Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-125

125. országos ülés májns 15. 1S79. 181 Hosztinszky János: Én hozzájárulok Baross képviselő ur módosításához. Elnök: E szerint a Hosztinszky képviselő nr által beadott módosítvány elesett. Az ellen ugyanis, hogy a 131. §. első bekezdésében a „lakhelyének, illetőleg tartózkodási helyének" kitételében a „helyének" szó ismétlése elmaradjon, azt hiszem, nincs észrevétel. Következik Gsider Károly képviselő ur módosítványa, a ki a 131. §. első bekezdését addig akarja meghagyni, a hol van „előtt megindítani" s a §. többi részét Id akarja hagyatni. Azután következnék Teleszky képviselő ur módosítása a §. első bekezdésére vonatkozólag, mely az imént felolvastatott. Fel fogom tenni a kérdéseket, még pedig legelőször az eredeti szövegre fogom feltenni a kérdést. [Helyeslés) Azok, a kik az első bekezdést az eredeti szövegezés szerint fogadják el, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) Nem fogadtatik el. Már most következnék a hozzá legközelebb álló módosítás, t. i. a Teleszky képviselő ur módosítványa. Kérem azon képviselő urakat, kik a Teleszky képviselő úr módosítása szerint fogadják el a 131. §. első bekezdését, szíveskedjenek felállani. {Megtörténik.) A többség a 131. §. első bekezdését Teleszky képviselő ur módosítása szerint fogadja el, s ennélfogva a Hosztinszky és Gsider képviselő urak módosításai elesnek. Most következnék a második bekezdés, melyhez Baross Gábor képviselő ur adott be módosítást. E szerint ezen szavak helyett: „nagyobb számú személy" voina teendő „többek". {Helyeslés.) Ez ellen észrevétel nem tétetvén, a második bekezdés Baross Gábor módosítása szerint fogadtatik el. Baross Gábor jegyző: {olvassa a 138. %-t) Csider Károly: Ezen §. módosításának szüksége megszűnik, mert a. rendes bíróság illetékessége most már a 131. §-ban kimondatott. Elnök: E szerint a §. elfogadtatott. Baross Gábor jegyző: (olvassa a 139. %-t). Teleszky István: T. ház! A 139. §-ra vonatkozólag bátor vagyok egy módosítást előterjeszteni, vagyis a t. ház figyelmébe ajánlani. Ezen §-ban az van mondva, hogy ha az erdei lopás által okozott kár meghaladja azon 30 frtnyi összeget, mely összeg a cselekvényt erdei kihágásra minősíti, a károsított félnek feltétlen jogában áll, nagyobb összeget 30 frtra, vagy 30 frton alóli összegre, a mennyiben községi bíráskodásról van szó, 10 frtra leszállítani, s ez által a cselekvény, mely különben nem lett volna erdei kihágás, hanem szigorúbb elbánás alá eső cselekmény, kihágássá lesz. Én elismerem, hogy gyakorlati szempontból bizonyos latitudeöt engedni a feleknek, de nézetem szerint a képviselőház által már meghozott, habár életbe még nem léptettetett büntetőtörvényköuyvmég is megállapít &gy határvonalat, melyen túl lopásokra nézve ezen leszállítási jogot megadni nem lehet. Ezen határvonal az, hol az összeg szerint a lopás megszűnik vétség lenni, hanem bűntettet képez, t. i. hogy a bűntető törvénykönyv szerint 50 frtot meghaladó összeg nem vétség, hanem bűntett, mely börtönnel, esetleg fegyházzal is büntetendő. Én tehát, t. ház, igénytelen szavazatommal ahoz nem járulhatok, hogy egyedül a káros tetszésétől legyen függővé téve az, hogy oly cselekvény, melyet a törvény, mint bűntettet súlyosan büntetendőnek rendel, a legenyhébb pénzbüntetéssel legyen sújtható. Hanem, ha megengedem a leszállítást az erdei kártételeknél, de az erdei lopásoknál nem engedhetem meg a kárleszállítást, csak az 50 frton alóli összegeknél a 30 frton alóli összegekre helyett, Ennélfogva bátor vagyok a következő módosítványt ajánlani. A 139. §. első bekezdésének végszavai helyett: „vagy azon túl is leszállítani" a pont helyett pontosvessző tétetvén, e szavak tétessenek: „erdőlopás esetében azonban csak akkor, ha a lopott tárgy értéke az 50 frtot meg nem haladja." Ajánlom módosítványomat elfogadásra. {Helyeslés.) B. Kemény Gábor földmívelési minister: T. ház ! Én a Teleszky képviselő ur módosításához hozzájárulok. Elismerem, hogy itt bizonyos hézag volt a szövegezésben. Teleszky képviselő ur által benyújtott módosítvány pedig nem alterálja a törvény intentióját, a mely nem egyéb, minthogy ezen kisebbnemű károsítások, kihágások, lopások a lehető legegyszertíebben, rövid utón és gyorsan biráltassanak el. Az, hogy bizonyos ilynemű kártételek, vagy lopások a melyek bűntényeknek tekintendők, az illető panaszló tetszése szerint megszüntethetők legyenek, szándéka nem volt ezen törvénynek. S miután e tekintetben aggodalmak merültek fel, annyival szivesebben hozzájárulok a módosításhoz, mert már a büntető törvénykönyvben a határvonal meg van jelölve és meg vagyok győződve, hogy ezen módosítás magának a törvénynek gyakorlatiasságát egyáltalán nem riciálja. Itt nem 50 vagy 30 frton felüli károkról van szó, mint a melyek talán nem oly gyakran jönnének elő, hanem szó van ama két-három frtos, 50—60 kros kártételekről, a melyek gyakran előfordulnak, és ezek azok, a melyeket ha nem lehetne gyorsan elintézni, az a törvény intentiójával ellenkeznék. Ezért elfogadom a Teleszky t. képviselő ur által beadott módosítványt. Elnök: Szólásra nem lévén feljegyezve senki, következik a szavazás. A 139. §. első bekezdése ellen nem tétet-