Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-133

133. országos ülés május 26. 1879. 357 először bizonyos váraknak, erődöknek lerajzolásáról , másodszor hivatalos őrizet alatt levő okmányoknak lemásolásáról, közzétételéről. Ha megtartanák is önök ezen szakaszt, igen óhajtandó volna, hogy ezen külön természetű tárgyak külön bekezdés alatt említtessenek fel; én azonban, mivel e tekintetben a büntető törvénykönyvben elég orvoslást találok, részemről nem tartom helyesnek az intézkedést és igy azt egészen kihagyatni kérem. Teleszky István előadó: T. ház! Én az állambiztonság szempontjából kérem, hogy a szakaszt elfogadni méltóztassék. Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Én annál inkább kérem ezen szakasz elfogadását, miután épen az utolsó időkben igen sok példája fordult elő az ilyen visszaéléseknek, a melyek az államnak véderejét, és igy közvetve a polgárokat is sértik és veszélyeztetik. [Helyeslés) Elnök: Szólásra nem lévén senki sem feljegyezve, következik a szavazás. Kérem a t. házat, hogy a kik ezen szakaszt elfogadják, azok méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Baross Gábor jegyző (olvassa a 34. és 35. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 36. §-í). Madarász József: T. ház! Meglehet, hogy ezen szerkezet igy, a mint van, szigorúbb annál, a mit én javaslok. Azonban én azt hiszem, hogy mintán itt az van kifejezve, hogy mindazon zászlók, ezímerek, jelvények, a melyeknek kitűzése, használata az állam, vagy törvényes intézményei iránti ellenszenvet nyilvánít, ha kitűzetik, ezzel vagy azzal büntettetik. En azt vélem, hogy itt nem elég az, hogy ministeri rendelet által csak, hanem azt hiszem, hogy lehetnek esetek bizonyos városokban, midőn önmagának, a törvényhatóságnak vagy a rendezett tanácscsal biró városi hatóságnak is kötelessége ezen joggal élni, addig is, mig a ministerium által a rendelet kiadathatnék. Azért én a 36. §. 3-ik sorának végén ezen szavakat „ministeri rendelet által" kihagyatni kérem. És érteni akarom alatta, hogy addig is, mig a ministeri rendelet nem adathatik ki, azon város, vagy törvényhatóság intézkedhessek és az ilyen állam ellenestüntetéseket megbüntethesse. Tehát módosításom az, hogy a 36. §. 3-ik sorának végén ezen szavak: „ministeri rendelet által" hagyassanak ki. Molnár Aladár jegyző (olvassa a módosítást). Teleszky István előadó: T. ház! Kötelességemnek tartom előterjeszteni, hogy ezen szakasz az igazságügyi bizottságban beható vita tárgyát képezte, s az előttünk fekvő szövegben épen azért lőn elfogadva, mert az igazságügyi bizottság nem talált megnyugvást abban, ha esak az mondatik, miszerint oly zászló, ezímer vagy jelvény kitűzése vagy használata büntettetik, a mely az állam és törvényes intézményei iránti ellenséges irányzatok jelzéséül szolgál. Nagy latitude-ot talált volna ebben a bizottság, mert azt nagyon nehéz absolute és a priori megállapítani, hogy mely jelvények azok, melyeknek használata vagy kitűzése ilyen czélt árul el, s ezért a bizottság csak azon expedieust fogadhatta el, hogy ministeri rendelet által legyen megállapítva, mely zászlók és jelvények kitűzése és használata tekintetik olyannak, mely ezen szakasz intézkedése alá esik. Én nem tudom, hogy ha Madarász képviselő ur módosítványa elfogadtatnék, nem lenne e hézag a törvényben arra nézve: ki fogja a tilalmat megállapítani. Ha a ministeri. rendeletet a t. ház ki akarná hagyni, akkor is meg kellene mondani, hogy a tilalmi jog kit illet. É nélkül a szakaszt hézagosnak találom. Elnök : Szólásra nem levén feljegyezve senki, a vitát bezárom, s kérem azon képviselő urakat, kik a 36. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. A módosítvány elesett. Baross Gábor jegyző (olvassa a 31. %-t). Madarász József: T. ház! E szakasz ellen indítványt vagyok bátor benyújtani. E szakasz több különnemű tárgyra nézve együttesen még nem is külön bekezdés alatt intézkedik. Együtt intézkedik hazánk czímeréről és zászlójáról, ugyanakkor a társországokéról, és ugyanakkor egy lélekzet alatt az osztrák-magyar monarchia czímeréről és zászlójáról, sőt ez még nem elég, hanem ugyanakkor minden bekezdés nélkül a polgári és katonai hatóság által használt jelvény vagy zászlóról. Én azt hiszem, hogy minden államnak kötelessége, hogy zászlójának meggyalázó szándékkal való megbélyegzését megbüntesse. És bármily magasztos felheviüéssel és jó indulattal viseltessenek is önök az osztrákmagyar lobogó és ezímer iránt, ilyet nem vagyok képes ismerni, mert ilyen még törvényesen meghatározott nincs ; és igy nem tudom, miként fognak igazságosan alkalmazni egy olyan tárgy iránt elkövetett kihágást, mely törvényesen megállapítva nincs. Ám méltóztassanak intézkedni e tárgyban, de legalább külön fejezetben; én azonban hazám 48-iki törvényei által régi jogaiba visszahelyezett nemzeti zászlóm és czímerem irányában tartozom azon kötelességgel, hogy kijelentsem, miszerint e szakaszt elvetendőnek tartom, és helyébe következő szerkezet elfogadását ajánlom : „ A ki az országnak nyilvánosan kitűzött czímerét vagy zászlóját meggyalázó szándékból bemocskolja; vagy megrongálja, lesza-