Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-127

236 127. országos ülés május 17. 1879. törvényt megmagyarázhatatlannak, feleslegesnek tartottam és nem is hallottam magának a ministerelnök urnak indokolásában sem oly érvet, a mely annak szükségességét a közönség előtt bebizonyíthatta volna. (Halljuk!) Én ugyanis megvallom, hogy ha t. kormány politikájából nem is tudta volna meg eddig, hogy létezik egy három-császár-szövetség, azt a jelen törvényjavaslatból mindenesetre eltaláltam volna (Ellenmondás jobb felől, helyeslés a szélső balon.) Ha keresünk valami okot arra nézve, hogy honnan származik ezen törvényjavaslat, kinek jutott eszébe Magyarországon ily törvényjavaslatot beterjeszteni, melynek szükségét absolute senki nem érzi, arra egyetlenegy válasz van: kívánták aztPétervárott és kívánják azt Berlinben. (Ellenmondás jobbfelöl. Igaz) Ugy van! a szélső baloldalon.) Igenis ; ha nem lett volna merénylet a muszka czár ellen, ha Berlinben Bismarck nem vette volna fejébe azt a socialismus bogarát, soha életében nem jutott volna csak eszébe is Tisza Kálmánnak Magyarországon a rendőri törvényt behozni. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon) Minthogy egyébiránt a t. ház többsége kívánta ezt a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni, én csak sajnálatomat nyilváníthatom e felett, de ez ma már tény, nem változtathatjuk meg; meg kell hajolnunk előtte. Jól van ; Magyarország fővárosára be lehet hozni e policialis törvényt, habár az ily alakban tudtomra, Európa többi államaiban nem létezik, NyugotEurópában egyetlen egy államban sem. Hivatkozom mindazokra, a kik Parisban éltek a coup d'état után. Tudom azt, hogy kötelessége volt a vendéglősnek bejelenteni vendégét; de azt, hogy a privát, vendéglátó ember kénytelen lett volna bejelenteni a maga vendégét, ezt csak Pétervárról tudom és hogy Berlinben sem volt igy ezelőtt, azt is tudom. Mondom, méltóztattak elfogadni egy intézkedést, a mely semmiben sem fér meg azzal a most folyton hangoztatott „modern állammal." Ez nem modern; ha csak ezalatt, hogy modern most azt nem értik, hogy szent-pétervári, hogy muszka. De utóvégre is elfogadtatott a fővárosra nézve; hogy azonban ezt most ki akarják terjeszteni az ország többi városaira is azt nem értem, mert ha ministerelnök ur erre most engedelmet kér a törvényhozástól, világos, hogy ezen jogával élni is akar és fog is bizonyára rövid idő alatt a többi városokra nézve. Már pedig ennek okát be nem látom. Mert még egy nagy városban 300,000-nyi lakosságra nézve, meglehet, a kormánynak szüksége van e törvényre a nyilvántartás miatt — legalább azzal indokolhatja ezt, hogy a lakosság nagy száma miatt nem képes az ellenőrzést máskép gyakorolni nem képes a rendőri missiót tökéletesen teljesíteni — jól van; hanem egy hetven, hatvan, vagy harmincz ezernyi lakossággal birő városban, a hol ugy is minden gyermek tudja, ha vendég érkezik, miért legyen szükséges ilyen rendőri intézkedésre, annak csakugyan semmi czélját nem látom. (Helyeslés balfelŐl.) Mi a czélja a mostani törvényjavaslatnak, ha csak az nem, hogy Magyarországból egy határozott rendőri államot csináljanak? Ám fogadja el, a többség mindenesetre erre is megfogja adui a sanctiót: hanem akkor tessék nyíltan szólani, de velünk elhitetni olyasmit, a mi nem létezik, a mi csak valakinek agyában rémképként létezik, hogy Magyarországban szükség van ily törvényre és ezt a törvényt még a vidéki városokra is alkalmazni, ez az őszinteség absolut hiányára mutat Én ennélfogva a magam részéről e szakasz ellen tiltakozom, és kérem a t. házat, ne méltóztassék azt elfogadni, annyival inkább nem, mert praeticus czélra e törvényjavaslat nem fog vezetni. Tudjuk azt mindnyájan, sokszor voltunk abban a helyzetben, hol fiatal korunkban egyik oknál fogva, hol vénebb korunkban másik oknál fogva, hogy nem volt kedvünk, megmondani, hogy ebben és ebben a vendéglőben vagyunk, s mit tettünk? Vagy nem jelentettük be nevünket, vagy pedig azt jelentettük be, hogy Péter és Pál. Ha tehát ki akarja játszani valaki e törvényt, azt senki meg nem gátolhatja, az ellen semmi intézkedés czélra nem vezet. De el lesz érve az a czél, hogy a magán ember boszankodjék és szabadságában korlátoztassék. Én tehát e szakasz kihagyása mellett szavazok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Madarász József: T. ház! Nem kívántam részt venni az általános tárgyalásban, mert azt hallottam, hogy Budapest főváros és a budapesti háztulajdonosok, illetőleg a polgárok nagy része óhajtja ezen törvényt. Emlékszem rá, hogy volt egyszer idő, midőn a békák okvetlenül királyt akartak. Jól van, ugyanezt kívánják a budapesti háztulajdonosok is. (Derültség.) Megkapják a törvényt és élvezni is fogják annak gyümölcseit. Azt mondotta a t. minister ur, hogy ő nem kívánja a kémrendszert Budapestre becsempészni. Én, t. ház, nem szeretek különbséget tenni megyei, kerületi és városi tisztviselők köztt. Nem is teszek. Jól tudom, hogy nagy számmal vannak azon törvényhatósági és egyéb számos lakókkal biró városok, a melyekbe, ha ez a szakasz elfogadtatik és rajok kiterjesztetik, ugy fogna becsempésztetni a kémrendszer, a hogy azt sem ezek, (Szóló a baloldalra mutat) sem pedig a megüresült padokból távollevő kormánypárti képviselők nem óhajtják. Szeretném megkérdezni a minister úrtól, hogy hány oly törvényhatósági joggal felruházott, vagy más népesebb várostól, melyekre a törvényt ki akarja terjeszteni, kapott az iránt előleges megkeresést, hogy szükségük