Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-120

54 120. országos ilés május 9.1879. A községi erdők kezelésére nézve van még egy megjegyzésem. Azt méltóztattak felhozni, hogy bizonyos minimum állapíttatnék meg — háromszáz hold — és egyúttal azon területek, melyek a községekben a tagosítás alkalmával, mint legelők kihasittattak, ezentúl is, mint legelők maradjanak meg. De igen sok helyen a legelő és erdő-eompetentia egy tagban hasittatott ki, mert a lábas erdő legelőnek is használtatott s minőségénél fogva a lassankénti fajzásnak is megfelel. Ha az ilyen erdei legelő, mely most még erdő, csak mint legelő tekintetnék, hol venné utóbb a község faszükségletét ? Már pedig az ilyen legelőnek üzemtervbe beosztása nem involvál nagy terhet a községre nézve. Ha például esetleg egy községi erdő 400 hold — a milyenek vannak a felföldön, Dunántúl és másutt is, és az beosztatik tervszerűen a legegyszerűbb 100 éves forda szerint, akkor kap a község legelőt is, erdőt is, a triviális közmondás szerint megmenti a kecskét is, a káposztát is. Ezen erdei competentia dombos helyen, többnyire a falvak közelében levén, igen könnyen be is fásítható. A 300 holdnyi minimum ellen nem volna kifogásom ott, hol a talaj erdei. A hol a talaj azt engedi, maradjon legelő üzemterv nélkül, de a hol a talaj tulajdonkép erdei, ez idővel legelővé lesz, később mindig roszabbá válik, s az erdő megszűnik erdő lenni, a fa kivágatván, a talaj a nap és víz befolyásának kitétetvén, nem lesz sem erdő, sem legelő, és itt nem tartom elfogadhatónak. Nem akarok e tekintetben módosítványt adni be, tisztelt Tisza Lajos barátom már említette, hogy ő fog módosítványt beadni, csak egyszerűen ajánlom a 300 holdnyi minimum elfogadását, egyúttal annak elhatározását, hogy a hol a talaj megengedi, maradjon legelő, a hol a talaj feltétlen erdei, ottan üzemterv alá veendő. Még egy észrevételem van. T. Irányi barátom azt említette, hogy egészségi szempontból is tekintetbe veendők volnának az erdők. Előttünk van e tekintetben egy rósz kezelés által tönkre jutott országnak, Dalmátiának a példája, a hol az erdőhiány betegségeket s vízhiányt okoz. Reméljük, mert nálunk is aggasztó példák vannak rá, hogy ily állapotoktól a megalkotandó erdőtörvény meg fog menteni. Ezeknél fogva elfogadom a 17. §-t. (Helyeslés.) Báró Perényi Zsigmond előadó: T. ház! Azok után, a mik itt felhozattak, azt hiszem, az aggályok ezen §-ra nézve eléggé el lettek oszlatva és nem szükséges ezekre refiectálnom. A b. Simonyi Lajos t. képviselő ur által beadott módosítványban azonban oly kifejezés fordul elő, mely ezen §. első bekezdésének talán nem eléggé eorrect szövege alapján nem vehető egészen praecisnek és fogalomzavarra is adhatna alkalmat. Ezen első bekezdésben fel vannak sorolva azon erdőségek, melyek rendszeres üzemterv szerint kezelendők, és a többi köztt előfordul az, hogy ide sorozandók a közbirtokossági erdők is, azután pedig zárjelben van, hogy: „ezen elnevezés alatt értetvén az úrbéri rendezés alkalmából mint erdőilletőség a volt úrbéresek tulajdonába átment erdők is." En azt hiszem, minthogy ezen, a volt úrbéreseknek kiadott erdőségek szintén kell hogy a törvény intentiójához képest, ha közösen kezeltetnek, bizonyos üzemterv szerint kezeltessenek, nem helyes és szerkezetileg nem eorrect, hogy ez itt a zárjelben előforduljon. Módosítványom tehát abban áll, hogy a II. fejezetben a 17. §. első bekezdése igy szóljon: „Az állam, a törvényhatóságok, a községek, az egyházi testületek és egyházi személyek — mint ilyenek — birtokában levő, továbbá a köz- és magánalapítványok és hitbizományokhoz tartozó erdők gazdasági rendszeres üzemterv szerint kezelendők. Ugyanezen szabály áll a közbirtokossági erdőkre, valamint a volt úrbéreseknek kiadott erdőségekre is addig, mig közösen kezeltetnek." Már most a második bekezdés első pontja helyett ez volna teendő: „Gazdasági rendszeres üzemterv szerint kezelendők a bányaipar és más iparvállalatok czéljaira alakult részvénytársulatok erdei is." A bekezdés többi része megmaradna a bizottság szövegezése szerint. (Helyeslés) Baross Gábor jegyző (olvassa Perényi Zsigmond báró előadó módositványáí). Madarász József: T. képviselőház! Kötelességemnek tartom a felolvasott módosítványra nézve észrevételemet megtenni. Általában hangsúlyoztatok itt úgy a minister ur által, mint több részről, hogy azon erdőségek alatt, melyek a volt úrbéreseknek kezei köztt most vannak, nem értetnek más erdők, mint a melyeket erdőilletőségökben kaptak, mint úrbéresek. Méltóztassanak megnézni a szerkezetet úgy, a mint most javasoltatik. Most már nincs ez benne, hanem úgy van, hogy a mit az úrbéresek illetőségekben kaptak, tehát nincs benne, hogy erdőilletőségökben. Ha ez véletlenül észre nem vétetvén, igy hagyatik, még több zavarra, igazságtalanságra adna okot. Én csak azért tartottam kötelességemnek e részbeni észrevételeimet most megtenni. Én nem szavazok ily szerkezetre, de nem kívánom, hogy a szerkezet sokkal roszabb legyen. Babics István : T. ház! Én a magam részéről is pártolom a második alineának kihagyása ellen felhozott azon érveket, melyeket Tisza Lajos képviselő ur adott elő. Csak arra szorítkozom, hogy aggodalmaimat nyilvánítsam arra nézve, hogy azon legelők, melyek a volt úrbéresek birtokában vannak, szintén ezen rendelkezés