Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-126

S06 126, országos ülés május IC. 1878. és módon a törvény végrehajtását, vagy iparkodott bebizonyítani azt, hogy a megye képviseletének többsége az, mely perhorrescálja a hozott törvény testté változtatását, hogy végre is a kormány kénytelen volt a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot beterjeszteni. Ámde e törvényjavaslat is fenhagyja a képviselőház számára annak el- vagy el nem fogadását, a nélkül, hogy ezért a kormányt volnánk kénytelenek megtámadni. Motiválja ezt maga a topographiai helyzet, a mire Erzsébet város székhelyének és az eddigi törvénynek megtámadó! alapítják különösen támadásaikat. Azt mondják, hogy Erzsébetváros nem lehet Kis-Kiküllő megyének központja, mert a megye határára esik. Vegyük elő Magyarország térképét. Ott fogjuk látni Pozsony városát, a mely Pozsonymegyének fővárosa, tökéletesen a megye határán; ott van Abaujmegye fővárosa Kassa, a megyének nemcsak határán, hanem hegyén; ott van Szörénymegyének fővárosa Karánsebes, a megye határán; ott van Hevesmegye fővárosa Eger a megye határán; ott van Zalamegyének fővárosa Zala-Egerszeg, a mely annyira a megyének a határára esik, hogy egy nap járóba kerül, Füredről oda jutni, pedig e megyébe négyszer is beleférne Kis Küküllőinegye; Arad szintén a megye határán fekszik, és azért, mert ezek a városok a megye határán vannak, mégis senkinek sem jut eszelie azt kívánni, hogy tétessék a megye központja valami faluba át. Ha még ellenkezőleg állana a dolog és Dieső-Szt.-Márton a megye középpontjába esnék, akkor érteném; de DicsőSzent-Márton épugy a megye határán fekszik, mint Erzsébetváros. A Kis-Küküllő ugyanis tökéletesen két egyenlő részre osztja a megyét hosszában. A jobbparton Dicső-Szent-Márton környékén levő megyei képviselők azt mondják, hogy ők nem mehetnek át télviz idején Erzsébetvárosba tanácskozni, mert akadályozza őket a Kis-Küküllő; de hát ugyanez áll a baloldalra esőkre nézve is, ezek meg nem mehetnek át Dicső-Szent-Mártonba. (Ugy van!) Az egész megyén keresztül lehet menni 4 óra alatt (Egy hang a jobboldalon: Nem lehet!) hát legfeljebb öt óra alatt keresztül lehet rajta menni. (Derültség.) Hiszen ha csak a kényelem kérdését veszszük, tudjuk, hogy nem az a legnagyobb kényelmetlenség, hogy az embernek egy két órával tovább kell a kocsiba ülnie, hanem hogy ha valahová megérkezett az ember és nincs hova szállnia. A kik Dicső-Szent-Mártonba utaznak gyűlésekre, azoknak az utczán kell átöltözniük, mert nincs hová heszállani. (Derültség. Ellenmondások.') Azért történik aztán, hogy valahányszor közgyűlés van összehiva, azok, a kik ott a környéken laknak, reggel bememiek Dicső-Szent-Mártonba s este szépen haza mennek, azoknak nem kell szállás,, de ki a Kis-Küküllő túlsó partjáról jő, az nem mehet haza, annak a szabad ég alatt kellene hálnia s ezért rendesen azok vannak többségben, a kik a környéken laknak. Próbálják csak meg a gyűlést Erzsébetvárosban tartani és megszavaztatni .... Tisza Lajos: Legelőször is ott szavaztak: Jókai Mór: Ott szállást mindenki fogtalálni. A tényállást igen szárazon és pusztán az adatokra szorítkozva fogom előadni. (Halljuk!) Lehet, hogy ha az erzsébetvárosi polgárok helyettem más valakit, közülök valót küldöttek volna ide, ki a helyi viszonyokkal jobban ismerős, az melegebben és nagyobb animositással tudta volna érdekeiket védeni; de én azt hiszem, hogy itt a helyi lelkesülés nem segít semmit, itt a positiv száraz adatokat kell egymás mellé rakni és ezek alapján ítéljen aztán a képviselőház. (Helyeslés.) Erzsébetváros egyetlen városa Kisküküllő megyének, t. ház, Dicső-Szent-Márton pedig falu. a melynek csinált utai sincsenek, (Egy hang a jobboldalon: Nem áll!) a hol, hogy a járásbíróságot elszállásolhassák, 900 frtos lakást kellett az államnak bérelnie; mig ellenben Erzsébetváros olyan város, melynek vasútja, távirdája és virágzó gymnasiuma van, s mely a megye székhelyének hozzá áttétele végett egy kész nagy

T épületet ajánlott fel 40 szobával s azonfelül felajánlott évenként 100 öl tüzelőfát e helyiségek fűtésére. Mindezt megtalálom magában az indokolásban, mely igy szól: „Éhez járult még az, hogy míg egyrészt Erzsébetváros részéről, a megyei székhelynek átszállítása kérvények utján is sürgettetett, melyekben felhozatott, hogy a székház helyiségei a város által nagy áldozattal már rendbe hozattak és a megyei főispánnak tettleg át is adattak, továbbá ingyen 100 Öl tűzifa ajánltatott, és lakások helyeztettek kilátásba, a megyei tisztikar számára : addig másrészről Kis-Küküllőmegye közönsége ismételten felszólalt a végből" stb. felszólalt tehát, adott szavakat, de egyebet semmit.. Erzsébetvárosnak, mióta a törvény meghozatott, 30,000 írtjánál többe került az átadott helyiségek adaptálása, a város ennyit a maga vagyonából áldozott. A mi felhozatik ellene, hogy t. i. századok óta Dieső-Szt.-Márton volt Kis-Küküllőmegye székvárosa, erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy székvárosa egész 1780-ig egyáltalában nem volt ezen megyének, hanem volt faluról falura, helységről helységre vándorló székhelye. 1780-tól 1790-ig a Josephini időszak alatt az egész megye Marosvásárhelyhez csatoltatott, és az volt a székváros. 1811-ben pedig a Diäta által Erzsébet-