Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-123
J36 l 28 ' orsiágos ülés május IS. 1879. 56., 57. §§-ÖÍ, melyek változtatás nélkül elfogad' taitak. Olvassa az 58. §-?). Teleszky István: T. ház! Én e §. intézkedését annyiban tartom hézagosnak, és nem kimerítőnek, hogy csak a büntethetőség elévüléséről szól. Ellenkezőleg pedig nem szabja meg azon határidőt, mely alatt a kiszabott pénzbüntetés elévül. Itt épen úgy, két elévülési határidőt kellett volna megállapítani ezen erdei áthágásokra nézve, mint igen helyesen a későbbi szakaszokban az erdei kihágásokra két elévülési idő van megállapítva. Az egyik elévülési idő, mely alatt az áthágás iránti megtorló eljárás megindítandó, különben annak többé, mint elévültnek, helye nincs. A másik elévülési idő az, melyben a kiszabott pénzbüntetések évülnek el. Hogy ezen czél eléressék, bátor vagyok a t. háznak e §-ra nézve egy módosítást ajánlani; mely igy hangzik: Az erdőrendészeti áthágások büntethetősége, hogy ha ezen törvény által megállapított pénzbüntetés legmagasabb összegét, 100 frtot meg nem haladja, az áthágás elkövetésének napjától számítva egy év alatt, más esetekben két év alatt, a kiszabott pénzbüntetés pedig e határozat jogerőre emelkedésétől, számított 3 év alatt évül el. Ez a tulajdonképeni pótlás; a második bekezdés marad változatlanul, és a módosítvány elfogadásának esetére a széljegyzetben is ezen szó után „büntethetőség" tétessék „és pénzbüntetés elévülése." Ezen módosítványomat, a mely, gondolom, bővebb indokolást nem igényel, ajánlom a tisztelt háznak elfogadásra, (Helyeslés! Elfogadjuk !) Baross Gábor jegyző (olvassa a módosUványi). Elnök: Méltóztatik a t. ház ezen módosítványt elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát az 58. §. Teleszky képviselő ur által benyújtott módosítással elfogadtatik. Csanády Sándor: {Halljuk! Halljuk!) A napirendhez kívánok szólani. Tisztelt ház! A napokban, mikor Szontágh Pál t. képviselőtársam, a kit azon időtől fogva nem volt szerencsém e képviselőházban tisztelhetni, {Derültség a haloldalon) azon indítványt tette, hogy az ülések 3 óráig tartassanak, én örömmel beleegyeztem ezen indítvány elfogadásába, de egyszersmind kinyilatkoztattam, hogy szigorúan fogok ragaszkodni a házszabályok azon rendeletéhez, hogy határozat hozatalra 100 képviselő jelenléte szükséges. Én e perczben összeolvasván a teremben levő képviselőket, úgy találom, hogy a 100 tag nincs jelen. Kérem ennélfogva a t. elnök urat, méltóztassék a képviselő urakat megszámláltatni. {Zaj.) Elnök: A felszólalás megtörténvén, a képviselő urak meg fognak számláltatni. {A jegyzők szakaszonként számlálják a képviselőket.) A jegyző urak megszámlálása folytán constatálva van, hogy az elnökön kivül 101 tag van jelen, (Derültség) tehát folytatjuk a tárgyalást. Baross Gábor jegyző {olvassa az 59—60. §-okat, az V. fejezet czímét és a 61. szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 62. szakaszt). Molnár Aladár: A 62. szakasz azokról az áthágásokról emlékezik meg, melyeket maguk az erdőbirtokosok követtek el, mert a negyedik fejezet ezekről az áthágásokról szól, és ezen szakasz szerint a tudomására jutott áthágást bárki is feljelentheti. A későbbi szakaszokban intézkedve van arról, hogy a hatóságok kötelesek az ez iránti följelentést elfogadni. Most méltóztassanak meggondolni, hogy ha bárki feljelentéseket tehet, és annak következtében a birtokos ellen mindjárt vizsgálatot kell megindítani és esetleg kiküldeni deputatiót a helyszínére, talán mértföldekre, nagy költséggel: az • erdőbirtokos kitétetik annak, hogy egy rósz magaviselete miatt elcsapott erdőkerülő, vagy egy megbírságolt erdőtolvaj személyes boszúból feljelenti. Annyi secaturának fogjuk igy i kitenni az erdőbirtokost, hogy az nem is képzelhető. A feljelentő azzal nem törődik, ha az derül is ki, hogy az ő panasza alaptalan; neki elég, ha kellemetlenséget szerzett a birtokosnak^ ha a vármegye bizottságot küldött ki, és megvizsgálta esetleg a helyszínén az ügyet. És kérdem, ki viseli a költséget? A feljelentő semmi esetre. Nem is immorálok tovább e tárgynál^ mert meg vagyok győződve, hogy ha akarnak a javaslaton javítani és e törvényjavaslat még hiányában sem tekintetik olyan noli me tangerenak, mint már tapasztaltuk : akkor indítványom el fog fogadtatni. Én módosítványt nem nyújtok be, hanem azt kérem, hogy e javaslat új szövegezés végett adassék vissza az erdőügyi bizottságnak. Indítványom igy hangzik: „A 62-ik §. visszautasittatik az erdőügyi bizottsághoz oly szerkesztés végett, hogy az erdőbirtokosok lehetőleg meg legyenek kiméivé haragból, vagy magánboszúból származó alaptalan feljelentések lehetőségétől. Az ily feljelentő viselje tettének következményeit." {Helyeslés a haloldalon.) Beőthy Algernon jegyző {olvassa Molnár Aladár indítványát). Báró Kemény Gábor kereskedelmi minister: T. ház! Megvallom, hogy ha azt olvasnám ki ezen szövegből, mit a t. képviselő ur, én az egésznek eldobására szavaznék, mert én olyan nagy zaklatásnak tartanám, hogy ha valakinek egyszerű bejelentésére rögtön vizsgálat küldetnék ki a birtokos nyakára, hogy én annak ajánlatba hozatalára nem volnék képes. De méltóztassék ezt eombinálni a 63. §-sal. Soha nem volt contemplálva az, hogy egyszerű fel! jelentésre, hevádolásra rögtön vizsgálat indittas-
