Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-120

56 120. országos ülés május 9. 1879. hogy itt módot kell találnunk, a szükségen segíteni. (Helyeslés.) Szederkényi Nándor : T. ház! Ezen §-hoz több oldalról annyi indítvány mutattatott be és szakférfiak által kifejezett oly különféle vélemények nyilvánultak, hogy valóban azon körülmény áll elő, hogy ezen §. hirteleni megszavazásával talán ne rontsuk el, a mi még ezen §-on kiigazítható lenue, azt vagyok bátor indítványozni, hogy mindazon indítványok, a melyek e §-hoz beadattak, az erdőügyi bizottsághoz utasíttassanak megfontolás végett, a mely combinálva ezen indítványokat, az itt elmondottakból is bizonyos megállapodást vonva le, ezen §-ra nézve új indítványt terjesztene elő. (Helyeslés balfelöl.) Perényi Zsigmond előadó: T. ház! Én megvallom, nem látom szükségét annak, hogy ezen §. miért utasíttassák vissza az erdőügyi bizottsághoz. A beadott módosítványok nem oly lényegesek, hogy azok miatt e §-nak újbóli átdolgozása szükségeltetnék. A mi a vasipar és egyéb részvénytársulatok ezéljaira alakult erdőségeket illeti, azokkal szemben, mint magából az erdőbizottság jelentéséből látható, az erdőügyi bizottságnak álláspontja nagyon határozott, mert midőn általában egy erdőtörvény megállapításáról van szó, midőn bizonyos erdőtestületek mikénti kezeléséről a törvényhozásnak gondoskodni kell, midőn kell, hogy a törvény szabályai az ilyen nagyobb erdőkre alkalmaztassanak, hogy azok rendszeres üzemterv szerint kezeltessenek, lehetetlen, hogy ily testületek erdei ezen szabványok alól kivétessenek. A többi módosítványokat nem tarthatom lényegeseknek. Senkinek sem jut eszébe az, hogy azon területek, a melyeket a volt úrbéresek legelő-illetőségül kaptak a volt földesuraktól, erdőkezelés alá vonassanak és igen sajnálom, hogy Madarász József t. képviselő ur, bár én vagyok annak az oka, rólam ez intensiót feltételezte. Nekem czélom nem ez volt, hanem tollhibából maradt ki az „erdő" szó. Módosítványom tehát igy hangzik: „Ugyanazon szabály áll a közbirtokossági erdőkre, valamint az úrbéri rendezés alkalmával a volt úrbéreseknek erdőilletőségül kiadott területekre addig, mig közösen kezeltetnek." Azt hiszem, hogy ezen kifejezés „azon erdőterületekre, melyek erdőilletőségül kiadattak", elenyészteti azon aggodalmat, hogy a legelőilletoségek is bevonatnak. Ajánlom különben e §-t módosítványom szerint elfogadás végett. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa a b. Perényi Zsigmond mődosítványát). Almássy Sándor: Én Szederkényi t. képviselőtársam indítványát pártolom. Az igen tisztelt előadó ur előadta, hogy ő nem akarja és hogy a bizottságnak is ez az elve, hogy a bányaés egyéb részvénytársulatok erdei szintén ugy kezeltessenek, mint a többi erdők; azonban nem reflectált arra, a miket Stoll t. képviselő ur hozott fel, hogy ha a bányaipar meg van szorulva és erdőket vesz a ezélból, hogy letarolja, a mi az előbbi tulajdonosnak tökéletesen jogában volt, a bányatársulat elvesztette-e azon jogát, hogy letaroltassa, vagy pedig tartozik ezt az erdőt rendes üzem szerint kezelni. Ez mindenesetre megfontolandó eset, nehogy a hozandó törvény által valaki sérelmet szenvedjen. Ezeknél fogva pártolom Szederkényi t. képviselőtársam indítványát. Elnök: Szólásra senkisem lévén feljegyezve, a 17. §. feletti vitát bezárom. B. Kemény Gábor földművelési- és kereskedelmi minister: Én csatlakozom a bizottság igen t. előadójának azon véleményéhez, hogy e §. ne utasittassék vissza az erdőügyi bizottsághoz. Megengedem, hogy merültek fel jelentékeny elvi eltérések is. Azonban az, a mi ezen tanácskozmányt hosszadalmassá és bonyolulttá tette, nem ezekre a fontos elvi kérdésekre, hanem e §-nak szövegezésére vonatkozik, a mi nézetem szerint igen könnyen egyenlíthető ki. Szontágh Pál és Stoll Károly képviselő urak felhozták azt, és hozzájuk csatlakozott Almássy Sándor képviselő ur is, hogy providealni kellene azon társulatok eljárását illetőleg, a melyek nagyobb erdőterületeket akarnak levágni. Meg van adva ennek is a lehetősége a 20-ik §-ban a mely ezeket mondja: A földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister által megállapított gazdasági tervtől önkéuyszerűen eltérni nem szabad; ha azonban a megváltoztatást fontos okok kívánnák, az iránt a birtokos a közigazgatási bizottság útján, mely véleményét éhez csatolja, az illető ministerhez folyamodhatik, esetleg az által a módosításra köteleztethetik is. Ezeknél fogva tehát meg van adva annak lehetősége, hogy egyik, vagy másik társulat egyszerre nagyobb erdőterületet is vágjon le, és igy erre külön provisiot felvenni nem szükséges. Fontos dolog az, a mit b. Simonyi Lajos képviselő ur hozott fel a minimumra vonatkozólag, és erről több oldalról nyilatkoztak a képviselőház tagjai. Változtatást ajánlott Tisza Lajos képviselő ur az erdőügyi bizottság előadója és Babits képviselő ur és ez vonatkozik a 17. §• 1-ső kikezdésének megállapítására. Erre okot szolgáltatott b. Simonyi Lajos képviselő urnak egy módosítványa, mely szerint határozottan ki volna teendő az, hogy csak az erdőterületképen az úrbéresek részére adott területekre, térségekre, hegységekre vonatkoznak a fejezet szabj ványai. Én ugyan bátor vagyok figyelmeztetni