Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-141
|74 !*!• országos ülés junius €. 1879. azon czélnak a létező takarékpénztárak. Nem akarok arról szólani gazdasági szempontból, mennyiben helyes vagy nem helyes a takarékpénztárak ez irányban való működése; de annyi bizonyos, hogy az összes létező takarékpénztárak azon intézetek, a melyek a hiteligények kielégítésével foglalkoznak, eddigelé a jogos hiteligényeknek csak igen csekély részét voltak képesek kielégíteni; tehát még mindig van szükség oly intézetre, mely a létezők mellett is, a jogosult hiteligények kielégítésére késznek és képesnek fog bizonyulni. Felhozatott a mezőgazdasági egyletek ellen, hogy azok magokban hordják a tehetetlenség esiráját és pedig egyrészről azért, mertazok, a legleíerogenabb ügyleteket fogják gyakorolni, másrészről a felelősség oly súlyát veszi magára minden tag, hogy nem lesz kedve senkinek ilyen egyletbe lépni; harmadszor, oly dependentiában vannak a központtól, melytől szabadulniuk nem is lehet. A mi a felelősséget illeti, mely ezen előlegegyletek tagjait fogja terhelni, az nálunk egyáltalában nem új, és a jogügyi bizottság az érintett felelősséget a maga helyes mértékére javasolja reducáltatni, midőn a korlátlan felelősség helyébe a korlátoltat ajánlja tétetni. De hogy nálunk korlátlan felelősséggel is hasonló üzletkörű szövetkezetek léteznek, arról mindenki meggyőződhetik, a ki magának azon fáradságot veszi, hogy a központi értesítőt, mely ezen szövetkezetek bejegyzéséről vezettetik, megtekinti; mert abban azt fogja látni, hogy a létező - 192hasontermeszetű szövetkezet., közt van .igen,,&ok korlátlan felelősségű is. En tehát nem félek attól, hogy*~eT-egyletek létesítése lehetetlen legyen. A mi a heterogén üzletkört illeti, a különös üzletkör csak az lesz, a mi a most létező 192 szövetkezeté. Egyedüli különbség az leérni hogy ezek közbenjárók lesznek a központi intézetnél. Hogy ezen közbenjárás tegye lehetetlenné azt, a mi egyébként lehetséges, azt belátni képes nem vagyok. A mi a dependentiát illeti, annak bizonyos határokig és bizonyos értelemben van jogosultsága; ha t. i. az előleg-egyletek közvetítik tagjaik részére a központnál a jelzálog-kölcsönt. Ezért felelősséget vállalnak, s hogy ez alól magukat ki nem vonhatják, az a jelzálog-üzlet természej téből következik; de nincs kizárva, hogy az / előleg-egylet e viszonyt megszüntesse az által, hogy feloszoljon, megmaradván addig, mig az ügyletek lebonyolittatnak; "az" ég;yestagok ellen a felelősség, melyet felvállaltak. Hangsúlyozva volt a vita folyamán az, hogy nem lesz képes a központi intézet a jelzálogügyletet záloglevelekben gyakorolni, azért, mert 1000 frton felül mindenki kaphat kölesönt ilyen alakban a magyar földhitelintézettől, és mert 1000 frton alul maga az intézet nem lesz képeszálogleveleit elhelyezni, s igy nem lesz képesmagának üzletkört teremteni. Az élet e tekintetben is ellenkezőt mutat. És én itt hasonlag csak annyiban szeretek a külföldre hivatkozni, a mennyiben ezt az analóg viszonyok megengedik, és én itt analógiát találok; ha van másutt is egy intézet, a mely az apró részekre osztott zálogleveleket képes elhelyezni és pedig kedvezőbb körülmények közt, akkor ennek lehetőségét Magyarországon kizárva nem látom. Bujähovics t. képviselőtársam egy számítást tett, hogy mennyibe fogna kerülni a központi intézet költsége. Megengedem, hogy számítása tökéletesen helyes, de tőle azt vártam volna, hogy megmondta volna legalább a kormánynak, vagy a szervező-bizottságnak, hogy miként hiszi, hogy ezen segíteni lehet. Hiszen, ha már egyszer az alapszabályok tekintetében belebocsátkoztunk abba, hogy a létesítő bizottságnak utasítást adjunk, akkor, azt hiszem, ő sem ment volna túl ezen határon, hogy a maga részéről támogatásával az intézet létesítését elősegítse. Továbbá igen sokszor hangsúlyoztatott, a mi egyáltalán nem áll, hogy az előleg-egyletek 20 taggal már megkezdik azon óriási üzletkört, melyre hivatva lesznek. Bocsánatot kérek, csak megalakulhatnak, de a működés megkezdése a központtól függ. Megengedem azt is, hogy 20 alapítóval megkezdik a működést; ez sem lehetetlenség és nem hallatlan dolog, mert Magyarországon vannak pénzintézetek, melyek kevesebb törzsbetéttel is sikeresen működnek. Ez sem bizonyít tehát az ellen, hogy ezen egyletek meg fognak felelni hivatásuknak. Egyébiránt t. ház, tétetett itt egy propositió az iránt, hogy miként lehetne ezen szervezet mellőzésével a kisbirtokosokon segíteni. Ezen propositiót Lukács Béla t. képviselő tette. 0 azt mondja, hogy sokkal helyesebb lett volna a helyett, hogy egy új intézetet alapítunk, beolvasztani azt egy már létező igen solid és nag}' intézetbe. Eészemről ezt szintén helyesnek,tartanám, csakhogy a vásár kettőn, áll, t. i. azokon, a kik akarnák ezt, és azon intézeten, melyre ezen provinciát ki akarnák erőszakolni. Tudtommal azon intézet egyáltalán nem hajlandó ezt magára venni. Határozott., .kijelentés történt és pedig competens részről, hogy a magyar földhitelintézet 1000 frton aluli kölcsönöket kötni egyáltalán nem hajlandó, tehát akisbirtokosok e részbeniigényeikielégítését nem vállalja magára. így állván a dolog ; és minthogy általánosan hangsúlyozott tény, hogy a kisbirtokosokon segíteni kell, s minthogy előttünk fekszik egy