Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-152
244 1 &2 ' országos ülés október 23. 1879. ezen két járásban akkor érkezett a segély, a midőn az elégtelen és hiányos táplálék miatt, a lakosság között kiütött a hagymáz, az úgynevezett, hunger-typhus e's egyéb ragály, minek következménye lett, hogy sokan áldozatul estek e ragálynak azok közül is, a kik segélyben, de már elkésett segélyben részesittettek. Én tehát ettől kívánnám a megyét megóvni B kérem az igen t. kormányt, hogy a segély nyújtásával ne késedelmezzék. Mindezek folytán bátorkodom interpellatiómat az igen t. belügyminister úrhoz intézni, kérve őt, hogy ezen interpellatiómra adandó válaszában azon czélt, a mely felszóllalásomat vezérelte, előmozdítani szíveskedjék. (Olvassa az interpellátiót.) „Az igen t. belügyminister urnak kétségtelen tudomása lévén azon szomorú helyzetről, melybe hazánk némely északi megyéjének, különösen Sárosmegyének földmívelő lakossága a folyó évi rósz termés következtében jutott és mely a lakosság nagy részét a legnagyobb nyomorral, sőt éhenhalással fenyegeti: kérem a t. belügyminister urat, sziveskedjék előterjeszteni azon intézkedéseket, melyeket a kormány a felvidéki inség enyhítése czéljából már foganatosítani hajlandó ? Elnök: Ki fog adatni az interpellatió a t. belügyminister urnak. Tisza Kálmán belügyminister: T. ház! Talán épen azért, hogy a t. képviselő ur által felemlített czélok és azoknak egyike, az adandó megnyugtatás elérhető legyen, méltóztassék megengedni, hogy a házszabályok azon szakaszának engedelmével éljek, a mely a válaszadást kivételesen rögtön is lehetővé teszi. (Halljuk!) A mi a dolgot illeti, igenis, fájdalom, nekem is van arról tudomásom, hogy csakugyan Sárosmegyében igen nagy fokban jelentkezik, nem ugyan már még az inség, de megvan minden jelensége annak, hogy ha segély nem nyujtatik, Sárosmegyében tetemes része a népességnek csakugyan igen szomorú sorsnak néz elébe. Mint az előttem szólalt képviselő ur mondotta, a törvényhatóság is megtette ez irányban a belügyministerhez jelentését, előadván jelentésében azt is, hogy némely helyén a megyének, már most, a legközelebbi időben lehet félni, ha segély nem nyujtatik, attól, hogy az inség tatthg be fog állni; de jelezve továbbá azt is, hogy a megyének igen nagy részén csakis ugy lehet segíteni, ha részére munka adatik s ez által a kereset lehetővé tétetik. Én, midőn e jelentést vettem, azonnal, a menynyire hatáskörömben lehetett, intézkedtem az iránt, hogy addig is, mig nagyobb mérvű intézkedések történhetnek, semmi esetre éhség sehol be ne következhessek és a megyének és az ott megalakult segélyező bizottságnak rendelkezésére bocsátottam 8000 irtot, hogy a rögtön mutatkozó bajon azonnal segíthessen. Továbbá a nyújtandó munkákra nézve felhívtam a közlekedésügyi ministert véleményadásra; sőt bátor vagyok a háznak előlegesen is jelenteni, hogy a ministertanács részéről már megtörtént az intézkedés az iránt, hogy most mindjárt, ez idén munkába vétessék azon girált-szvidniki út építése, mely már múlt évben felvétetett a költségvetésbe, de akkor töröltetvén, nem építtetett ki. Az volt ugyanis a nézetünk, hogy ha ez által az ínséggel fenyegetett népességen lehet segíteni, a törvényhozás nem fogja jóváhagyását megvonni attól, hogy ez út építésének azon része, mely a munkát kereső keresetnélküli nép eltartására szolgál, azonnal munkába vétessék és ez által a népesség nagyobb nyomortól megóvassék, (Helyeslés.) Ezen ut, a mint tudom, a megyének igen nagy részén, s épen azon részén vonul át, melyet az inség leginkább fenyeget s igy azt hiszem, hogy igen találóan választatott e munka az ínségesek segélyezése szempontjából. Hogy minő más munkálatok lennének, ha szüksége mutatkoznék később, még igénybe vehetők, ez iránt az elhatározás a kormány részéről később fog meghozatni. Mindenesetre jelezhetem, hogy azon nézetben vagyok én és azon nézetben van a kormány, hogy a munkát a lehetőségig az inség helyéhez lehető legközelebb kell adni, mert akkor a keresmény javára válik az egész családnak ; holott ellenben, ha a népnek bárminő nemű munkára lakhelyétől nagy távolságra, messze kellene eltávoznia, a segély mindenesetre sokkal kevésbbé volna érezhető. (Helyeslés.) És igy, t. ház, hogy össze vonjam azt, a mit elmondani bátor voltam, arról, hogy az inség most be ne állhasson gondoskodva van az által, hogy azonnal, a mint a baj fenyegető volta jeleztetett, az általam említett összeg pénz segélyezés czéljából a törvényhatóságnak, illetőleg az inségi bizottságnak rendelkezésére bocsáttatott. Hogy a munkaképes nép, a mennyire lehet, saját tűzhelyéhez közel, azonnal munkát kaphasson, az iránt intézkedve van az általam megnevezett ut építésének foganatba vétele által és, hogy ha szükséges, másutt is nyerjen a nép munkát, ez iránt is a szükséges intézkedések kellő időben meg fognak tétetni. Szabad legyen még egész általánosságban megjegyeznem azt, hogy a kormány feladatának tekinti — s minden intézkedést meg is tesz arra nézve, — hogy az ország minden vidékéről, különösen azokról, hol a termés rosszasága folytán bajok lehetősége jeleztetett, folytonosan jelentéseket kapjon és a hol és a mennyiben a szükség teljesen indokolva van, nem fog késni kötelessége szerint mindenütt megtenni a kellő intézkedéseket;
