Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-123
J34 123, ers* á &<* ü léB míjis 13. 1879. mányos munka végeredménye az, a mit egyébiránt az észak-amerikai congressus is elfogadott, hogy az ottani viszonyok közt a Misissippinek szabályozási kérdése még nem érkezett el. Ez tehát az egyik tévedés. Ismétlem, a folyószabályozás tekintetében Amerikában semmi sem történt ; és ha vannak ott egyes viztartányok, azok épen olyanok, mint nálunk is vannak, melyeket itt clausoknak hivnak, melyek szárazság idejében az osztályozást mozdítják elő. Csak hogy Amerikában nagyobb mértékben léteznek, mint nálunk, mert ott a természeti viszonyok mások, de ezek a clausok a folyók szabályozásával semmiféle összeköttetésben nincsenek. A vita folyamában állíttatott, hogy a tartányrendszer franczia találmány. Ez tökéletesen igaz. 1843-ban Collignon franczia mérnök hozta fel először az eszmét, melyet azonban az ottani szakértők, mint teljesen impracticust elvetettek, bebizonyítván annak impracticus voltát. A 1856-iki áradás után III. Napóleon újra felkarolta e dolgot, és nagy hirre vergődött levelében ajánlotta azt, mint panaceát, az áradás ellen. De ennek is épen az az eredménye volt, mint Collignon javaslatának. Bebizonyíttatott, hogy ez tarthatatlan theoria. Minthogy azonban a császár mondta, készítettek mégis egyetlen egy ilyen elzáró gátat, de nem a Loire vagy Khőne mentében, hanem a Szajnán. Mellékesen megjegyzem, hogy magam is láttam azt. Egy egész völgy van ottan elzárva egy faragott gránit kövekből készült kőfallal és ezen fal által képeztetik a viztartány, mely, ha jól tudom, 28 billió köbméter vizet képes visszatartani, és 40 millió frankba került. Már a ki a mi viszonyainkat ismeri, s tudja, hogy a mi folyóink mennyi vizet hordanak, ezen egyetlen egy példából is látni fogja, hogy ha a tartányrendszer nálunk keresztülvihető volna is, az a töltésezéshez viszonyítva, oly aránytalan nagy költséget igényelne, a melyet mi épenséggel nem bírnánk meg. Csak ezen két tévedést akartam rectificálni és ezzel zárom szavaimat. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát berekesztettnek jelentem ki. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház „a Szegednél kitört árviz folytán, valamint a Tisza és Duna szabályozási munkálatok iránt meghallgatandó külföldi szakértők meghívása folytán felmerülő költségek fedezéséről" szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául igen, vagy nem? (Elfogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslat elfogadtatott. Most fel fog még olvastatni Széll György képviselő ur határozati javaslata. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: Kérem azon képviselő urakat, kik az imént felolvasott határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség ezen határozati javaslatot el nem fogadja. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a czimet). Péchy Tamás közmunka- és közl«ke» dési minister: T. ház! A czímhez vagyok bátor egy módosítványt benyújtani, a mint már az imént is jeleztem volt, t. i. a czím első sorában levő ezen szó után „Tisza" tétessék ezen szó „völgyi", (Helyeslés) a többi azután marad. Elnök: Elfogadja-e a t. ház ezen módosítványt? (Elfogadjuk!) A czím a minister ur által tett ezen módosítással elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 1. $-t). Péchy Tamás közmunka- és közlekedési minister; Ugyanezen módosítást az első §-ban is bátor vagyok ajánlani, a mennyiben itt is a 3-ik sorban a „Tisza" szó után a „völgyi" szót kérem betétetni. (Helyeslés.) Elnök: Az 1. §. ezen módosítással elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 2. és 3. %%-at). Elnök: Észrevétel nem tétetvén, ezen §§. is elfogadtatnak. E szerint ezen törvényjavaslat végleg letárgyalva lévén, annak harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. ,--— Következik a napirend szerint az erdőtörvéuyjavaslat tárgyalása. Mielőtt tovább mennénk, ismételve kérem a t. képviselő urakat, hogy ha netalán egyik, vagy másik §. ellen észrevételük van, méltóztassanak magokat ideje korán feljegyeztetni ; különben megtörténhetnék, hogy kimondom a határozatot, s azután már késő a felszólalás. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa a 46., 47. T 48., 49., 50,—51. %%-t, melyek változatlanul el' fogadtatnak, olvassa továbbá az 61. %-t). Hg. Odescalchy Arthur: T. ház! Több oldalról hallottam hangoztatni azt, hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat igen nagy és sok §-ból áll. Én czéiszerünek tartanám, hogy ugy könnyítsünk a dolgon, hogy oly szakaszokat, melyek ugyanazon egy tárgyra vonatkoznak, egybe foglaljunk. Indítványom tehát oda terjed, hogy az 52. és 53. szakaszok egybe foglaltassanak ! B. Kemény Gábor földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister: Ha csak annyiból áll a módosítvány, hogy két szakasz egybe vonassék, ezzel alig segítünk magának a szövegnek tömegén, továbbá az idézések tekintetében a törvényjavaslatot egészen újonnan, figyelemmel kellene átdolgozni. Ha valami meritorius volna ez indítványban, akkor igen is figyelemre volna méltó; de igy, hogy egy numerus apadjon, a
