Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-124

142 124. országos tlés májas 14. 1879. űezett tanácsú város kapitánya el levén foglalva más hivatalos teendők által, vagy nem lévén kellő képzettséggel ellátva arra nézve, hogy az ügyeket intézze, a tanács megbízhat valakit, de nem a tanács tagját, mert általánosságban véve ezzel sem érne czéít, de valamely városi tisztviselőt, mert utóvégre joga van intézkedni, a nélkül, hogy a törvényben oly korlátokat kellene megjelölni, melyek nem felelnek meg a törvénynek. Mindezeket összevéve, a 62. §. helyére a következő szöveget ajánlom: „A IV. fejezetben elősorolt erdőrendészeti áthágások miatt az eljárás hivatalból megindítandó. A községi elöljárók és a községi egyéb hivatalos közegek, továbbá az erdőtiaztek és erdőrendőrök, mezei, rendőri és közbiztonsági közegek, végre a csőszök és pásztorok, a tudomásukra jutott erdőrendészeti áthágásokat megyékben a községi elöljáróságnál, illetőleg szolgabirónái, törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városokban a kapitánynál, vagy a tanács által e részben megbizott tisztviselőnél és végül Budapesten az illető kerületi elöljáróságnál bejelenteni kötelesek." Molnár Aladár jegyző (olvassa az indítványt). Gulner Gyula: T. ház! Én azon szöveget, melyet Baross Gábor t. képviselő ur a 62. §. módosításaként beadott, jobbnak tartom, mint az eredeti szöveget és azt elfogadom; de bátor vagyok a t. ház figyelmét azon körülményre felhívni, hogy tegnap az ülés vége felé folyt vitának súlypontja nem a körül forgott, a mit a t. képviselő ur felhozott, hanem forgott a körül, hogy találjon a t. ház módot arra, miszerint az elmellőztessék, a mit a törvényjavaslatból ki lehet olvasni, és a mit a törvényjavaslat tulajdonképen tesz és jelent: hogy tudniillik minden bejelentés folytán okvetlenül tárgyalást kell tartani, a mi meggyőződésem szerint sokaknak túlságos zaklatást fog okozni. Már most én, t. ház, nem tudom, hogy van-e a kormánynak e részben arra nézve, hogy a képviselőháznak több tagja részéről felmerült ezen aggályt eloszlassa, valami módosítása, vagy nincsen. Ha van módosítása, elvárom, hogy bejelentse; de miután nekem ugy tetszik, mintha Baross Gábornak ezen módosítása csak a vita parirozására lett volna benyújtva, ezt parírozva nem látom; ha van módosítás, mely azon aggályokat el fogja oszlatni, melyek tegnap itt a házban fölmerültek, akkor a Baross Gábor ur módosítása ellen nincs észrevételem, de bevárom azon módosítást, melyet a minister urat ígérni láttuk és akkorra tartom fel magamnak azt, hogy észrevételeimet, ha volnának, azon módosítás irányában megtehessem. (Helyeslés balfelöl.) Teleszky István: T. ház! Én a törvényjavaslat 62. §-át nem tartom alkalmas helynek arra, hogy azon aggályok, a melyek a 62. §. ellen felmerültek, eloszlattassanak. Erről nem lehet a 62. §-nál szólni, mely nem tartalmaz egyebet, mint az eljárásnak hivatalból való megindítását; nem tartalmaz mást, mint azt, hogy az illetőknek kötelességük feljelenteni a tudomásukra jutott kihágásokat. Az aggályok nem e részben vannak, hanem vannak a részben, hogy ha megmarad a 62. §. dispositiója, nem fog-e a megindítandó tárgyalások által a zaklatás akkor is fentartatni, midőn a feljelentés teljesen alapnélküli. Én azt hiszem, hogy ennek megoldása a 62. §-nál lesz legczélszerűbben eszközölhető, a melyet én oly értelemben kiigazítani, mint milyen értelmet annak a kereskedelmi minister ur tegnap tulajdonított, nagyon czélszerűnek tartom; mert igazat kell adnom a tegnapi felszólalóknak abban, hogy ezen 63. §. mostani szövegéből nem lehet oly biztosan következtetni azt, a mit tegnap következtettek abból. Egy módosítással tehát én is bátor leszek Gulner Gyula t. képviselő urnak kedveskedni, de csak a 63. §-nál, vagy ha méltóztatnak az együttes tárgyalást elrendelni, akkor bátor leszek mindjárt most előterjeszteni módosításomat. Kérem azért a 62. §-t is felolvastatni. Elnök: A 63. §. is fel fog tehát olvastatni. Molnár Aladár jegyző (olvassa) •. Teleszky István: Én ezen §-t csakugyan aggályosnak találom, mert ezen szakasz szerint a feljelentés folytán okvetlenül megindítandó a tárgyalás a tényálladék felvételére; és,pedig ezen tárgyalás a helyszínére tűzendő ki. Én ezt igy értelmezem, vagy legalább is kétes lehet, hogy nem igy értelmezendő-e; már pedig magának a kereskedelmi minister urnak tegnapi intentiójával is ellenkezni látszik, hogy minden feljelentés következtében, a nagy apparátussal járó helyszíni eljárás megindittassék. Én tehát azt látnám szükségesnek, hogy a 63. §. oly módon módosittassék, hogy a feljelentésről az illető hatóság által értesittetvén az illető erdőfelügyelő, ez szükség esetében, őt illetvén meg az elővizsgálati megszemlélési jog, győződnék meg arról, vájjon nem egészen alaptalan-e a feljelentés, és ha arról meggyőződött, hogy az nem alaptalan: akkor az illető hatósági közegnél az eljárás megindítását 8 hozza indítványba, és az ő indítványára tűzessék ki a tárgyalás, szükség esetében a helyszínére. Gondolom, ha méltóztatnak ezt elfogadni, akkor ezen §-nak valódi intentiója nem sértetnék meg, másrészt pedig sok haszontalan helyszíni vizsgálatoknak, tárgyalásoknak eleje vétetnék. Módosításom tehát ez volna: a 63. §. második sorában e szó után „értesítik" közbeszúrandó a következő: „a kinek kötelessége a feljelentés alaposságáról előzetes meggyőződést szerezni, s-