Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-127

127. országos ülés május 1". 1879. 221 mellőzésével, annak idejében való napirendre tűzését elhatározni. Elnök: Ezen törvényjavaslat azok közé tartozik, melyeket a t. ház első sorban elintézendőknek jelentett ki. Azt hiszem, a t. ház beleegyezésével találkozom, ha kimondom, hogy a jelentés kinyomatván és szétosztatván, a kassaoderbergi vasútról és a vágvölgyi vasútról szóló törvényjavaslatnak letárgyalása után fog tárgyaltatni. (Helyeslés.) Nagy Gábor a zárszámadási bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém tisztelettel beterjeszteni a zárszámadási bizottságnak az 1^77. évi zárszámadásokra vonatkozó jelentését. Kérem a t. házat, méltóztassék a jelentés kinyomatását és szétosztatását elrendelni és annak idején leendő napirendretíízését elhatározni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Hegedüs Sándor az állandó pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém beterjeszteni a pénzügyi bizottság jelentését a kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasút magyarországi részével való egyesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslat kinyomatását és szétosztását elrendelni. Minthogy a törvényjavaslat tárgyalása a hétfői ülés napirendjére már ki van tűzve, nem szükséges a t. háznak az iránti határozatát kérnem. Elnök: A jelentés kinyomatása iránt már történvén az intézkedés, az holnap a reggeli órákban ki fog osztatni, s ä t. ház határozata szerint a hétfői ülésben első tárgyként fog tárgyaltatni. Antal Gyula jegyző : Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Az interpellatióskönyvben következő bejegyzés van (olvassa) : „Csatár Zsigmond, az 1870: XVIII. törv. czikk 70. §-ának mikénti értelmezése, illetőleg ezen szakasz érvényesítése iránt, a belügyministerhez." Elnök: A képviselő ur ezen interpellatiót az ülés folyamán a szokott időben meg fogja tenni. Következik a megállapított napirend szerint az erdők fenntartásáról és kezeléséről szóló törvényiavaslat harmadszori felolvasása. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Méltóztatik a t. ház a harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleges szerkezetben elfogadni, igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A ház elfogadta. E szerint a törvényjavaslat a t. ház által elfogadtatván, a főrendekhez fog tárgyalás és szives hozzájárulás végett átküldetni. Hogy ez mielőbb megtörténhessék, méltóztassék a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pon tját meghallgatni. Baross Gábor jegyző (olvassa az e tárgyra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Észrevétel nem lévén, a jegyzőkönyv felolvasott pontja hitelesíttetik. Következik a megállapított napirend szerint az 1878: XXXIII. t. ez. 1. §.9. pontjának módosítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Ugron Ákos: T. ház! A vita ezen előrehaladt stádiumában, megvallom, nem szándékoztam felszólalni. Ha teszem, azért teszem, mert egyrészt előttem szólott egy pár képviselőnek előadására válaszolni akarok, teszem másrészt azért, hogy ezen ügygyei rokontermészetű egy pár ügyet röviden elmondhassak. Különösnek tűnik fel előttem, s azt hiszem, nagyon sokak előtt, hogy ezen ügy alig három év alatt már harmadszor hozatik az országygyülés elé. Még különösebbnek tűnik fel előttem az, hogy rendesen azon idő választatott ezen ügy tárgyalására, midőn a képviselőknek nagy része a parlamenti vitáktól távol van. T. ház! Már azon alkalommal, midőn a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat a képviselőház elé terjesztetett, röviden kimutattam azt, hogy alkottattak oly megyék, melyeknek létfeltétele már a megalkotásuál hiányzott. Önkénytelenül merül fel azon kérdés, mi indok vezette a kormányt ezen ügynél, hogy azt lijabban a képviselőház elé terjeszsze. Lehetetlen elzárkózni azon nézet igazsága elől, hogy ez a kormánynak némely befolyásos képviselők iránti előzékenysége, kiknek nagyon is érdekükben fekszik, hogy Dicső-Szent-Márton továbbra is megtartassák a megyeszékhelyének; ennek eredménye volt az, hogy — mint előbb is mondtam — alkottattak oly megyék, melyek nem képesek önmagukat fentartani, mint Kis-Küküllő, és Nagy-Küküllő, Fogaras és Udvarhelymegyék. Holott ezekből nagyon szép két megyét lehetett volna alakítni és senki sem vonhatta volna kétségbe, hogy a megyének központja Erzsébetváros legyen. T. ház! kik Dicső-Szent-Mártont akarják Kis-Küküllőmegye székhelyévé tenni, három érvet hoznak fel. Az első az, hogy Kis-Küküllőmegye nagy többsége ezt kéri. Én magam nagyon örülök, hogy több túloldalon ülő képviselő és a minister ur ez érvvel élt és a mint tegnap G-ulner Gyula képviselő ur is megjegyezte, csak azon csodálkozom, hogy hasonló előzékenységbe és figyelembe a muni-