Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-140

140, országos ülés jwnius 5. 1879. 155 vétessenek. E végből ezen határozati javaslatot nyújtom be, mely következőleg hangzik: „Mondja ki a t. képviselőház, mikép a kis­birtokosok felállítandó hitelszervezésének élet­képessége érdekében, kívánatosnak tartja, hogy a kormány a törvényjavaslat 7. §-a értelmében az alapszabályokat mindenekelőtt azon elv szem­pontjából vizsgáltassa át, mely szerint a köz­ponti intézet főleg jelzálog-kölcsönök adásával foglalkozzék és pedig külön e czélra miuél na­gyobb számmal, minél egyszerűbb szervezettel alakítandó, hatósági felügyelet alá helyezendő mezőgazdasági előlegegyletek utján. A mezőgaz­dasági eiőlegegyletek, mint ilyenek kizárólag a központi intézet által engedélyezendő jelzálog­kölesönöket közvetítsék, kérelmök folytán mind­azáltal megengedhető nekik, hogy hitelegyletekké alakulva, akár valamely — mint fennálló jóhitelü pénzintézettel lépjenek üzleti összeköttetésbe, akár személyes hitelen alapuló előlegezési ügyletekkel önállóan is foglalkozzanak, de mindkét esetben is említett jelzálogi üzletek tekintetében álljanak a hatóság felügyelete és a központi intézet ellen­őrzete alatt." Midőn ezen határozati javaslatot bátor vagyok a t. ház becses figyelmébe ajánlani, szükséges­nek tartom itt még megemlíteni azt, hogy én elícnmondást abban, ha magát az alapszabály­tervezetet így alapjában megtámadom, és a tör­vényjavaslatot mégis elfogadom, nem látok, mert én a részletes tárgyalás folyamán a beterjesztett törvényjavaslatot oda óhajtom módosítani, hogy a kormány nemcsak az alakuló közgyűlés előtt, hanem későbben is, mivel az állam nagyobb adománynyal és kedvezményekkel támogatja ezen intézetet, kívánhassa az alapszabályok módosítását. Ennek kijelentése mellett a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, Lichtenstein József: Engedelmet kérek, hogy mindenekelőtt bátor vagyok egy személyes vonatkozásra nézve tisztába jönni. Az igen tiszt, ministerelnök ur Lukács B. képviselő ur felszó­lalására reflectálva s hozzánk szólva, azt mondta — ezek voltak saját szavai: ha azok, kik a törvényjavaslatot s ahhoz csatolt alapszabályt bírálják, azt mondják, hogy ezen alapon a kér­désben levő ügy czélszerüen meg nem oldható, azok szavazzanak ellene ezen törvényjavaslatnak, azok saját szavai szerint „méltóztassanak azon bátorsággal bírni, hogy a törvényjavaslat ellen szavazzanak". Én bátor vagyok t. ház, erre me gJ e g'y ez ni, hogy én a magam részéről ezen álláspontot, melyet a minister ur itt jelzett, el nem fogadhatom. Ez kizárna minden mérsékelt objectiv bírálatot. Én hozzájárulok a kitűzött czél elérésihez, és ezen czéJból elfogadom az alapul beterjesztett törvényjavaslatot, de ha nem élhetünk azon joggal, hogy bírálatot is mond­hassunk, akkor azt hiszem, hogy magának as ügynek nem tennénk jó szolgálatot. Annálfogva arra kérek bárkit, hogy ha méltóztatik gondolni, hogy ez nem fér össze a törvényjavaslat elfoga­dásával : akkor méltóztassék ezt ugy értelmezni, mintha én a törvényjavaslatot nem akarnám elfo­gadni. És most magára a dologra áttérve, t. ház, részemről mindenekelőtt szükségesnek tartom, hogy a t. minister urnák, mint kinek ressortjához e kérdés tartozik, köszönetemet fejezzem ki, hogy e kérdést rövid idő ótai hivataloskodása mellett is a megoldáshoz vezető stádiumba oly gyorsan hozta; mindamellett azonban igen sajná­lom — bár elfogadom ugyan, a mint bátor voltam — kijelenteni, magát a törvényjavaslatot kiindulási pontul, — igen sajnálom, hogy azon elvek alap­ján, melyek a törvényjavaslatban és alapszabá­lyokban lefektetve vannak, magának a kisbirto­kosok hitelügyét nézetem szerint czélszerüen ter­vezni és rendezni nem lehet. És hogy azon alapelvek, melyek e jelente's­ben be vannak fektetve, nem helyesek, azt bátor leszek röviden bebizonyítani. (Halljuk! Halljuk!) Miről van itt szó? Arról, hogy miután a magyar földmívelő közönség, vagy hogy ugy nevezzem, a kisbirtokosság nálunk az újabb idő­ben az uzsora által rendkivülileg pusztíttatik, ezt az állam nyugton nem nézheti; kell tehát esetlég­állami támogatással is segítni azon, hogy a baj orvosolható legyen ; s miután a fennálló földhitel­intézetek nem mehetnek le kölcsöneik minimumá­val azon szükségre, a melynek kielégítéséről itt szó van, intézkedéseknek kell tehát történni, hogy az 1000 írton alóli kölcsönhöz a mezei gazdák, az úgynevezett kisbirtokosok könnyen, olcsón, és kedvező feltételek mellett juthassanak. Nem kisbirtokosok földhitelintézetről van itt szó, t. ház, nem az szükséges nekünk, hogy egy kis­birtokos czímtí földhitelintézet alakíttassák, a mely később a volt és leendő nagybirtokosok földhitelintézete is lehessen, nekünk kell a kis­birtokos hiteíügy javítása, a kisbirtokos állapo­tának oly helyzetbe való elősegítése, hogy az magának kölcsön tekintetében a szükséges hitelt megszerezhesse. Hogy e czélnak, t. ház, a tör­vényjavaslat nem felel meg, arra nézve teljesen elegendő volna nekem a pénzügyi bizottság jelen­tésére hivatkoznom. A jelentés minden szava egy­egy aggodalmat fejez ki arra nézve, hogy ez intézet ez alapon alapíttassák, a jelentés az aggo­dalmak és hiányok egy egész sorát részletezi, melyek aggodalmat támasztanak az intézet ala­pos működése iránt. E jelentés constatálja azon tényt, hogy egy ily complicátiót, nrnt a minő itt tervezve van, sem a tudomány sem a gyakor­lat e világon felfedezni még eddig nem bírt, de azután egy látható nyomás befolyása alatt min­20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom