Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-124

124. országos ülés május 24. 18J9. 155 Elnök: Szólásra többé senki sem levén feljegyezve, az általános vitát berekesztem. Szólni joga van még az indítványtevőnek, mert indítványa 10 képviselő által aláíratott. Veszter Imre: Bátor vagyok zárszóval élni. Azokra nézve, a mik magára a büntetésre nézve előadattak, csak azt akarom megjegyezni, hogy miként már előbb is említem, a közönséges rend­őri törvényben egészen hasonló esetben egyenesen elzárás rendeltetik el; ez analógiát tehát itt is megtartatni vélem, nehogy az, a ki egy csirkét lop, az bezárattassék, az pedig, a ki 29 frt értékű fát lop, magát néhány frttal megválthatja, melyet a bíróságnál letesz. Ezt nem tartom összeegyeztethetőnek az igazságszolgáltatás tekin­télyével. Történtek hivatkozások arra is, hogy szak­értő jogászok megvizsgálták a törvényjavaslatot. Megengedem, hogy ez megtörtént, azonban azt hiszem, a t. háznak van egy testülete, mely egyedül hivatott ily szakkérdésben véleményt adni, és ez az igazságügyi bizottság, mely pedig nem foglalkozott e törvényjavaslattal. Én tehát csak azon esetben fogadnám el a jogászokra való hivatkozást, ha azt lehetett volna mondani, hogy az igazságügyi bizottság vizsgálta meg a törvény­javaslatot. Miután azonban ez meg nem történt, az említett irányban tett ellenvetések sem állják ki a bírálatot: kérem, méltóztassék módosít­ványomat elfogadni. Antal Gyula jegyző (olvassa a módosítást Közbeszólások: Pénzbüntetés szó kimaradt!) Veszter Imre: Igaz, hogy az előbb benyúj­tott szövegben csupán az volt benn: „elzárás", azonban indokolásomban bátor voltam azt mon­dani, hogy ha a t. háznak ugy tetszik, e mellett még „pénzbüntetés" is lesz alkalmazandó. Ezen szót most pótlólag beleírtam módosítványomba s ennélfogva fölkérem a jegyző urat, hogy azt ezen pótlással együtt felolvasni méltóztassék. Antal Gyula jegyző (olvassa).- A 90. és 91. §. eseteiben egyenes elzárás és pénzbüntetés alkalmazandó. Elnök: Felteszem a kérdést, miszerint az erdőügyi bizottság szövegezése szerint elfogad­tatik-e a §. vagy nem? (Helyeslés.) Méltóztassa­nak felállani azok, kik az erdőügyi bizottság szövegezése szerint fogadják el a §-t. (Megtörté­nik. Közbeszólások balf elöl; Kisebbség!) Most ké­rem azon képviselő urakat, kik módosítással fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörté­nik.) A többség ki nem vehető, ennélfogva szük­séges a megszámlálás. (Helyeslés bal/elöl) Méltóztassanak azok felállani, kik a 75. §-t az erdőügyi bizottság szövegezése szerint fogad­ják el. (Megtörténik. A jegyzők megszámlálják a szavazatokat). Most méltóztassanak felállani azok, a kik a szakaszt az erdőügyi bizottság szövegezése sze­rint el nem fogadják. (Megtörténik. A jegyzők megszámlálják a szavazatokat). T. ház! A 75. §-t az erdőügyi bizottság szövegezése szerint 91 szavazattal 83 ellenében a ház többsége elfogadta, ennélfogva a módosít­vány elesik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 76. %-t). Veszter Imre: T. ház ? Szándékom van a 117. §-hoz, a mely a bírói illetőséget szabálvozza ? egy módosítványt benyújtani. Minthogy azonban már a 76. §. is a bíró­ságnak egy teendőjével foglalkozik, kénytelen vagyok már itt e helyen felszólalni. Hogy a pénzbüntetés behajthatlanságának esetében elzáratás alkalmaztatik, azt helyesnek tartom, ez ellen nincs semmi ellenvetésem. De, a meddig a 117. §-ban szabályozott birói illető­ség nincs megváltoztatva, a meddig a tripartitum I. részének 9. czíme, valamint az 1869. XL. t. ez. §-a fennáll, addig, t. ház, a jelenleg tárgyalandó §-nak azon rendelkezését, mely szerint a bünte­tés megállapításánál egyúttal, tehát ugyanazon tisztviselő által az elzárás iránt is tétessék intéz­kedés, részemről el nem fogadhatom. Mert, hogy egy alkotmányos magyar honpolgárnak nem csak vagyona, de személyes szabadsága, polgári be­csülete felett is ä rendes bíróság mellőzésével és a törvényes proeessualis formák elejtésével közigazgatási közegek bíráskodjanak : az, t. ház, ellenkezik az általam idézett orgaoicus tör­vényekkel és ellenkezik az opportunitás követel­ményeivel is. Előbbi törvényhozásaink e tekintetben egé­szen máskép jártak el és az igazságszolgáltatást szabályozó organikus törvényeink intézkedéseivel összhangzatosabban intézkedtek. így például a jövedék-áthágásoknál, valamint a dohánycsempé­szetnél is a büntetés átváltoztatása egyenesen a rendes bíróságra ruháztatott. Nézetem szerint addig, mig a 117. §. áll, helyén volna ez itt is. Helyén volna ez annyi­val is inkább, mert hiszen tudjuk, hogy a köz­igazgatási közegeknek nincsenek is börtöneik. Már pedig, hogy megtörténhessék, mint tudtom­mal nem régiben egy falusi bírónál történt, hogy az emberek a hidasba vagy kukorieza - góréba zárassanak el, azt én részemről helyesnek nem tartom. Indítványozom tehát, hogy „a §. első sorának utolsó szava: „alkalmazandó" után mon­dassék ki: „ez esetben a büntetés átváltoztatása, nevezetesen az eljárás kiszabása és végrehajtása, valamint a rabtartási költségek megállapítása és behajtása végett az ügyiratok vádlott illetékes rendes bírájához átteendők". A §-nak két utolsó sora elhagyandó. így van ez a jövedéki áthágásoknál és a dohány-csempészetnél is. Egyébiránt, midőn ez 20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom