Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-126

126. országos ülés május 16. 1879. 193 tozom t. képviselőtársam aggályaiban és magam is azt tartom, hogy e szakasz intézkedései nem egészen felelnek meg a czélnak ; alaki tekintetben azonban röviden azt kívánom megjegyezni, hogy ha már ezen paragraphus visszautasítását kívánja, sokkal czélszerübb lett volna azt indítványoznia, hogy az, mint jogi szempontokból intézkedő, a jogyügyi bizottsághoz utasittassék. (Felkiáltások baljelöl'. Azt mondta!) Engedelmet kérek, mondta ugyan, de indítványa mégis ugy szól, hogy a szakasz az erdőügyi bizottsághoz utasittassék vissza. De egyáltalán nem tartom szükségesnek ezen szakasznak bármely bizottsághoz való visszautasítását azért, mert a végrehajtás kérdése valóban szerfelett nehéz. Egyrészt azt kivánja, hogy itt nem tudom, hány szakaszból álló codificált munka jöjjön létre a végrehajtásra vonatkozólag; másfelől pedig mindnyájunknak óhajtanunk kell, hogy ezen törvényjavaslat lehetőleg minél előbb törvénynyé váljék; ha pedig visszautasítjuk ezen szakaszt, meglehet, hogy oly javaslat fog előállni, a melynek elkészítése és e házban való tárgyalása ismét hosszú időre halasztaná ez ügy végleges befejezését. De végül nem tartom szükségesnek a visszautasítást, mert nézetem szerint itt a t. házban is lehet intézkedni és ezen intézkedés minőségére nézve legyen szabad egy pár indokot felhozni. Ezen 163. §-ban a végrehajtás röviden meg van említve, hogy az a fennálló adóvégrehajtási szabályok szerint eszközöltetik 5 de arról nincs intézkedés, hogy mily esetben lehet a végrehajtást elrendelni és foganatosítani, mert különbség van azon helyzet köztt, a mely egy jogerejüvé vált határozat folytán és azon helyzet köztt, a mely nem egészen jogerejü, hanem csak az egyik eljárt bíróság Ítélete folytán áll be. így megtörténhetik, ha ez iránt határozott intézkedés nincs, hogy már az elsőfokú erdőbiróság határozata folytán az illető fél a végrehajtást kéri és a bíróság azt elrendeli, mert az sehol mással általában véve korlátozva nincs. Nézetem szerint tehát ki kell mondani, mikor kérhető és mikép rendelhető és foganatosítható a végrehajtás. De másfelől, t. ház, a végrehajtás eszközöltetik az adóbehajtásra nézve fennálló törvény, t. i. az 1876: XV. t. ez. és nem szabályok szerint. Ha tehát egy törvényben hivatkozás történik valamely intézkedésre és eljárásra, s azon intézkedést és eljárást a törvény szabályozza : még se lehet akkor szabályra, de igenis törvényre kell hivatkozni. Végül harmadszor, ha az ember végrehajtás iránt kivan intézkedni s ezen tárgy nem homogén a többi tárgyakkal, a melyekre már a végrehajtások iránt intézkedő törvény vonatkozik, de igenis szükséges épen különlegességénél fogva, hogy specialiter itt is történjék a végrehajtást KÉPYH. NAPLÓ. 1878—81. VI. KÖTET. illetőleg a viszonyoknak megfelelő intézkedés s czélirányos megérinteni azt, hogy a végrehajtás szabályai combinative mi módon és ki által állapítandók meg. Combinative mondom azért, mert lehet a perrendtartás- lehet a nélkül, az adóvégrehajtásra vonatkozó törvény rendelkezése szerint csinálni meg a végrehajtási szabályokat, lehetne egyszerűen és lehetőleg a gyakorlati életnek megfelelőleg intézkedni. Ezen röviden és általában elmondott, remélem senki által meg nem ezáfolható tételek alapján engedje meg nekem a t. ház, hogy a 163. §-hoz módosítványt nyújtsak be; de mert egyúttal azt is kértem a t. háztól, hogy a 164. §. is felolvastassék, hogy igy egyszerre történhessék meg a módosítvány beadása és motivatiója, bátor vagyok röviden azt pár szóval indokolni. A 164. §. igy szól: „Az ügyrendtartás szabályozása iránt a belügyminister rendeletileg intézkedik." Nézetem szerint ez sem formulázásában, sem tartalmában nem helyes, mert a belügyminister intézkedik ugyan, de csak annyiban, a mennyiben azt közzé teszi, szeretném azonban, hogy ezen specialiter a t. földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister ur körébe vágó törvényre nézve ő is meghallgattassák. Lehet, hogy talán meg fog hallgattatni a hivatalok kölcsönös érintkezése folytán, de ezt itt meg kell érinteni. Mindkét módosítváoyom e következő: „A 163. §. helyére teendő: Ha a jogerejűvé vált ítélettel elmarasztalt fél a kártérítés és a pénzbüntetés összegét az Ítéletben meghatározandó határidő alatt le nem fizeti, végrehajtásnak van helye. A végrehajtásnak közigazgatási úton elrendelése és foganatosítása iránt az eljárt elsőfokú bíróság hivatalból intézkedik. A végrehajtás iránt egyébként a jelen törvény a perrendtartás, valamint az 1876. évi XV. évi t. cz.-nek az egyenes és közvetített adók végrehajtás utjáni behajtásáról szóló rendelkezésre való tekintettel, a következő §-ban érintett ügyrend részletesen intézkedik. A 164. §. helyébe teendő: „Az ügyrendtartást a belügyminister egyetértőleg a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministerrel, rendeletileg állapítja meg és teszi közzé". Még csak azt kivánom röviden megjegyezni, hogy t. képviselőtársam, a ki tegnap a visszautasító indítványt megtette, felemlített egy körülményt, mely szerint ő ezen törvényjavaslat körébe foganatosítandó végrehajtásoknál bizonyos nemeket szeretne kivétetni, a melyeket különben az adótörvény nem enged végrehajtatni. Igy péld. a gazdaság folytatására nélkülözhetlenül szükséges igás marhát, a mely a kivett tárgyak közé tartozik az LTV. t. ez. 11. §-a szerint. De bátor 25