Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-132

182. orsiágos ü a kihágásokról szóló törvényjavaslat lesz napi­renden, most vagy a jövő ülésszakon, az uzsora ellen megindult e jogos mozgalomnak a kihágá­sokról szóló törvényjavaslatban kifejezést adni. Ezen uzsora-mellett említenem kell és kiváló figyelmébe ajánlom a t. minister urnak azt, hogy köztudomású dolog, hogy a zálog-közvetítő inté­zetek a szabályrendeletben megengedett kama­tokon felül uzsorakamatokat szednek. Lehetetlen, hogy a kihágásokról szóló törvényjavaslat erről ne intézkedjék. A „Pesti Napló" nagy érdemeket szerzett magának, midőn április—május havában igen nevezetes és sok czikkben közléseket hozott birtokosok, tisztviselők, földmívelők soraiból az uzsora tárgyában. Egyikét ezen közleményeknek, melyet miután tudtam, hogy ma lesz a rendőri törvényjavaslat tárgyalása, magammal is hoztam és bátor leszek felolvasni. A közlemény Liptó­Szt.-Miklósról szól, és ekkép hangzik: III. L.-Szt-Miklós, ápril 23. „Az országszerte dühöngő uzsorazsarolás szegény megyénk minden rendű és rangú lakosait oly annyira tönkre silányította, hogy alig van egy pár nemesi család, melynek ősei drága vérén szerzett lakhelyét s telkSt — az uzsorások tulaj­doni joggal ne birnák. A kamat melyet nálunk az uzsorások szed­nek 200—600%. A legkiválóbb közöttük egy G. Ignácz nevű ur, ki 12 írttal kezdte „üzletét", jelenleg százezrekkel rendelkezik, s maholnap a megye első virilistája lehet. Ha a nemességet megnyeri, majd megirjuk életrajzát". De ha ezt nem is hoztam volna fel, nem tagadhatják önök, hogy a kihágásokról szóló törvényjavaslat tárgyalását véleményem szerint szükséges lesz felhasználnunk arra, hogy ennek irányában a nép jóhiszeműségével, szükségével visszaélők ellenében bizonyos intézkedések tör­ténjenek. Ha semmi más, ez az egy tekintet megérdemli azt, hogy ezen törvényjavaslat tár­gyalását — miután törvényerőre ez év ősze előtt ugy sem fog emelkedhetni — vegyék le a napi­rendről. A t. kormány, kivált pedig a t. igaz­ságügyminister, ha fontolóra venné az általam érintett javaslatokat is és azokat a most elibénk terjesztett törvényjavaslatba beillesztve, terjesz­tené a t. ház elé, bizonyára nagy szolgálatot tenne a szűkölködőknek és az önhibájukon kivül az uzsorának kitett polgároknak. Kérem a tisz­telt házat, méltóztassék ez indokból a törvény­javaslatot a napirendről levenni. Pulszky Ágost: T. ház! Szabadjon nekem is pár szóval a napirendhez hozzászoknom. A mióta a t. ház elhatározta, hogy a rendőri tör­és május 24. 1879. ggj vényjavaslatot ez ülésszakban tárgyalni kívánja, oly mozzanat jött közbe, melynek bekövetkeztét akkor teljesen nem ismerhettük és mely, azt hiszem, befolyással lehet arra, hogy a ház tár­gyalásainak sorrendjét legalább egy időre meg­változtassa. Egyáltalán nincs szándékomban bár­mit is szólanom a mellett, vagy bármely irány­ban is odahatni — ugy is tudom, hogy hiú volna az a törekvés, — hogy a rendőri törvényjavaslat ez ülésszak alatt ne tárgyaltassék. De azt hiszem, van ennél sokkal fontosabb és a ministerelnök ur által is sürgősebbnek jelzett tárgy, a mely ha nem is ma, de hétfőn mindenesetre tárgya­lásra készen fog feküdni az igen t. ház előtt. Ma adta be a véderő bizottság jelentését a be­szállásolási törvényjavaslatról; ugy tartom, hogy ezen jelentés holnap este, vagy legkésőbb hétfőn reggel ki fog osztatni. Sem a rendőri törvény­könyv terjedelme s azon elvek fontossága, me­lyek abban tárgyalás alá jönnek, nem engedik reményleni, hogy az igen gyorsan legyen letár­gyalható ; sem a beszállásolási törvényjavaslat elég hosszú, elég bonyolult és szintén a köz­igazgatás számos oldalát, valamint az ország mindennemű érdekeit is számos tekintetben érintő intézkedései nem engedik azt azután többé oly időre kitüzetni, a mikor csupán talán egy nap maradna hátra a tárgyalásra. Miután a t. minis­terelnök ur is igen számos tekintetben ezt rend­kívül sürgősnek jelezte, miután a közóhajtás e tekintetben igen élénken és sokszor kifejezést nyert, azt hiszem, hogy most mindenesetre czél­szertí lenne talán elébb ennek letárgyalását meg­kísérlem, előbb a beszállásolási törvényjavaslatot a ház napirendjére kitűzni; mert mihelyt ez a ház által letárgyaltatott, rögtön életbe is léptet­hető, már pedig a rendőri törvénykönyvre, két­séget nem szenved, hogy meglehetős közönyös, vájjon az ülésszak korábbi, vagy későbbi stá­diumában, sőt még az is, vájjon a jövő ülésszak elején tárgyaltatik-e. Azt hiszem tehát, hogy azon másik törvényjavaslatnak^ előbb kitűzése minden­esetre a tárgyalások érclekében magának azon eredménynek biztosítására szolgál, melyet a t. ministerelnök ur is többször a ház által el­érendőnek tartott. Eészemről tehát hozzájárulok Helfy Ignácz t. képviselő ur azon indítványához, hogy a rendőri törvénykönyv a mai ülés napi­rendjéről vétessék le. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Örömmel constatálom azt, hogy a beszállásolási törvényt Pulszky Ágost t. képviselő ur is fontos­nak és sürgősnek jelezte. Ebben vele tökéletesen egyetértek; de ép, mert fontos és a mint én tudom, a jelentés alig lehet hétfőnél előbb ki­osztható, nem tartom lehetőnek, hogy ez hétfőn tárgyaltassék, annál kevésbé, hogy az ma tár­gyaltassék, mert egy pár napot mindeneseire 42*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom