Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-123
| gg 123. országos ttlé* raájns IS. 1879. melyet a kereskedelmi minister ur adott, nem felel meg a törvényjavaslat szövegének. Tehát a kérdés csak az: vagy áll az a magyarázat, melyet a kereskedelmi minister ur adott, vagy nem áll. Ha az a magyarázat helyes, akkor, t. ház, felesleges a módosítás, felesleges a bizottsághoz való utalás Molnár képviselő ur indítványa értelmében. De ha véletlenül ki találna derülni, hogy ezen megnyugtatás és magyarázat, melyet a kereskedelmi minister ur adott, téves ; a szó szerinti szerkezettel nem egyezik meg: akkor nincs más mód, mint a minister ur által beismert baj ellenében vagy ő neki javasolni az orvoslást — mert beismeri, hogy baj volna, ha igy volna a dolog — vagy legalább az egyetlen javaslatba hozott módot, melyet Molnár Aladár felhozott, elfogadni. Már most vizsgáljuk, t. ház, hogy a 63-ik §-nak, melyre hivatkozni méltóztatott, mi az értelme? Tisztelt barátom, a kereskedelmi minister azt mondta, hogy nem kell a 63. §-ról azt hinni, hogy az minden feljelentés esetében a tárgyalás kitűzését rendeli el. Mert azt mondja, bennáll a 63. §-ban az, hogy csak szükség esetén tűzendő ki a tárgyalás, tartandó meg a nyomozás. Mert ne méltóztassék félreérteni ezt az indítványt. Az aggodalom abból áll, hogy ha minden feljelentés esetében hivatalból kötelesség kitűzni a tárgyalást, ez zaklatásra vezethetne. Tehát t. barátom Molnár azt akarja, hogy annak a hatósági közegnek — a szolgabírónak — discretiója legyen megítélni, hitelt érdemlő-e a feljelentés, vagy sem, s ne legyen a törvény által kötelezve arra, hogy minden feljelentésre hivatalból tűzzön ki tárgyalást. Ez az intentiója a kereskedelmi minister urnak is. Már most a „szükség esetén" szó mire vonatkozik ? Nem arra, hogy a tárgyalást szükség esetén tartoznak kitűzni. {Ellenmondás a jobboldalon.) Méltóztassék a §-t még egyszer elolvasni, nem arra, hanem arra, hogy a tárgyalást kitűzhetni, vagy a hol a hatósági közeg van, vagy ha szükség van reá, a helyszínén, és ott kell a tényálladékot felvenni. A tárgyalást azonban mindenesetre tartani kell, vagy a hatósági közeg előtt, vagy a hely színén. A §-nak ez a contexusából kitűnő értelme. A 63. §. ugyanis igy szól: „Ezen hatósági közegek a történt feljelentésről az illető erdőfelügyelőt azonnal értesítik". Ez az első. „A tényálladéknak szükség esetén a helyszínén való felvételére és megállapítására pedig 3 héten túl nem terjedhető tárgyalási határnapot tűznek ki tf . Ez a második. Tehát: kitűznek tárgyalási határnapot mindenesetre és szükség esetén kitűzik a helyszínére. {Ügy van! hal felöl.) Már most elvitázhatatlannak tartom, hogy az elfogulatlan vizsgáló előtt be van bizonyítva, hogy a szövegnek nem az az értelme, a melyet föltételezett róla a kereskedelmi minister; ennélfogva abból az okbóL melyből ő akart bennünket megnyugtatni, mi nem lehetünk megnyugodva, tehát föl kell tennünk, hogy van neki, vagy van a javaslat pártolóinak más okuk is. Ha van, ne vonják meg azt tőlünk. Ha azonban nincsen, ne tekintsék azt, hogy innen jön ezen figyelmeztetés, hanem javítani azt, a mit maguk is hibásnak tartanak, a mire kijelentette a kereskedelmi minister, hogy ha olyan értelmezésű volna ezen §, magának az egésznek elvetését kérné, a miből méltóztatnak látni, hogy alapos azon aggodalom, hogy ennek a §-nak az a természetes értelme. Én a minister ur nyilatkozatára hivatkozva, kérem, mondjon ő más orvoslást, javasoljon oly szöveget, mely ezen aggodalmakat eloszlatja, mely bennünket megnyugtat és mi mindnyájan rá fogunk szavazni. De ha nincs ily szövege, ezt pedig ő maga sem fogadhatja el, azon aggodalomnál fogva, melylyel mi is birunk, kénytelen vagyok Molnár Aladár t. képviselőtársam javaslatát pártolni. {Helyeslés a baloldalon.) Elnök: T. képviselőház! 3 óra elmúlt. (Felkiáltások: Be kell zárni az ülést!) Ezen §. tárgyalása, valamint a további részletes tárgyalás holnap fog folytatni. A holnapi napirenden lesznek az interpellatiós és indítványkönyv felolvasásán kivül a „Tisza és annak mellékfolyói mentében alakult vizszabályozó és ármentesítő társulatoknak adandó állami előlegekről; továbbá a Szeged szab. kir. város területén eszközlendő kisajátításról és „a Szegednél kitört árviz folytán, valamint a Tisza- és Duna-szabályozási munkálatok iránt meghallgatandó külföldi szakértők meghívása folytán felmerülő költségek fedezéséről" szóló elfogadott törvényjavaslatok harmadszori felolvasása és végszavazásra bocsátása. Ezután folytatjuk az erdőtörvényjavaslat részletes tárgyalását. A holnapi ülés d. e. 10 órától d. u. 3-ig fog tartani. (Az ülés végződik délután 3 óra 6 perczkor.)
