Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-125

125. országos ülés május 15. 1S"9. 1S5 járási szabályrendelet számára fennhagyni, melyre különben a 164. §. is utal. Ezen indoknál fogva a második módosítványt sem fogadhatom el. Gulner Gyula: T. ház! Én az erdőügyi bíróság hatáskörét nem tekintem oly csekély dolognak, hogy azt merném állítani, miszerint egy oly testületre, mely sokszor igen érzékeny pénzbüntetést fog az illetőkre kiróni, sőt melynek hatáskörébe a törvényjavaslat intézkedése folytán az egj'éni szabadság szintén belevonatik annyiban, hogy elzáratást is kimondhat, sőt a pénzbírság megállapításánál azt ki is kell mondania, mi vagyontalanság esetében végrehajtható — mondom, nem tekintem az erdőügyi bíróság szerepkörét oly csekélynek, hogy azt merném állítani, hogy a mostani közigazgatási szerkezet szerint egy esetleg minden jogi készültséget nélkülöző testületre egyszerűen rá lehetne bízni; és ha én helyesebbnek tartom az ügyek gyorsasága és folytonossága szempontjából, hogy ne a rendes biró lássa el ezen ügyeket, hanem egy közigazgatási fonmi, mint az a 117. §-ban megállapiftatott, akkor bocsánatot kérek, nem tudnék abban megnyugodni, hogy egy oly fórumhoz apelíáltassék az ügy, mely fontosabb kérdésekkel kell, hogy foglalkozzék és határozatot hozzon, mely esetleg az illetőnek elzáratásával végződhetik a nélkül, hogy egy jogtudós egy olyannak, ki a törvényben jártas, jelenléte conditió sine qua non-ként kikötve legyen. Mert ha, t. ház, nekünk volnának qualificationalis törvényeink, olyanok, melyek meghatároznák, hogy az alispánnak ilyen, pl. jogi készültséggel kell bírnia, kik az erdőügyi bizottságnak tagjai lesznek, ily qualiíicatióval kell birniok ; ha ez volna, nem látnék : veszedelmet de fájdalom, nincs ilyen törvény és igy a tényleges állapottal kell számolnunk. Bekövetkezhetik azon eset, t. ház, hogy oly bírák fognak másod sorban ítélni és esetleg elzáratást megállapítani, kik patriarchális módon intézik el az ügyeket, azonban a törvényekben nem fognak bírni semmi jártassággal, melytől én legalább szeretném függővé tenni valakinek egyéni szabadságát. Én tehát, t, ház, azt, hogy az ily határozathozatalnál egy jogtudós jelen legyen, szükségesnek tartom. Megvallom, hogy azon interpretatiója a kir. ügyész szerepkörének és az ő befolyásának, működésének az erdőügyi bizottságban, melyet Teleszky képviselő ur felhozni méltóztatott engem legkevésbbé sem nyugtat meg. Mert ő úgy állítja elő a dolgot, hogy a kir. ügyész majd azon ügyekről a második szerepkörnél fogva mint közvádló, mint kir. ügyész, ha azon ügyek büntettet vagy vétséget involválnak, különben is informálva lesz és akkor azért megy el az erdőügyi bíróságba, hogy ezen ügyek tárgyalását megakadályozza. Azt hiszem, ily szerepköre a kir. ügyésznek, KÉPVH. NAPLÓ 18 78 — 81. VI. KÖTET. | hogy böngészszen a hivatalokban, az irományokban, hogy micsoda összefüggésben van azaz ügy az erdei kihágással és csak azen esetben menjen el az erdőügyi bizottságba részt venni, ha látja, hogy súlyos beszámítás alá eső vétség, vagy bűntett forog fenn, melynek elbírálását az erdőügyi bíróságnál meg kell akadályozni, azt hiszem, nem lehet helyes. Azt gondolom, t. ház, nem is helyes a törvényjavaslatnak azon propositiója, hogy ezen, különböző egyéb elemekből, a közigazgatás tényezőiből összeállított bírósághoz a kir. ügyész vouassék be. Sokkal helyesebbnek tartom a törvényhatóság azon közegét bevonni, mely fölött az alispán rendelkezik, mely rendes tisztviselője a törvényhatóságnak, mely a mellett jogtudós is és a törvényes szempontok tekintetében a törvénynek megtartása felett őrködik. Es pedig senki sem lehet más, mint a törvényhatóság tiszti ügyésze. A törvényhatóság tiszti ügyészét kell tehát szerintem helyesen alkalmazni az ily bíróságnál, melynek elnöke az alispán, tagjai nem jogtudósok; az legyen ott jelen mindig, a nélkül határozni ne lehessen. Ez által kettőt látok elérve : először azt, hogy legalább legtöbb esetben ki van zárva annak a lehetősége, hogy jogismerettel, jogtudománynyal foglalkozó egyének befolyása nélkül hozassanak fontos ítéletek, határozatok, melyek az illetők személyes szabadságára is vonatkozhatnak. Másodszor elérve látom azon czélt, hogy a két ügyész azon felesleges munkától, ha ezen törvény csak ugy alkalmaztatik, a mint Teleszky képviselő ur méltóztatott mondani, meg legyen óva. En tehát arra volnék bátor kérni a t. házat, hogy ezen §-t úgy méltóztassék elfogadni, hogy a „kir. ügyész" helyett „törvényhatósági ügyész" tétessék, a második bekezdés pedig kihagyandó lenne. Ebben aztán, ha a második bekezdés kihagyatik, bennfoglaltatik az, hogy az ügyész jelenléte szükséges a határozathozatalnál. (Helyeslés balfelöl.) Csanády Sándor: T. ház! Ha a képviselőház többsége elfogadja előttem szóló Grulner képviselő ur indítványát, miszerint a „királyi ügyész" helyett köteles jelen lenni a törvényhatósági ügyész, semmi kifogásom az indítvány ellen. De ha az indítvány el nem fogadtatnék, megvallom egész őszinteséggel, hogy a második bekezdés kihagyását nem tudom összeegyeztetni Gulner képviselőtársam azon nyilatkozatával, mely hallható volt ugyanezen törvényjavaslat 123. §-ának tárgyalása alkalmával. Ugyanis a t. képviselő ur ellene nyilatkozott a törvényjavaslat azon pontjának, hogy ha a közigazgatási bizottság tagjai nem akarnak részt venni az erdőügyi bíráskodásban, fosztassanak meg közigazgatási bizottsági tagságuktól. Es ezen nézel tét azzal indokolta, hogy a közigazgatásibizoít24