Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-122

80 122, orswigos ülés május IS. 1379. sága a viszonyokkal ismerős testület többsége által paralysáltassék. Ezen szempontból én a magam részéről teljesen helyeslem a törvényjavaslat intézkedését. Azonban, t. ház, a 2-ik §. egy oly kifejezéssel él, a melyet a magam részéről nem tartok eléggé helyesnek. Nem mondhatom, hogy ezélszerű lenne a közéletben, hogy törvényjavaslatok, a melyek majdan törvényekké válandanak, egymástól eltérő kifejezéseket használjanak egy és ugyanazon dologra nézve. Ha p. o. egy idegen a mi institutiónk iránt érdeklődve, két külön törvényjavaslatot vesz elő az administratio köréből, és ugyanazon dologra nézve két eltérő elnevezést lát és olvas, bizonyára kérdezni fogja, hogy miféle újabb intézmény az"? Az 1870: LXII. t. ez. a törvényhatóságok közönségei által gyakorlandó jogokat egy 'bizonyos testületre bizza, a melynek elnevezését szabatosan körvonalozza; nem városi, vagy megyei közgyűlésről, hanem törvényhatósági bizottsági közgyűlésről van szó. Nem szeretem, hogy akkor, midőn jogkör gyakorlásáról van szó; hogy akkor, midőn egy elfogadott törvényben szentesített kifejezésről van szó, itt más kifejezést használjunk. Annálfogva egy módosítványt vagyok bátor beterjeszteni, a mely szerint a 2. § végsorában e szavak helyett: „sz. kir. város közgyűlése" tétessék „törvényhatósági bizottsági közgyűlése." Ezen módosítvány styláris természetű lévén, azt hiszem elfogadható. Ismétlem különben, hogy a 2. §-t Gulner Gyula tisztelt képviselő ur módosítványa ellenében elfogadom. Tisza Kálmán ministerelnök: Két módosítvány adatott be a 2. §-hoz. Az utóbbi tisztán styláris természetű. Én megvallom, azt hiszem, hogy azon kifejezés is, hogy sz. kir. város, vagy valamely vármegye közgyűlése előfordul törvényeinkben, és a közügyek terén a gyakorlatban és nem hiszem, hogy e kifejezés hibás volna; de nincs kifogásom az ellen, ha a másik kifejezés fogadtatik el, a mely magában a törvényhatóságokról szóló törvényben benne van. Másképen áll a dolog azon módosítványnyal, a melyet Grulner Gyula igen tiszt, képviselő ur adott be, a melyre nézve kénytelen vagyok az ő indokolása folytán némelyeket elmondani. Mindenekelőtt meg kivánom jegyezni azt, hogy én nem tartok lehetőnek oly teendőket, a minőkről Szegeden szó van, ugy elvégeztetni, hogy minden egyes intézkedést tanácskozásnak, és a feletti szavazásnak kelljen megelőzni, mert ily módon az ügyeket vezetni nem lehet. Annak a kir. biztos támogatására rendelt tanácsnak nem lehet más feladata, mint az, hogy igenis, a kir. biztos, ha maga szükségét érzi, egyes fontosabb kérdésekben véleményét kikérje; de másfelől, hogy az 5. §-ban megjelölt teendőkben, és főleg azoknak egy részében: a kár becslésében, sorozás készítésében, segélyek kiosztásában, a kir. biztos által részint az ügyek intézésére, részint az intézésnek felügyelésére használtassák. Szerintem a tanács tagjainak nem lehet sem több, sem kevesebb a feladatuk. En, t. ház, hasonlag tiltakozom az ellen, mintha itt Szeged városa irányában valami szükkeblüségről volna szó; és nem hiszem, hogy szükséges lenne Szeged városának, hogy ugy mondjam, tekintélyét jobban megvédeni, mint a mennyire maguk a szegediek szükségesnek tartják. Mondhatom, és ez becsületére válik Szeged törvényhatósága fiainak, hogy maguk részéről már régen hivatalosan is kifejezték azon óhajukat, hogy ha oda királyi biztos küldetik ki és ha a segély kiosztása, a kárbecslés, a sorozás és a többire nézve bármi néven nevezendő, a mint maguk is mondották, tanács küldetnék ki, a kormány gondoskodjék arról, bogy abban a határozott többség a kormány kinevezetteiből álljon. E törvényjavaslat, t. ház, egy hétnél több idő óta ki van nyomatva és a mennyire tudom, ezzel Szeged városában is foglalkoztak; de arról, hogy ebben magukra nézve valami sértőt, vagy sérelmest, avagy szükkebluséget láttak volna, nekem egyáltalában tudomásom nincsen és nagyon nem szeretném, hogy ha ez irányban eddig ott jelentkezett tökéletesen helyes és józan felfogás más körből, nem mondom, hogy öntudatosan, de szerintem nem helyesen adott lökés folytán megzavartatnék. Mert utoljára is, t. ház, miről lehet itt szó ? Van szó, mint ismételtem, főleg azon tárgyakról, melyek által egyeseknek személyes érdekei, a dolog természeténél fogva, nagyon is érintetnek. Azt gondolom, s ezt igazolja az általános tapasztalás, hogy az ily dolgokban majdnem lehetetlenné válik az intézkedés azok részéről, a kik állandóan ott éltek és a jövőben is állandóan ott élni vannak hivatva. Szükséges tehát, hogy azok hivatalból is megadhassák a felvilágosításokat; de szükséges az is, hogy az ily ügyekben való döntés semmi szín alatt se háruljon reájuk; mert ne kívánjunk senkitől olyat, a mi az adott viszonyok köztt rá nézve majdnem lehetetlen. A t. képviselő ur hangsúlyozta a nyilvánosság szempontjából ezt. Azt kérdem, t. ház, hogy a nyilvánosságra nézve mennyivel nagyobb a garantia abban, ha a szegedi közgyűlés választ öt tagot, mint abban, hogy ha még csak nem is hivatalnokokból, hanem a kormány által részben nem szegediekből álló tanács küldetik ki? Azt gondolom, hogy a nyilvánosság szempontjából ez semmi néven nevezendő különbséget nem tesz. {ügy van! jobbfelöl) Én tehát, tiszt, ház, midőn ismételten elmondtam, hogy mi lehet szerintem ezen biztosi tanács feladata, határozottan tiltako-