Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-140

142 140. országos ülés jmnius 5. 1879. Következik a kisbirtokosok országos föld­hitelintézetéről szóló törvényjavaslat tárgyalásá­nak folytatása. Irányi Dániel: T. ház! Alig szükséges, ugy hiszem, mondanom, hogy a kisbirtokosok földhitelintézetének eszméjét én is helyeslem, annak valósítását őszintén, melegen óhajtom. Ámbár, — ismerve a bajok nagyságát, — vér­mes reményeket nem táplálok, vérmes remé­nyek ei nem kötök annak felállításához: mind­amellett azt hasznosnak, kívánatosnak, sőt fon­tosnak tartom; fontosnak nem csak az érdekelt kisbirtokos polgártársak — hanem magának az államnak szempontjából is. De épen, minthogy ily fontosságot tulajdonítok a felállítandó intézet­nek, szükséges, hogy annak már megteremtésénél, elhatározásánál a kellő körültekintés, előrelátás gyakoroltassák. {Helyeslés balfelöl,) Ezen tekintetből kiindulva, mindenek előtt két kérdést vagyok bátor intézni egy részről a t. előadó, másrészről a t. pénzügy mini ster úrhoz ; illetőleg két dologra nézve kívánok felvilágo­sítást, mielőtt az iránt határoznék magamban, vájjon elfogadom-e vagy pedig nem az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Az egyik kérdés az: kivánja-e a t. ház a törvényjavaslaton kivül az alapszabályokat is tárgyalni ? A pénzügyi bizott­ság a maga jelentésében, valamint annak t. elő­adója imént elmondott beszédében azt látszanak kívánni, hogy a t. ház a törvényjavaslat tár­gyalására szorítkozzék, a mi az alapszabályokat illeti, azokat, miután azokon a pénzügyi bizott­ság által kívánt módosítások eszközöltettek, a pénzügyminister maga fogván megerősíteni. Én, t. ház, azt gondolom, hogy miután valamely intézetnek helyes vagy helytelen mű­ködése, boldogulása, vagy tönkremenetele egy­részről a vezetéstől, másrészről azonban a szer­vezéstől függ: —azt gondolom, mondom, hogy nekünk nemcsak a törvéi^j avaslatot, hanem az; alapszabályokat is bírálat tárgyává kell tenni. iNem példátlan ez már, t. ház. Tárgyaltuk az osztrák magyar bank, tárgyaltuk annak idején a boldog, vagy nem tudom, boldogtalan emlékezetű leszámítoló bank alapszabályait, tárgyalja a kép­viselőház, midőn a vasutaknak engedélyt ad, azoknak engedélyokmányait illetőleg alapszabá­lyait. És ha daczára annak, hogy a benyújtott alapszabályokat, a mennyire tudom, enquéte következtében egy szakemberekből álló testület készítette és a t. pénzügyminister ur átvizsgálta, ugy a jogügyi, mint a pénzügyi bizottság mégis talált azokban változtatni valót és azt be kell ismernem oly módosítványokat indítványozott, a melyekannak csak javítására szolgálnak: akkor azt hiszem, hogy nincs kizárva a lehetőség, hogy ha ezen alapszabályokat az; egész ház teljes ülésében tárgyalja, még fel fognak talán fedezni egyet-mást, a mi igazítást, a mi javítást igényel. Hozzájárul ezen tekintethez még az is, hogy miután a képviselőháznak e tárgyban követett eljárása nem lehet mérvadó, döntő a főrendiházra ; s ha netalán a képviselőház nem kívánná tárgyalni az alapszabályokat, ellenben a főrendek tanácskozás tárgyává tennék azokat és meglehet változtatást tennének azokon, még azokon túl, a melyeket a pénzügyi bizottság indítványoz: mi következnék ebből? Ha a fő­rendeknél csupán az illető bizottság tenné a módosításokat, akkor meglehet, hogy a t. pénz­ügyminister felmentve érezné magát attól, hogy azokat a képviselőháznak is bejelentse. Csak­hogy akkor meglehet, olyan történnék az alap­szabályok szerkezetében, a mit a törvényhozás ezen tényezője nem óhajt. Ha pedig a főrendek szintúgy teljesülésben, mint én óhajtom, tárgyal­nák az alapszabályokat és annálfogva az azokon tett módosítások szükségkép visszakerülnének a képviselőházhoz, mi pótlólag lennénk kényte­lenek tárgyalni még pedig nem csak a főrendek által tett módosításokat, — hanem az összefüg­gés kedvéért, — az összes alapszabályokat. Meglehet, hogy az alapszabályok tárgya­lása miatt az intézet létesítése néhány héttel, talán egy pár hónappal késni fog, de én azt gondolom, hogy sokkal fontosabb tekintet, hogy a létesíttetni kívánt intézet egészséges alapokra fektettessék, mintsem hogy egy pár hónappal előbb jöjjön létre. A felelősség elvégre a kép­viselőházat terheli, ha nem bocsátkozott is az alapszabályok tárgyalásába, azon esetre, ha a létesített intézet nem fog a várakozásnak meg­felelni ; nem pedig a pénzügyi bizottságot, mely­nek talán akkor emléke is elenyészik. Ez az egyik kérdés; a másik abból áll: hogy vájjon a jelen törvényjavaslat által létesít­tetni kívánt intézet a már fennálló hasonnevű intézettel egyesittetni, arra mintegy ráültettetni vagy abba beoltatni fog-e, vagj r attól egészen önállóan függetlenül fog szerveztetni ? A mint a jelenségekből látszik, az alternatíva első részé­ről vagyis arról van szó, hogy ezen intézet a már létezővel összeforrasztassék. És ha ez áll, akkor a t. pénzügyminister úrhoz azt a kérdést vagyok bátor intézni, vájjon szerzett-e magának, kellő tudomást a létező intézet állásáról, s biz­tosíthatja-e a törvényhozást, hogy ez egyesítés az általunk tervbevett intézetnek nemcsak kárára nem, hanem inkább hasznára válik. Távol van tőlem, hogy a fennálló intézetre a legcsekélyebb homályt is vetni akarjam. Egyszerűen kérdést intézek a t. minister úrhoz, melyre ha kielégítő választ leszek szerencsés nyerni, ez nemcsak magamnak, hanem úgy hiszem az egész közön­ségnek is megnyugtatására fog szolgálni. (Helyes­lés a szélső baloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom