Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-132
1S2. országos ülés május 24. 1879. 35 f Most a ministerelnök ur kivan szólni. Tisza Kálmán ministerelnök: Méltóztatik a t. ház megengedni, hogy az időközben megérkezett szentesített törvényczikkeket kihirdetés végett benyújthassam. Ezen törvényczikkek a következők: a magyar nyelv tanításáról a népoktatási tanintézetekben; (Éljenzés) a kisajátításrór*\$!zeged sz. kir. város területén; a sz. kir. Szeged Járos törvényhatóságába kiküldendő királyi biztos kinevezéséről és annak hatásköréről; az 1875, évi közösügyi zárszámadásra alapított leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről; az 1876. éviOpbzösügyi zárszámadásra alapított leszámolás szerint Magyarországi terhére mutatkozó tartozás fedezéséről; azAl/878. évi közösügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegekről: ajflílkrajczáros váltópénz vereteséről; s végre X| szegedi árviz következtében, valamint a tiszavöígyi és dunaszabályozási munkálatok iránt meghallgatandó külföldi szakértők meghívása folytán felmerülő költségek fedezéséről. Ezen törvényczikkek ő felsége által legkegyelmesebben szentesittetvén, van szerencsém azokat kihirdetés végett bemutatni. Baross Gábor, Antal Gyula, Beőthy Algernon és Horváth Gyula jegyzők (Jel váltva olvassák a szentesített törvényczikkeket). Elnök : Ezen, most felolvasott törvényczikkek hódoló tisztelettel kihirdettetvén, szokott módon a méltóságos főrendekhez fognak hasonló kihirdetés végett átküldetni. Hogy ez a méltóságos főrendek holnap tartandó ülésén megtörténhessék, valamint a kassa-oderbergi vasútról, nemkülönben a vizszabályozó társulatokról szóló törvényczikk módosításáról szóló törvényjavaslat átküldethessék, méltóztassanak a jegyzőkönyv ezekre vonatkozó pontjait hitelesítés végett meghallgatni. Antal Gyula jegyzÖ(olvassa a jegyzökönyvet). Elnök: Észrevétel nem lévén, a jegyzőkönyv felolvasott pontjai hitelesíttetnek. Következik a kérvények 17. sorjegyzékének tárgyalása. Vécsey Tamás előadó (olvassa a kérvényt bizottságnak az első és második kérvényre vonatkozó véleményét, mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a harmadik számú kérvényre vonatkozólag, melyben Külföldi Viktor és társai, mint az eh6 magyarországi munkás-tcongressus elnöksége, a munkás nép sérelmeinek orvoslásáért s jobb, igazságosabb helyzet elÖhozásáért folyamodnak; a, kérvényi bizottság következő véleményét): „Tekintettel arra, hogy a kérvényben politikai jogok kiterjesztéséről, ipartörvény megváltoztatásáról, cselédügyről, fegyházi munkáról, munkáspárt alakulásáról, különböző fennálló törvények módosításáról, s új törvények alkotásáról van szó: a kérvény a ministeriumnak a ministerelnök utján kiadatni véleményeztetik." (Helyeslés.) Helfy Ignácz: T. képviselőház! Habár ezen általam beadott kérvényt ugy formájára, mint tartalmára nézve egyáltalán nem tehetem egészben magamévá, vannak abban dolgok, melyek ellen komoly kifogásaim vannak és a formára nézve például nem találom illőnek, hogy különösen mikor valaki a törvényhozáshoz folyamodik, oly hangon szóljon, hogy valamit követel. De másrészről nem tagadhatom, hogy vannak a kérvényben oly dolgok, melyek megérdemlik, hogy a törvényhozás komolyan foglalkozzék velők. Ilyen például az ipartörvény megváltoztatása. Alig néhány napja, hogy egy t. képviselőtársunk ugyanezen ügyben, ugyanezen irányban felszólalt. A mit a nőmunkások sorsának javítására nézve kérnek, azt, ha nem is egész terjedelmében, de nagyban figyelembe veendőnek tartom. Nem pártolhatnám például azt, a mit a cselédekről mondanak a kérvényezők, mert veszedelmes theoriänak tartom, mely a legdemokratikusabb államokban sincs elfogadva, hogy a bér minimuma törvény által megállapittassék. De másrészről igen helyesnek tartom, a mit a törvény a fegyházi munkákról mond, mert az csakugyan ellenkezik a humanitással, hogy a fegyenczek munkaereje az állam által magán embereknek bérbe adatik, a kik azt természetesen üzletként, tisztán nyerészkedési ezélból, a túlságig kizsákmányolják. Nincs tehát kifogásom a bizottság azon véleménye ellen, hogy a kérvény a kormánynak kiadassák; de nem óhajtanám, hogy csak ugy történjék, a mint történni szokott, hogy az ilyen kérvényeknek azután semmi nyomát nem látjuk, hanem legalább azon ajánlattal tétessék át a kérvény a t. kormányhoz, hogy az illető szakministerek, kiki a maga szakmája szerint, ezen dolgokkal komolyan foglalkozzék és a mi figyelembe veendő, azt vegye figyelembe. Miután már ezen tárgyban felszólaltam, nem tehetem, hogy röviden ne említsek egy tényt, a melyről nem rég a lapokban olvastam és a mely, mint ismételve felhozták, a munkások mozgalmával némi összeköttetésben van és a mit, ha ugy történt, a mint olvastam, a magam részéről helyeselni nem tudnék. Újvidéken körülbelől két vagy harmadfél hóval ezelőtt volt valami kis mozgalom, melyet a törvényhatóság socialisticus tendentiával színezett mozgalomnak nevezett el. No, ha ilyen tendentiája volt, felesleges mondanom, hogy a magam részéről azt a leghatározottabban kárhoztatom. Volt alkalmam máskor is kijelenteni a t. házban hogy én a socialismust általában, de különösen hazánkban, saját viszonyaink közt valóságos őrültségnek tartom; tehát azt eléggé elitélni nem