Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-119

m 119. országos ülés május 8. 1879. nál — ha a törvényjavaslat elfogadtatnék —• szerintem több nehézséggel járna, mintha az most egyszerűen visszautasittatnék azon elvek alapján, melyeket előadni bátor voltam, az erdőügyi bizottsághoz; a bizottság, azoknak értelmében néhány nap alatt kiigazíthatná a szöveget és az a háznak újra bemutathatná, akkor a törvényjavaslat megszavazása kétségkívül a legrövidebb idő alatt megtörténhetnék s annak szentesítése és érvényre emelése semmi halasztást nem szenvedne. Az erdőügyi törvényre szüksége van az országnak, de jó törvényre van szüksége és nem roszra. A tegnapi ülésben előttem szólott t. képviselőtársaim közül is Simonyi Lajos és Szájbély képviselő urak kijelölték azon hibákat, melyeket c törvényjavaslatban felfedeztek, s a részleteknél kétségkívül elő is fogják terjeszteni Szájbély képviselő ur pl. igen fontos alaphibákat említett fel, melyeket ő szerencsétleneknek talált, azonban ő azt az álláspontot foglalj;!, el, hogy ő nem akarja megmozdítani az alapköveket, mert ha megmozdítja, sikkor Összeomlik az egész épület; ő tehát építeni akar, ha rosszul is. Én részemről nem akarok rosszul építeni, hanem jó törvényt akarok hozni, mely megfelel ugy az ország, mint az egyesek érdekeinek. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ezen okok voltak azok, melyek arra birtak. hogy javaslatot terjesszek elő, hogy a törvényjavaslat újabb megvitatás és tárgyalás végett az erdőügyi bizottsághoz visszautasittassék, ép azért, hogy ez által a törvényjavaslatnak törvényre emelése inkább elősegittessék. Ezeket voltam bátor álláspontom védelmére előterjeszteni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni az ellenindítvány. Antal Gyula jegyző: (olvassa az ellenindítványt). Elnök: Felteszem a kérdést. (Halljuk!) T. ház! Az erdőügyi törvényjavaslatot az erdőügyi bizottság szövegezése szerint méltóztatik-e általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Elfogadjuk.) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Ez által a Szederkényi Nándor képviselő ur és társai által beadott ellenindítvány elesik. Következik a részletes tárgyalás. Antal Gyula jegyző (olvassa a czímet és az 1. fejezet czímét). Elnök: Észrevétel nemievén,-a ezím és az 1. fejezet czíme elfogadtatnak. Antal Gyula jegyző (olvassa az 1. %-t). Elnök: Észrevétel nem levén, az 1. §. elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa a 2. %-t). Irányi Dániel; T. képviselőház! Ezen 2. §-ban előszámláltatnak azon okok, a melyeknél fogva valamely erdő véderdőnek nyilvánítható, a melyben annak következtében az irtás és a tarvágat tiltva lesz. Van azonban egy ok, a mely nem kevésbbé fontos, mint a felsoroltak, s a mely ennek daczára az itt elsoroltak köztt nem találtatik, és ez a közegészségi tekintet, Az erdőknek úgy az állatok, mint különösen az emberek egészségére való fontossága általában el vau ismerve, s annálfogva azt gondolom, t. ház, hogy nemcsak az utak és a talaj termőképessége, hanem a közegészség is kell, hogy szemünk előtt lebegjen, midőn ezen törvényt megalkotják. A felső vidéken az erdők nagy terjedelme miatta levegő tiszta és jobb. Ott annál fogva nem igen lesz alkalom arra, hogy bizonyos erdő e végett véderdőnek nyilvánittassék. Ellenkezőleg az alföldön, a sík rónákon, a hol azonkívül, hogy kevés a fa, kevés az erdő, még más okok is, különösen a mocsárok, a posványok hozzájárulnak ahhoz, hogy a közegészség nem épen kielégítő. Ennélfogva azt indítványozom, hogy azon okok közé, a melyek miatt valamely erdő véderdőnek nyilvánítható, a közegészség is soroztassék, s ily értelemben vagyok bátor beadni módosítván yt. Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Molnár Aladár (olvassa): A 2. §-hoz a hatodik sorban, ezen szavak után: „vagy közlekedési utak biztonsága" tétessék: „vagy a közegészség". B. Simonyi Lajos: T. ház! A 2. §. azon erdőkről szól, melyek ha kivágatnak, vagy egyáltalán elpusztíttatnak, ez által az alantabb fekvő területek termőképessége, vagy az ott elvonuló utak volnának veszélyeztetve és kimondja, hogy ezeken az irtás és a tarvágat tilalmazva van. Azonban lehetnek az erdőkben fiatalabb fák, de talán a kelleténél ritkábban állanak. Ezeknél a tarvágat alkalmazandó azért, hogy gyökereket hajtván, ezen erdők sűrűbbekké váljanak ennek következtében. Vagy pedig lehetnek nagy fák azon területeken, a melyek már elkorhadtak és miután ezen erdőrészek okvetetlenül beültetendők, vagy kívánatos, hogy beültettessenek, ennek következtében azon régi korhadt fáknak kiirtása szükséges, mert különben ezek árnyékában új erdő nem fejlődhetik. Ennek folytán lehetnek oly esetek, a melyekből a tarvágatot vagy pedig az irtást nem csak el nem kell tiltani, de sőt ellenkezőleg még azt el is kell rendelni. En tehát azt, hogy a törvényjavaslat az irtást és tarvágatot feltétlenül tiltja, nem tartom czélszerünek, hanem azt óhajtanám, hogy ha előleges engedélyt kér valaki s azután a közigazgatási bizottság vagy azon hatóság, mely e felett ítél, azt fogja inon-