon éressék el. A másik javaslat, mely a beterjesztett költ­ségvetésben érvényesülést nyer, az út- és hid­vámokról szól. Méltóztatnak tudni, hogy a közlekedésügyi minister ur, már régebben beadta az utakról szóló törvényjavaslatot. A t. ház újabban utasí­totta a közlekedésügyi bizottságot, hogy ezen törvényjavaslatot tárgyalás alá vegye. A kormány kívánsága az, hogy, ha bármi közbejött esemé­nyeknél fogva, ezen utakról szóló törvényjavaslatot, a törvényhozás rövid idő alatt nem is tárgyal­hatná, tárgyalja legalább annak, az út- és hid­vámokról szóló részét; mert én teljesen igazsá­gosnak tartom azt, hogy az utak fenntartására fordított költségeknek legalább egy részét fizessék azok, a kik az utakat használják és ne fizessék azok, a kik más vidékeken lakván, azokat nem használják. (Helyeslés.) Az természetesen magától értetődik, hogy ezen útvám csak ott szedendő be, a hol bizonyos távolságra kész út van és a hol bizonyos hosszúságra műtárgyak, hidak vannak és különösen ott, hol a forgalom nagyobb lévén, az esetleg nagyobb jövedelmet ad és a jövedelmek föl nem emésztik a költséget. Mindezeket figyelembe véve, terjesztetett be a javaslat, mely a t. ház asztalán fekszik s a melyből egyelőre 460,000 frtnyi jövedelem várható. Van még egy törvényjavaslat, melyet még nem nyújtok most be, de a melyet legközelebb elő fogok terjeszteni s ez a védelmi adóról szóló törvényjavaslat. Az 1868 : XL. t. ez. már azt rendeli, hogy azok, kik katonai szolgálatra bármily oknál fogva nem alkalmasak és ez igen gyakran csekély okokból történik, fizessenek egyszer mindenkorra bizonyos összeget. Én t. ház, igaz­ságosnak tartom azt az elvet, hogy azok, kik a katonai szolgálathoz, mely az állampolgárokra nézve bizonyára terhes, nem járulnak, másképen járuljanak e ezímen az állam terheihez. Alkal­mazására azonban helyesebbnek tartom azt — s azt hiszem — könnyebb is az illető adófizetőknek, hogy az áltatok fizetendő összeget nem egyszer mindenkorra nagyobb összegben, hanem meg­állapítandó kisebb évi adótételekben fizessék meg. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy így sokkal könnyeb­ben fogják az illetők ezen terhet leróhatni. Hogy mennyi lesz az ezen adóból várható jövedelem, azt egész bizonyossággal most mégha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom