Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-141

141. országos ülés június 6. 1879. 169 jelentés alapján kiszámította, hogy átlag 160 frtos kölcsönök adattak. De mindezek oly megszorítások, melyekkel meg lehet birkózni. De ha már azt akarnók kimondani, hogy az alapítványok az utolsó fil­lérig biztosítva legyenek, ez annyit jelentene, mint az intézet létrejövetelét koczkáztatni. Senki sem szereti vagyonát hosszú évekre lekötni; az ala­pító-levelek a kormány tudtával adattak ki, az aláírások a kormány felhívására történtek, s történtek azon meggyőződésben, hogy csak a megállapított feltételek mellett történnek. A biz­tosíték megvan az alapszabályokban, megvan az aláírásokban és megvan abban, hogy ha valamely aláíró néhány részletet befizetett, de nem az egész összeget, a befizetett részletek az intézet javára esnek, ha a további befizetést nem teljesíti. Szívesen engedek a kormánynak befolyást, a mely szükséges, hogy ugy a közönség, mint mi, biztosítva legyünk a visszaélések ellen. De az, a mit a pénzügyi bizottság kivan, hogy a kormány alapítványa arányában gyakoroljon befolyást még a közgyűlésen is, annyit jelen­tene, mint ezen intézetből tisztán kormány-inté­zetet csinálni. De nemcsak ezen szempontból kell azt elleneznem, de az ügy és az intézet érdekében is, mert ha akarjuk, hogy üdvösen működhessék s az ellenőrzés meglegyen, a működési körön belől teljes szabadsággal szabad kézzel kell, hogy bírjon, másként pénzintézetet vezetni nem lehet. Ezeket általánosságban előadva, újból ki­jelentem, hogy e törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Bujanovies Sándor: T. ház! Megvallom, óhajtottam volna, lia ezen nagy fontosságú tör­vényjavaslat a törvényhozási tárgyalásokra alkal­masabb időben vétetett volna a t. ház által tárgyalás alá; óhajtottam volna, hogy ezen tör­vényjavaslat tárgyalásához, a mely fontosságá­nál fogva a ház majd minden tagját érdekli, a t. ház teljes számmal fogott volna; és csak sajná­latomat kell kifejeznem, hogy a hazavágyó ház kifáradt figyelme és türelme köztt vagyunk kény­telenek e törvényjavaslatot tárgyalni. Én, t. ház, a tárgyalás siettetésének indokát nem látom. A t. pénzügyminister ur tegnapi felszóla­lásában azt adta elő és ezt kell a tárgyalás siettetésének indokául elfogadnom, hog}?' a han­gulat az intézet felállítására ma kedvező, mert miként ő monda, a pénzintézet részére 1 milliót meghaladó alapítványok már tétettek, mert ma a hangulat az országban újabb alapítványok tételére kedvező és mert a pénzpiaez mai nap kedvező a záloglevelek elhelyezésére. A mi már az első indokot illeti, én elis­KÉPV. NAPLÓ 1878 — 81. VII. KÖTET. merem, hogy egy milliónyi alapítvány van, de felteszem azt az alapítókról, hogy ha alkal­masabb időben tárgyaltatik e törvényjavaslat, ez alapítványok megmaradtak volna. (Ugy van! balfelöl.) A mi a második indokot illeti, azt hiszem, csak fokozta volna az intézet iránti jóakaratot és hangulatot az, hogy e házban a törvényjavas­lat felett nemcsak kételyeket és aggodalmakat, hanem több reményt hall a közönség, mint a mennyit hallani most lehetett. A mi pedig a harmadik indokot illeti, ennek ez intézettel semmiféle összeköttetése nincsen; mert ha az intézet ma megalakul, pedig ha a törvényjavaslat el is fogadtatik, az intézet meg­alakulásáig és addig, mig az intézet jelzálog­kölcsönöket ad, jó idő fog eltelni; de ha az intézet ma megalakul és megkezdi működését, valóságos és nem sperativus hypothekára fek­tetett záloglevelek elhelyezéséről a jövő tavasz előtt szó sem lehet. A tárgyalás siettetésének ezen indokát tehát nézetem szerint elfogadni nem lehet. A tárgyalás siettetéséből folyik azután az is, hogy miután a t. ház tagjai, kik közül a tárgj^at mindnyájan objective bírálják meg és a tárgy iránt bizonyos rokonszenvet éreznek, nem levén teljesen megnyugodva és meggyőződve az iránt, hogy a czél ezen utón elérhető legyen, ma a felelősség érzetétől bizonyos tekintetben idegenkednek és a törvényjavaslat 7. §-a alá rejtőznek, mint a mely a kormánynak fogja kötelességévé tenni az alapszabályok végleges megállapítását s ezzel együtt a felelősséget is az intézet működésének üdvös volta iránt. A t. ministerernök ur tegnapi felszólalásá­ban tiltakozott ezen értelmezés ellen; ugy látszik, a felelősséget ő sem akarja elvállalni, pedig hiába tiltakozik. A felelősség oroszlánrésze azért, hogy ezen intézet nemcsak fel fog állít­tatni, de egyszersmind a czélnak meg vagy meg nem felelőleg fog felállíttatni, mégis csak a t. kormányon van. A t. ministerelnök ur azt mondta, hogy felelősséget vállal azért, hogy nem hagy helybe oly alapszabályokat, melyek a czélnak s azon kívánalmaknak, melyeket a pénzügyi bizottság kifejtett nem fognak megfelelni és felelősséget vállal azért is, hogy a törvény végrehajtásában ügyelni fog az alapszabályok életbeléptetésére, de többre felelősséget nem vállalhat. Már pedig, t. ház, a felelősség a t. kormányt sokkal több irányban fogja illetni. A pénzügyi bizottság nem tartotta feladatának az alapszabályokat tanács­kozása tárgyává tenni. A pénzügyi bizottság­részletesen kijelölt néhány irányelvet, a nélkül azonban, hogy kimerítette volna mindazt , mit az alapszabályokban szükségesnek tartott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom