Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-125

123. országos ülés május 25. 1879. 169 §. ezélzatát az ostromállapotbani jogtalansággal hasonlította össze. Azonkivül, hogy a §. igen sok kellemetlenséget okoz, ép ugy az erdőtulajdonosoknak, mint az erdőtermények birtokába jogosan jutott birtokosoknak ; azonkivül, hogy zaklatásokat okoz, még költséget is ró az illetőkre, ennek következtében én e §. kihagyását kérem. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Babics István: T. ház! Én e §. intézkedéséhen az eladásra nézve semmi zaklatást nem látok. Ez épen oly eljárást állapít meg az erdőterményekre nézve, mint mikor valaki a vásárra lovat vagy marhát visz és erre passust nyer, mintegy igazolványt arra nézve, hogy a ló vagy marha az ő igaz tulajdona. En tehát e §-t Thaly Kálmán képviselő ur módosítványával elfogadom. {Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki feljegyezve nem lévén, a vitát berekesztem. B. Kemény Gábor földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister: Igen röviden kívánok e §. ellen felhozott ellenvetésekre nyilatkozni. Mindenekelőtt meg kívánom jegyezni azt, hogy Thaly Kálmán képviselő urnak módosítványát, illetőleg szövegezését, mint határozott jobbítmányt, elfogadom. Azonkivül két szélsőségi irányban nyilvánultak itt vélekedések. Az egyik Csider Károly képviselő nr felfog másik Madarász József és Csanády Sándor képviselő urak felfogása. Madarász képviselő ur ugy állította elő e §-t, mint előleges vizsgálati valamit, mely utólagos zaklatást is von maga után, Csanády Sándor képviselő ur ostromállapothoz hasonlította e §. intézkedését. Hogy ezen intézkedés előleges, nem tagadom, de vonatkozik magára a tulajdoni jognak biztosítására és tisztán polieziális, nem az ipar, kereskedelmi és földmíveíési minister az, a ki e tekintetben hivatva van intézkedni, hanem tisztán policziai intézkedés ez. Méltóztassanak meggondolni, hogy a polieziális intézkedések köztt nagyon sok van olyan, a mely előleges intézkedés által a netán bekövetkezendő nagyobb bajokat elhárítani kívánja. Nagyon jól tudom azt, hogy az ilynemű intézkedéssel tömérdek visszaélés történt és történhetik, hogy ez a szabadság, a szabad mozgás ellen szolgálhat, de nem egyébre való, mint a tulajdonjognak megvédésére praeventiv eszközök által, ép ugy, mint azt Babics képviselő ur helyesen megjegyezte, hogy a ki marhát visz a vásárra, arra passust kell váltania, tulajdonjogának igazolására. Egyébiránt azt is megjegyzem, hogy ilynemű intézkedés az ország némely részében már van és nem panaszkodik senki, sem a jogos birtokos, sem a jogos vásárló, hogy ebből sérelme támadt volna. Vannak vidékek, — nem akartam felhozni, de miután tárgyalás alá került a dolog, fel kell azt hoznom — a hol a vásárra vitt 10 szekér fa közül 9 nem rendes KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. VI. KÖTET. utón került az illetőnek birtokába. Ily esetben természetes, hogy az eladást megszorító intézkedéseknek életbe kell léptettetniök. Nem mondom, hogy ezt Nagy-Károlyban, hol igen sok helyütt ezer és ezer szekér kerül eladásra, alkalmaztassák, hanem csak ott, hol kivételes nagy mértékben harapódzott el a fa-tolvajlás. Méltóztatnak emlékezni, hogy az országgyűlés külön intézkedéseket tett az alföldön elharapódzott rablások miatt is. Ez megtörténhetik a nélkül, hogy ezért az emberek szabad mozgása, vagy a tulajdonjog legkevésbbé is korlátoztatnék. Csider Károly felfogása tovább ment e tekintetben, a mely nemcsak az eladást, hanem a közlekedést is gátolná. E tekintetben nekem alapos aggodalmaim vannak, hogy egyik-másik vidéken zaklatásokra adhat okot. Jól tudom, hogy ily intézkedések Grömör egyes vidékein vannak alkalmazva a nélkül, hogy ez nagyobb nehézségeket okozna ; a mennyiben az ottani erdőbirtokosok erdeiből keskeuy utakon lehet csak a fát kihozni, a hol az ellenőrzést gyakorolni igen könnyű. De miután ez általában nehézségekre és aggodalmakra ad okot, annyira meimi, mint a t. képviselő ur, nem óhajtanék. Kérem azért a t. házat, méltóztassék e §-t azon szövegezésben elfogadni, melyet Thaly képviselő ur előterjesztett. {Helyeslés.) Elnök: A tanácskozás alatt lévő 115. §-nak egyes bekezdéseihez módosítványok adattak be, a miért is azokat külön fogom szavazás alá bocsátani. Ha a bekezdések akár az eredeti szövegben, akár pedig a módosítványok szerint fogadtatnak el, igen természetes, hogy Madarász József képviselő ur indítványa elesik. Bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni, hogy az első bekezdéshez Csider képviselő ur azt a módosítványt adta be, hogy alulról számítva a 3. sorban e szavak helyett: Jogos szerzését" tétessenek: „termelését vagy jogos szerzését." Kérem azon t. képviselő urakat, a kik az első bekezdést az eredeti szövegezésben fogadják el, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A többség az első bekezdést változatlanul elfogadta, s igy Csider képviselő ur módosítványa elesett. A második bekezdés ellen észrevétel nem tétetvén, azt elfogadottnak* jelentem ki. A második bekezdés után Csider képviselő ur a következő új bekezdést kívánja fölvétetni. Antal Gyula jegyző {olvassa). Csider Károly: Indítványomat visszavonom. Elnök: A tett indítvány visszavonatván, a szavazás szüksége elesik. A harmadik bekezdéshez Csider képviselő urnak az a módosítványa van, hogy a 3. sorban előforduló „meghatározata" szó helyett „határozata" tétessék. Miutáu ez csak stylaris módosítvány, a mely a nyomdahiba kiigazítására vonatkozik, mint ezt