Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-153

153. országos ülés október 24. 1879. 247 tatja az, hogy az adózási kedvezményeket oly föltételekhez kötötte, melyeket valóban nehéz másként indokolni, mint ama rendkívüli idők körülményeivel. Az 1871: XLIL t.-cz. 4. §-a ugyanis kimondja, hogy a nagy körúton és a bárány-utezai kiágazáson emelendő önálló házak telkei, legalább is 7 öl homlokzattal, tiz öl mélységgel bírjanak s térfogatuk 120 Q ölnél kisebb ne legyen. A 8. §. pedig kimondja, hogy e házak magassága legalább 48 láb legyen. Ez esetben részesülnek csak 15 évi teljes adómentességben s még 15 évig abban a kedvezményben, hogy házbérjövedelmi adó helyett, egyszerű jövedelmi adót fizetnek és pedig a ház tiszta jövedelmének 10%-át. Abban az időben, midőn gomba módra látszottak emelkedni a házak, paloták a földből, e föltételek nem tűnhettek föl terheseknek, sőt a túlkapott insolid vállalkozási kedv mérsékletére üdvösek is lehettek; semmi esetre nem látszottak olyanoknak, hogy a tervezett közlekedési vonalak rövid időn, a törvényhozás akkori eombinatiója szerint, 10 év alatt leendő kiépülhetését inegakaszszák. A mennyiben súlyosak voltak, eléggé ellensúlyozni ígérkezett azt a nyújtott adózási kedvezmény. S én, t. ház, el is tudom képzelni azt, hogy, ha az a korszak tíz esztendeig tart s számos körülmény közbe nem lép, a fővárost a Margithidtól kezdve körül karoló s egész az alsó Dunáig terjedő nagy körút, legalább tetemes részében, fölépül. Azonban az az erőfeszítés, melyet a tőke és vállalkozás, akkor elkövetett, nem tarthatott soká. Természet szerint be kellett következni végének s beállani ellenhatásának, a pangásnak. Be is állt s tart ma is. Legkiáltóbb jele, a körút állapota. A mily hosszú vonal az, tán ezer palotának kellene rajta állani s a lefolyt nyolcz év alatt fölépült annyi, hogy az ember az ujjain megszámlálhatja. Ha ennek csupán a beállott pangás, az elkedvetlenedett vállalkozás, a bizalmatlanná vált tőke, szóval azok a viszonyok volnának okai, melyeket a p. ü. bizottság jelentése „közvetlenül nem irányozhatóknak" nevez, — természetes : nem volna más teendőnk, mint szépen bevárni ama viszonyok javulását. Azonban itt oly okok is közrehatnak s azt hiszem, épen ezek hatnak leginkább közre, melyeket minmagunk lendítettünk s melyeket meghagyni továbbra is, avagy azokat megváltoztatni, módosítani, tőlünk, a törvényhozás elhatározásától függ. Ezek közé tartoznak az 1871: XLIL t.-cz. 4. és 8. §§-aiban érintett meghatározott ama föltételek, melyek a nagy körúton emelendő házaktól palotaszerüséget követelnek s melyeknek KÉPVH. NAPLÓ. 1878 — 81. VII. KÖTET. indokolt voltát abban az abnormis időben, midőn e törvény meghozatott, nem tagadom ; de melyeket még akkor is, mikor amaz idő lejárt s a viszonyok gyökeresen megváltoztak, továbbra föntartani, czélszerűnek el nem ismerhetek. Egy 42 lábnyi homlokzattal, 48 lábnyi magassággal, 60 lábnyi mélységgel biró szilárd díszes épület fölemelése, csak hozzávetőleg mondom, 150—200,000 frtba kerül. A mai viszonyok közt számíthatunk-e az előttünk álló 10—12 év alatt ezer emberre, a ki ennyi tőkét, még a törvényjavaslatban meghosszabbíttatni szándékolt adókedvezmények mellett is s in specie, épen a nagy körúton emelendő épületbe beruházni hajlandó legyen? En nem merem reményleni. Mert ama terhes építési föltételeken kivül, még más törvényes intézkedések is vannak, melyek hitem szerint, nem csekély akadályai a nagy körút kiépítésének. S ezek az 1875: IV. t.-cz. intézkedései. E törvény 2. §-a, a belső körúton s azon belül, valamint a Duna balpartján, a Császár-fürdőtől a Sáros-fürdőig terjedő területen építendő házaknak 25, — a belső és a nagy körút közötti területen ép illendőknek pedig, 20 évi adómentességet enged. Tehát 10, illetőleg 5 évvel hosszabbat, mint a nagy körúton épülendőknek. Ha valahol, ugy itt igaz, hogy a jónak legnagyobb ellensége a jobb. Ha valakinek módjában van a város középpontjához közelebb, kevésbé terhes építési föltételek mellett emelni épületet, mely azonfelül még nagyobb adókedvezményben is részesül; már a józan okosság is megakadályozza abban, hogy a város közepétől távolabb, nehezebben megbírható építési föltételek mellett emeljen oly házat, mely 10 vagy 5 évvel korábban lesz kénytelen viselni az adóterhet, mint viselné, ha nem itt épült volna. Szerintem, ha már különbségnek kell lenni az adókedvezmények kiosztása között, — a minek egyébiránt nem látom be föltétlen szükségét, — a méltányosság inkább azt dictálná, hogy a helyzetből és viszon3"okból már önkényt folyó előnyöket ne tetézzem, a különbséget ne növeljem az által is, hogy még az adómentesség előnyében is azt részesítem nagyobb mérvben, mely ugy is sok előnyben van a másik fölött; sőt inkább igyekeznem kell a kettő köztti különbözetet lehetőleg kiegyenlíteni. Ha a törvényhozás józanon meggondolt és méltányos intézkedésekkel létre hozza azt, hogy a nagy körút csakugyan kiépül: attól bizonyára nem kell tartania, hogy a körút által befoglalt terület, puszta marad. Természetes okai vannak annak, hogy kiépüljön mihamar; a felől megnyugodhatunk. Ellenben ha a belső, tehát már ugy is kedvezőbb helyzetben levő házakat részesítjük nagyobb kedvezményben, az által két, nem szándékolt eredményt 32