Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-138

13S. országos ülés május 3Í. 1879. jifjg nekem, hogy röviden felhozzam azokat az okokat, melyek engem a szövegtől némi eltérésre birnak. (Halljuk!) Röviden összefoglalva, én az egész beszállásolást, — mint már az általános vitában mondtam, — hadügyi tehernek tekintem, mely a XII. törvényczikk 9. §~ában előfordul s a 15. §-ban meghatároztatok a quota, melynek arányában a monarchia két fele által a teher viselendő. Ennem osztozhatom Éber Nándor képviselőtársam és mások nézetébea, hogy t. i. nálunk a beszállásolás nem tér el az újonczozási létszámtól. Először is nem egyforma ezen számarány, de másfelől éu e kettőt összetéveszteni nem tudom ; mert mig az egyik terhet ró az államra s annak quotaszerinti megoldására az országgyűlés az ő bizottságát küldte ki, addig a másikat, mint az országra nézve legfontosabbat, mint véradót, még bizottságra sem bizta az országgyűlés, hanem magának tartotta fenn s egy egészen külön törvényben, az 1868: XL. t. ez. 11. §-ában intézte el; igy tehát a kettő közt lényeges különbséget tett. Ezt igazolja azon eljárás is, mely a kiegyezés óta követtetett. A delegatiók igen gyakran szavaztak meg pénzt kaszárnyák építésére, s hogy tovább nem mentek, annak egyetlen oka az volt, mert nem volt elég pénz többek építésére. Midőn én ezen teher könnyítését kívánom, egyáltalában nem akarom, hogy állami kaszárnyák építtessenek, mert én is osztom azon nézetet, hogy azok nem czélszerű'ek, minthogy drágábbak. Hanem azt akarom, hogy igazságos visszatérítések és pótlások által, az állam ösztönözze az egyes községeket laktanyák építésére. Azért én azt akarom, hogy e visszatérítések és pótlások ne csak annyit tegyenek, mint a kölcsön veendő pénz kamatai, hanem a tatarozásokra is maradjon abból valami és némileg a tőketörlesztésre is valami fennmaradjon. Ugy is fennmarad abból az illetőknek, kik a katonaelszállásolás terhét viselik, kik ezen általános teherhez hozzájárulnak, elég kellemetlenség és nagymérvű kártalanítási kötelezettség. Különbséget tettem módosítványomban a laktanyák és a fióklaktanyák köztt; mert óhajtom, hogy ösztönözve legyenek az illetők ezélszerü, praetikus, állandó laktanyák építésére. Nem fogadhatom el azon ellenvetést, hogy a törvényjavaslaton nem lehet változtatni, mert Ausztriában ennek megfelelő törvény már hozva van. Bocsánatot kérek, ott van az 1867 : XII. törvényczikk 13. §-a, mely épen a végett hozatott, hogy ha eltérő nézetek lennének, országos küldöttségek küldessenek ki a kérdés megvitatására. Időmulasztást sem látok, mert őszszel elég idő lesz a kiegyezés keresztülvitelére, minthogy tényleg csak a jövő évben lehet életbeléptéim gyakorlatilag e törvényt. Minthogy tehát törvényeinknek megfelelőleg a közteherviselés eszméjét egészen megvalósíthatónak tartom az által, hogy a kártérítési összegek némileg felemeltetnek; minthogy ez által elodázás és kár nem történik: kérem a t. házat, méltóztassék módosítványomat kegyesen figyelembe venni. (Helyeslés balfelol.) Molnár Aladár jegyző (olvassa Ernuszt Kelemen mődosítványát): „Módosítvány a 193. sz. törvényjavaslathoz, a közös hadsereg (haditengerészet) és honvédség beszállásolásáról. 31. §. I. Egy legény elszállásolásaért: 1. laktanyában a hajlékért 35 kr. helyett teendő 55 kr., összesen 60 kr. helyett teendő 8 krajezár; 2. fióklaktanyában a hajlékért í0 kr. helyett teendő 2.5 kr., összesen 3'5 kr. helyett teendő 5 kr. II. Egy ló elhelyezéseért: 1. laktanyában a hajlékért 3 kr. helyett teendő 5 kr., összesen 3'7 kr. helvett teendő 5-7 kr.; 2. fióklaktanyában a hajlékért 1*5 kr. helvett teendő 3 kr., összesen 2-2 helyett teendő 3-7 kr." B. Fejérváry Géza honvédelmi államtitkár : T. képviselőház! A honvédelmi minister ur nevében bátor vagyok kijelenteni, hogy ezen indítványt nem fogadhatom el. Nem fogadhatom el pedig azért, mert a véderő-bizottság jelentésében ki van mutatva, hogy ugy a laktanyákban, valamint a fióklaktanyákban a legénységi férhelyek után fizetendő bérek a laktanyákba, illetőleg a fióklaktanyákba fektetett összegeknek körülbelül 5—6 százalékát képezik. Az összeg, mely a felemelés folytán ugy a havidíjasok lakbérilletményeinél, valamint a legénység részéről fizetendő bér után a közös kincstárt terhelni fogja, úgyis majdnem harmadfél millióra rug. Én tehát azt hiszem, hogy tekintetbe véve az ország pénzügyi viszonyait, ezen kiadás már magábau véve oly tetemes, hogy habár részben üdvös volna a laktanya tulajdonosának nagyobb kárpótlást adni; ezen módosítvány már az országpénzügyi viszonyaira való tekintetből sem fogadható el. Kérem tehát a t. képviselőházat, hogy a 31. §-t az eredeti szövegezésben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a, jobboldalon.) Mocsáry Lajos: T. képviselőház! A t. ministerelnök ur, valamint a t. előadó ur is azt mondták egy korábbi indítványomra, hogy aféle limitatiókat, oly részletes számbeli meghatározásokat, nem való törvénybe igtatni. Miért méltóztatnak akkor ide bevenni ezt a meglehetős hosszú limitatiót, a hol Vio, 5

/io, Vio krról van szó ? Azt