Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-125
125. országos ülés május 15. 1879. jgy lan minden egyes §-nál azt tapasztaljuk, hogy a §§-ok nincsenek egymással összhangban, és nincs elég téve az igazságszolgáltatási szempontoknak. A mi a 122. §-t illeti, én bátor vagyok a t. ház figyelmébe egy szempontot ajánlani: azt, hogy én nem ismerek Európában országot, hol közigazgatási bíróságnak második fóruma volna szervezve a nélkül, hogy legalább egy jogtudósnak jelenléte biztosítva ne volna; és nem ismerek oly országot, hol a kihágási ügyekben a másodfokú fórumban a kir. ügyészségnek bármely alakban való meghallgatása kötelező ne volna. Ez tehát lényeges és szükséges garautia. Ha már most attól méltóztatnak tartani, — mert én egyéb okot Teleszky t. képviselőtársam módosításából nem vettem ki, — mint hogy lehet eset, hog} T nem ér rá a kir. ügyész jelen lenni, akkor méltóztassanak a helyettesítésről gondoskodni ; de első és elengedhetetlen kelléke annak, hogy a másodfokú fórum jó bíróság legyen, az, hogy egy jogtudós is meghallgattassák. — Ennélfogva én. mint nézetemhez legközelebb állót, Csider képviselőtársam módosítását fogadom el. A mi pedig a másikat illeti, t. i. az előadónak meghatározását, én abban igazat adok Teleszky képviselőtársamnak, hogy az előadónak meghatározása inkább vitatásba való. De ugyan kérdem: hogyan lehet ezen javaslatnál ilyen okkal élni? Holott épen a 155. §. az előadmánynak minőségét, tartalmát, s még azt is megszabja, hogy egy itélet-tervezetet kell rá vezetni, tehát oly dispositiókat tartalmaz, melyek a magánjogi törvényhozásban rendesen az utasításban fordulnak elő. Én pedig ennél, egy tiszteletbeli tagokból álló bíróságnál fontosabbnak tartom meghatározni azt, ki legyen az előadó. Gondolom, hogy e tekintetben Baross képviselőtársam módosítványa megegyez Csider módosításával, de kénytelen vagyok ahoz a módosítványhoz csatlakozni, a melyet értettem, — sajnálom, t. barátomét nem értettem. Pártolom és helyeslem azt, hogy az előadói tiszttel a jegyzők bízassanak meg. És igy azon nézetben vagyok, hogy Csider képviselőtársam mindkét módosítványa elfogadandó. Elnök: Szólásra többé feljegyezve senki nem levén, a vitát berekesztem. B. Kemény Gábor kereskedelmi minister: Mindenekelőtt legyen szabad kérnem, hogy Gulner képviselő ur indítványa felolvastassák, minthogy az még nem olvastatott fel. Molnár Aladár jegyző (olvassa Gulner Gyula módosíiványát): „A 122. §-ban e helyett „királyi üg} 7 ész" tétessék „tiszti ügyész." A második bekezdés kihagyandó. A többi szakaszok ehhez képest módosítandók." Báró Kemény Gábor földmívelésiminister: Két indítvány adatott be. Egyik Gulner, a másik Csider t. képviselő ur által. A két indítvány egymástól különbözik. Csider képviselő ur a 122. §-ban a kir. ügyészt nem akarja a tiszti ügyészszel helyettesíteni, Gulner képviselő ur pedig helyettesíteni kívánja. Csider képviselő ur azonban a mellett, hogy kimondja, hogy a tiszti ügyész meghívandó, a megjelenést nélkülözhetlennek tartja. Mindenekelőtt azt vagyok bátor megjegyezni, hogy nem a tiszti ügyésznek, hanem a kir. ügyésznek jelenlétét tartom szükségesnek ; de ugy, hogy ez ne legyen nélkülözhetlen kellék, hanem hogy a tiszti ügyész tudja és tájékozva legyen a felől, hogy mily ügyek, kisebb vagy nagyobb fontosságúak tárgyaltatnak, s csak akkor tartozzék jelen lenni, ha ez szükséges a végett, hogy nyilatkozzék, vájjon valamely ügy csak kihágás-e vagy bűnügy. Ha pl. valakinek a kecskéjét behajtották, a mire másfél forintnyi pénzbüntetést, vagy emsék megfelelő eljárást kell kiszabni, vagy ha valakinek a libáit hajtják be; ezek mind oly kérdések, melyek előreláthatólag nem fognak bíínügyi kérdéseknek kimondatni, és igy az ilyen ügyeknél a királyi ügyész jelentése szükségtelen. A mi pedig azon kérdést illeti, hogy a királyi ügyész, vagy a tiszti ügyész jelenléte szükséges-e, én a királyi ügyész feladatává kívánom ezt tenni, minthogy ő foglalkozik bűnügyi kérdésekkel és az Ö" hivatását képezi a bíróság illetőségét meghatározni. A tiszti ügyésznek más feladata van. 0 fegyelmi ügyekben, árvaügyekben, stb. ád véleményt, és neki is van elég dolga. Ha tehát abból méltóztatnak kiindulni, hogy melyik van inkább elfoglalva, az mindegy, mert mind a kettőnek van elég dolga. Miklós Gyula t. képviselő ur bizonyos anomáliának tartja, hogy egy közigazgatási hatóságnál, mely mint ítélő bíróság működik; nem a tiszti ügyész, hanem más legyen hivatva az ellenőrzést gj 7 akorolni. Hivatkozom Szilágyi Dezső t. barátomra, a ki azt mondta, hogy egyenesen, határozottan, szakszerűen és hivatásánál fogva ezen tárgygyal foglalkozó egyéniségnek kell lenni, a ki ellenőrizze a közigazgatási hatóság eljárását. Már hogy ebben a tekintetben a kir. ügyész, különösen állami szempontból, illetékesebb, azt nem lehet tagadni. Én tehát szükségesnek tartom a kir. ügyész meghívását, de csak az említett ügyeknél. (Zaj.) Ha minden ügynél kívántatik a kir. ügyész jelenléte, megtörténhetik, hogy ezrivel marad a restantia, még pedig oly dolgokból, melyeket határidő alatt el kell végezni. Én tehát a szakasznak ezen második alineáját, mely szerint a kir. ügyész távolléte az eljárást meg nem gátolhatja, szükségesnek és helyesnek 24*
