Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-125

125. országos ülés májas 25, 1879, 175 teli ügyekben felvett eljárást akarjuk itt behozni, akkor mindjárt a község elöljárói közül legjobb esetben is három egyént fogunk zavarni. Tudjuk, 'hogy a községekben az elöljárók nincsenek olyan helyzetben, mint az ország fővárosában, hanem Mnn van, végezi a dolgát rendesen a nyári időiben ; azokat kell zavarni, szóval oly apparátust kell előhozni, a mely nem felel meg azon tárgy csekélységének, a mely előfordul. Practicus szempontból tehát, hogy az embereket ne háborgassuk teendőikben; másfelől pedig az erdőt mentől kevesebb ideig kelljen felügyelet nélkül hagyni, volt indoka annak, hogy a falusi birák bíráskodását is lehetővé kívántuk tenni. Azt mondta a t. előttem szóló m, hogy általában perhorrescálja a falusi birák bíráskodásait és már az sem volt kedvére, hogy a bagatelle- ügyek elintézésénél is behozatott az, és azt mondja, hogy ime az eredmény is azt mutatja, hogy nem felel meg a ezélnak. Eredményről beszél 1877-ben. Már bocsánatot kérek, midőn egy törvénynek eredményéről akarunk beszélni, akkor mégis egy kissé hosszabb időt kell fölvenni. Megfordítom a kérdést. A bíráskodásnak a közigazgatástól való teljes elkülönítése már egy pár évvel régebben történt, mint ez. Megfelelőnek méltóztatnak találni az eredményt? Erre nézve sok panaszt hallottam már, de erre nézve is az a nézetem, hogy arra, hogy ily organicus törvények magokat eredményeikben igazolják, legalább is félemberöltőre van szükség, En csakis a gyakorlati szempontot tekintve, vagyok bátor a t. háznak azt ajánlani, hogy méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés.) Csanády Sándor: T. ház! Ha a törvények rendelkeztek volna a felől, hogy hazánkban csak oly egyének lehetnek községi elöljárók és birák, s. kik irni és olvasni tudnak, czélszerüségi tekintetekből elfogadnám azt, hogy a bíráskodást a községi biró gyakorolhatja. Miután azonban tudjuk, hogy nagy azon községi elöljárók és birák száma, a kik irni és olvasni nem tudnak; miután tudjuk, hogy az eljárást és az ítéletet a jegyzőkönyvbe fel kell venni és felebbezés esetében bíráskodásra is van szükség, — elfogadom Baross képviselő ur indítványát, mivel az apelláta elkészítésénél a jegyzőkönyv vezetésére okvetlenül szükséges, hogy írástudók foglalkozzanak az efféle intézkedések körüli eljárással. B. Perényi Zsigmond előadó: E szakasz intézkedései, mint Tisza képviselő ur igen helyesen kifejtette, a gyakorlati szempont igényeinek felelnek meg. Azt mondani, hogy a községi elöljárók és birák nem képesek az ily kisebb ügyek elintézésére, nem merem. Ha vannak is olyanok, a kik irni és olvasni nem tudnak, ezekről azt mondani, hogy nem tudnak helyesen bíráskodni, nem lehet ; a mennyiben itt meg van adva a latitude, midőn a sértett féltől függ, hogy a községi, vagy pedig a szolgabíró elé vigye-e ügyét. E szakasznak czélja az, hogy a községi biró kéznél lévéa, ezen kisebb ügyek házilag intéztessenek el. Csanády képviselő urnak a jegyzőkönyvek vezetésére vonatkozó aggodalma nem áll, mert a 125. §. megmondja, hogy ki bizatik meg a jegyzőkönyv vezetésével. Ez tehát a jegyző dolga, a mihez a bírónak hozzájárulása nem szükséges. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen szakaszt változatlanul elfogadni. Elnök; Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a 118. szakasz feletti vitát bezárom. Mielőtt azonban a szavazás megtörténnék, fel fog olvastatni Baross képviselő ur rnódosítványa. Horváth Gyula jegyző (olvassa Baross képviselő mődosítványát). Elnök: Kérem azon t. képviselő urakat, a kik a 118. §. első bekezdését változatlanul fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség az első bekezdést az eredeti szövegezés szerint fogadta el. A második kikezdésre észrevétel nem tétetvén, a 118. §-t az eredeti szövegezés szerint elfogadottnak jelentem ki. Baross Gábor jegyző (olvassa a 119. §-t, mely észrevétel nélkül fogadtatik el; olvassa a 120. szakaszt). Gulner Gyula : T. ház! Nekem csak egy igen rövid módosítványom van, melyről azt hiszem, hogy az a t. minister urnak ia tetszését meg fogja nyerni. A törvényjavaslat oeconomiájára vonatkozik, mert a szakasz nem ezen helyre való, hanem a másodfokú bíróság alakításáról szóló 121. szakasz után. Ennélfogva kérem a t. házat méltóztassék a 120. §-t a 121. után tenni. Es e szerint, ha elfogadni méltóztatik, a 121. §-ból 120. lesz. A 119. szakasz szói azon hatóságról, mely a másodfokú bírói hatóságot képezi, a 121. szakasz pedig ezen bíróság alakításáról rendelkezik; ezen két szakasz közé, melyek egymásután következő dolgot tartalmaznak, beszuratott a 120., a mely a semmiségi panaszról szól, melyben a Curia határoz, holott ennek ezek után kell következnie. B. Kemény Gábor földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister: Én részemről elfogadom a módosítványt. Elnök: A §. ellen észrevétel nem tétetvén, azt elfogadottnak nyilvánítom. Most következik a 121. §.; ha ez is elfogadtatik, akkor teszem fel a kérdést, elfogadja-e a t. ház azon módosítványt, hogy a 120. §. a 121. §. után tétessék. Baross Gábor jegyző (olvassa a 121. §-í). Gulner Gyula; T. ház! A 121. §-ra vonatkozólag egy módosítványt leszek bátor előterjeszteni, mely részint irályi, részint pedig némely